Temesvári Hirlap, 1924. március (22. évfolyam, 48-72. szám)
1924-03-01 / 48. szám
TEMESVÁR! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Temesvár-Belváros, Pa Libertăţii (Jenőherceg-tér) 3 Telefonszám 14—12 Sürgönyeim: Hírlap Timişoara XXIL évfolyam. Az előfizetés ára Romániában egész évre 900 lei, félévre 450 lei, havonta 75 lei, helyben házhoz, vidékre postán. A feszes külföldi államokba havi 90 lei, negyedévre 270 lei, mely külföldi valutában fizethető külföldi folyószámláinkra. Alapította POGÁNY MEZÁJLY Asb egyes sssánt ára 3 étel Jugoszláviában 1050 dinár, Csehszlovákiában 1 e. K, Magyarországon 600 K, Ausztriában 1500 a. K, Amerikában cent, Olaszországban valamint Finmében és líra. Bukarestben tel 3*30 Nyomda: Hunyadi grafikai műfotózat, a Temesvári Hírlap nyomdája Temesvár-Belváros, Piaţa Ţepeş Vodă (Lenan-tér) SC Telefonszám 14 —1448. szám. 1924 március 1. szombat/. A kereskedelem zsákutcában. A közönség a kereskedelemnek mai helyzetével alig van tisztában. Az egyik oldalról bántó hangok emelkednek ellene, amely azt veti a szemére,hogy a háborús konjunktúrákat nagyon is kihasználta, a kereskedők részén pedig csupa platmnaszt hallunk, a megbénult üzletmenet és a releaigázottam sok adó miatt A felületesek azt mondják, középem az igazság. Tagadhatatlank, a háborútól mostaniig a kereskedelem nagyon kitermelte a maga hiénáit ezek az élősdiek és lelkiismeretiedek azonban mindig megvoltak, legfeljebb a kinjunktúra-lehetőségektől kaptak közben annyira vénszenvest A kereskedők vennék bizonyára a legtéveseben, ha mód adatna hozzá, miszerint minél előbb kigyoanlálhttsák maguk közül. A helyzetnek azonban sokkal több az árnyoldala, mint a külsőségek mutatják. A kereskedelem Erdélyben közel egy éve megakadt és nem talál kiutat Hogy milyann kétségbeejtő példány eziklőlábidat a helyzetet, arra iz élénk ilusztráció egy nagykereskedővel folytatott beszélgetésem. A kereskedő számlákkal bizonyította, hogy az utóbbi időben, kisebb időközökben, három ízben drágult az áruja, eladni azonban most sem men,ii nagyobb öszszegért, mint hónapokkal ezelőtt. Nem mert pedig azért, mivel a konkurrencia scan emeli az árakat, mindannyian félnek, hogy iár meglevő üzletmenet mégkevesebb lesz az áraknak az emelésével. Úgy hiszem, ez élénken bizonyítja a mostani helyzetét a Svereslndelenmel. Egy másik kereskedővel az adóról folytatott eszmecserém kapcsán az a nézet szűrődött le bennem, hogy a kereskedők már megbékülnének a nagyiadóval is, csak lenne forgalom, sámiből ezt az adót ki lehessen hozni. Tehát az erdélyi és bánáti kereskedelemnek a megbénulása kétezresen sújtó. Azegyik oldalon az adónak előteremtéséért vívott kétségbeejtő harc, a másikon a napról-napra jobban pangó üzletétesség. Szinte úgy érzik, hogy nincs is kint ebből a zagyvaságiból és a némelyek által olyanynyira irigyelt kereskedelem a megváltoztatthatatlalaa való megnyugvással kell, hogy szemlélje összeroppanását. A drága pénz mindenesetre erősen befolyásolja a helyzetet. A fürge kereskedelem nem rendelkezik azzal a szükséges és gyors cselekvésre késztető eszközzel, amelyek a békeidőkben rendelkezésére állottak, a legtöbbjüknek uzsonakamattal kell dolgozniuk, ehhez járul a vasút nehézkessége és bizonytalansága. Mind olyan tényezők, melyek mélyen belevágnak a kereskedelmi élet lendületébe. Az álkiláncos bizonytalanság sem utolsó ok, de talán a legfőbb a gyenge kereseti viszonyaik. A kötött fizetésből élő társadalmi osztálynak csak minimális ki jut és ezzel a pénzével csupán a legfontosabb közszükségleti cikkeket vásárolja meg. A kereskedelem fellendülésének tehát a jó nemzetgandlagságipolitikából kell kiindulnia. Vége már a máról-holnapra való kapkodásnak, a tartós békére az átmenet minden téren szilárdságot és megbízhatóságot bír el. A kereskedőnek man bekötött szemmel, hanem ponuzával bánti, kiszámítottam, szalaid az üzleteit, megcsinálni, ez az elharangokat a Szent András -templomában.,egmidolta Ágota és hármas ékkokba fonta a haját. Furcsa agyagból gyúrhatták bizony a Danikát Ölnyi magasra nőtt és ha feljött a bolondhava, a Réziccében elitta az utolsó garasát is. Áfás ember, ha elgyaláztja a bor, haza is sikül, kialudni a mámorát. Danika Kreg fölment a Szent András templomába harangozni, hogy kijózanodjék. Agotáékkertjét maga a sövényberona keritettte körüi, nehogy a bireslegények dlopkodják a gyümölcsöt. Ember legyen, aki atövényt átugorja. Lám mégis átlódította magját valaki a tüskés bozótokon. Fiatal, nyúlánk férfi volt. Egyenesen az ablak alá törtetett. Széjjel rántotta a csipkefirhangot, aztánszólt volna, de nyelvére száradt a szó. — Kukk! — mondta nagyfokára, miután belegyönyörködte magát a látványba. — Jézusmáriám ... Tüstént ehülyiedek . . . És magának nem égett ki az a két fekete; szeme a szeméremtül, Danika? — sikolyzott Ágota, aztán egy rojtos törökkendőt teritett, a meztelen vállára. — Ha sokáig néztem volna a két karod alabástramát’, bizony kifuttasztotta volna szememet a vakító fehérség. — felelte Hratos Dániel és sürngöldör szakállát simogatta. — Mit akar itt, Danika? — Tudom is én? se biztató jelenség a fellendülésre, a forgalom gyökeres megjavulására. A bizalomnak kell visszatérnie a kereskedelemhez, ezt pedig felülről, a kormányhatóságok okos és életképéig intézkedéseivel kell kezdeni A bizalom megindulása veti le a fekélyeket, lendíti a vásárlási kedvet és viszi viissza a kereskedelmet oda, arra a piedesztálra, amely megilleti s amely meghozza a régen jónak bevált kevés haszon, nagy forgalom üdvét. A kereskedelemnek, közönségnek egyaránt megbékélést, kielégülést nyujtva. (Arad.) Papp Andor. Spanyolországban végét járja a diktatúra, túl aztán a hatalom mai birtokosai majd őket a marokkói vereségekért való felelősség alól fel fogják oldani, vagy legalább is az ezért érthető büntetéssel szemben meg fogják védelmezni. A diktátorok kezdetben, számolva a közvéleménynek nagyon is hangos és félre nem értik kettő követelésével, kijelentették, hogy a noarokkói háború bűnösei haditörvényszék elé fognak állíttatni, a meg fogják kapni megérdemelt büntetésüket, de ebben a dologban eddig semmi sem történt. Igaz, hogy nem is hitt senki sem a nagy ígérgetésnek. Az idő haladt s a sajtó, ha egy kis lélekzethez jut, s ha csak átmenetileg is kissé szabadlabban írhat, azonnal felveti a kérdést, hogy mikor ül össze a haditörvényszék? De a magasabb rangú tisztek közt is sokan vannak, akik fel vannak háborodva emiatt bűnös mulasztás miatt. A laelyiziet az, hogy azok a magasragú tisztek, akik részt vettek az államcsínyben, azok ellene vannak annak,hogy a marokkói háború bűnösei felelősségre vonassanak; azok azonban, akik nem vettek részt az államcsínyen, követelik a felelősségre vonást. Hozzájárult mindehhez az, hogy azok a gazdasági reformok is, amelyeket a diktatúra beígért, elmaradtak s hogy rövidtesen ilyen, lényeges adóemelés fog jönni. Ez aztán megfosztja majd a kormányt a vagyonosabb osztályok támogatásától. Az intellektuezok, akik természetüknél fogva szkeptikusak és cinikusak, amúgy is elfordultak íráai a kormánytól s mind élesebb és élesebb ellenzékbe mentek, s a legéberebb és legszigorubb cenzúra sem tudja megakadályozni, hogy a sajtóban nagyon is átlátszó és nagyon is érthető ellenzéki cikkek ne jelenjenek meg. A Sistóo. leánya. Irta: SOMLAY KAROLY. 1. (Utánnyomás tilos.) Ágota kinyitotta a szoba ablakát és nézte a sránéig terjedő kertét. Nyár dereka, volt. A sirölőlugason, zo. mánicos Ügyek záhnyögtek. A Vág-Diiáról az ablakhoz hozta a. ■szellő ai tutajosok énekét. Az okonesnói Havranyec dudált, a többi pedig a tutajon kuksolt a tűzfészek körül. Kölest főztek és balladát énekeltek a juhászról, aki szerelmes volt a várúr feleségébe. Le is dobta magát a Lijecska csúcsáról a szakadékba. . — A bolond Slathois Dani is szerelmes — gondolta Ágota asszony. — Ő én belém szerelmes. Ha itt volna Komárom mellett a Brecska, ő is ledobná magát tiszafadéiba, — mondta felhangon Ágota, aztán a tűjkor elé ült fiésülködni. — Bár a Hatihos Danika fürdetné orcáját a hajamban! De ő nem az urális. Az én uram a gazdag Dávid Benedek, aki három szekeresgazdát fogad fuvarosnak,mikor vásárokra jár a sallangon szűrökkel ... A Danika! Koldus. Csak az a néhány kapa föld az övé, amit majd a sírásó fog húzni a koporsójára, — motyogta Ágota és belemosolygott a tükörbe.^ •4. A harangok pecsig zúgtak a jezsuiták templomában. Hangjukat visszaverttel a vár alatt a füzberek. Bizonyosan Danika zugáig a mosta (Madridi t e vé L) Öt hónap óta tart már a diktatúra Spanyolországban, de most már a haldoklás jeleit mutatja. A hadsereg támogatásával, a középosztály tapsai ,s a nagy tömegnek és a szervezett munkásságnak közönye mellett született meg. A sajtónak szigorú mazskázása némította meg azt a gyenge dieizéléi hangot is, amit néhány intellektuell kezdetben használt. Ma azonban már kétségtelen jelei vannak annak, hogy a hadsreg egyes részeiben is felütötte fejét az elégedetlenség. [Ezt az elégedetlenséget az az elbánás okozta, amelyben a maig kiütniük azokat a grenorálisokat részesítették, akiket a közvélemény felelősökké tesz a marokkói háborúban szenvedett vereségekért. Már kezdettől fogva az a gyanú élt a közönség körében, hogy az államcsínyt titokban azok a tábornokok készítették elő, akik ami számítottak, hogy ellenszolgált. Azt hittem, hogy megint a korcsmában felejtette magát. Tudod, hogy csak azóta lettem borbogár, amióta te a kopasz Bence felesége vagy. Azelőtt szemivel-módjával gyakorlottam az italt. Most elinnám a Szűz Mária cipőcsattját is. — Jaj, te istentelen . . . Ilyen átkot ereszt ki a száján! . . . Nemi félsz, hogy elkárhozol? — Elkárhoztatni én már úgy, hogy az Öregisten se tudna engem megszánni. Eladtad a viganódat a kopasz Bencének, pedig úgy összekapaszkodtak a sziveink, mint az eeceri csuka meg a róka . . . Tudod, én most elmegyek Komáromból . . . Engiemi nem látsz többé . . . Holnap hajnalban indulok . . . Csak egy csókot adjál útravalónak. Gyere ki ma éjjel a vár alá a füzesbe . . . Az már csak holnap reggel érkezik haza, a győri vásárról, hát kijöhetsz bátran . . . Ágota sokáig gondolkodott. Sokáig nézte Danikát, miközben kicsi rázott Ifikében a bűnre való hajlandóság, hisz’ olyan ez a fiatal férfi, mint a pusztán növekedett fajcsikó. — Elmegyek Danika, — felelte és becsukta az ablakot. 2. Bizonyos Csóka Ábrahám nevű obsitos élt akkor Komáromban. Sekrestyés volt a plébániatemplomban. Ábrahám ezen az éjszakán nem tudott aludni, pedig lefekvés előtt elmondta a rózsafüzért. A hold sugárjátszmája éppen az ablakára szolgált. Éjfél lehetett. — A Sátán tett ma párnát a fejérmi alá, azért, nem tudok aludni, — mondta. Ábrahám, aztán felöltözött, elővette a sarokból a horognyelet és kilopakodott a plébánia udvaráról. Gyalogjában törtetett ki a városból és egyenesen Izsa falu irányába a harcsásusilom.róvak tartott. A falu alig egy órányi távolbanvan Komáromtól és a malomrévnél holdas éjjelen nagy harcsákat, lehet fogni horoggal. Útja a vár alatt a füzesberken vezetett felesztül. Úgy rémlett neki, hogy az egyik szilfa, törzsénél valaki megtalpult. Igen, egy nő . .. Az ezüstfényű világításban szinte ködszerűnek látszott. Mintha nem is emberi lény volna, hanem árnyék. — Mondom, hogy a Sátán incselkedik velem máma éjszaka, — dörmögi Álomkárit és háromszor keresztet vetve magába, a rejtelmes alakhoz közeledett. A nő hirtelen futásnak ered. Amint fut, fül, egy bársonycipőcske esik le a lábáról. Ábrahám felkapja a cipőt és lelke szakadtán rohan a nő után. — Megállj, Sátánnak szilaj leánya! — kiáltozta a nő után, de ennek kisebb gondja is nagyobb volt, semhogy szót fogadjon.Már a városba értek. A nő itt eltűnt Ábrahám elől. Éppen Dávid Benedek szarszabó háza előtt vesztette el szeme elől a nőt. — Annyira elromlottam a futásban.