Temesvári Hirlap, 1925. június (23. évfolyam, 124-143. szám)
1925-06-06 / 124. szám
xxm. érköltsü. tgmmmmmmmmnmmmmmmmmm Saferkeszínség és kiadóhivatal- Temesvár-Belváros, Bt Libertăţii (Jenőherceg té?)-S Telefonszám 14—12 Sürgönyeim: Hírlap Timişoara A* előfizetés int Romániában egész évre 600 lei, félévre 450 lei, havonta 75 lei, helyben házno, vidékre postán. Az összes külföldi államokba havi 125 lei, negyedévre 375 lei, mely külföldi valutában fizethető külföldi folyószámláinkra. im steHtas i. msmif. ILlapítottas P©©ÁMÍT Az egyes szám ára 4 fiel Csehszlovákiában 4 e. korona, Magyarországon 2000 korona, Ausztriában 30 garas (Groachen) Amerikában 1 cent, Olaszország valamint Fiuméban Váltra. Síialaresta ResTi fiel S m mam Nyomda: Hunyadi grafikai in diai é*sei, a Temesvári Hírlap nyoncé^k Temesvár-Belváros, Wm%t Ţepeş Vodă (Ipaau-fc%| $ Telefonszám 14—14 Lapot tiltottak be ismét Magyarországon. Rövid időközben az már a második lapbetiltás, melyet mi kénytelenek voltunk regisztrálni. Az ügy, amiért betiltották és hogybetiltották, tulajdonképpen Magyarország belügye. Mi Romániából, általában, nem érezzük feljogosítottnak magunkat hogy a magyar kormány belügyi kérdéseit kritika tárgyává tegyük. De mi és velünk együtt a sajtószabadság minden fanatikus híve feliszisszen arra a tényre, ha valahol egy lapot betiltanak: történjék az egy tőlünk távoleső földrészen, vagy pedig a szomszédunkban. A hatalom erejével elnyomott hang nem szűnik meg, sőt hatalmasabban vádol minden kimondott szónál : egyezer betiltott lap nagyobb árnyat vethet arra a kormányra, amelyik az intézkedést kiadta, mint a sajtó támadását özöne. Ezt az évtizedeken keresztül kipróbált igazságot nem menti semmiféle helyzet, de nem menti különösen most amikor a világháború és a forradalmai okozta láncokból alighogy kiszabadult a sajtó. Amit idáig elmondottunk, általános igazságok, melyeket sablonszerűen alkalmazhatunk országokra és népekre, de Magyarországgal szemben kénytelenek vagyunk egészen speciális szempontokat is figyelembe venni. Igaz, ezeket a szempontokat a magyar kormánynak kellene inkább szem előtt tartani s igen keserű kötelesség, hogy nekünk kell felsorolni. A magyar kisebbségi sajtó nehéz küzdelmeket viv mindenütt az utódállamokban. Állandóan az a jogtalan vád ér bennünket, hogy igaztalan érveket sorakoztatunk, amikor megfélemlíté nélkül védjük a kisebbségek jogait. Védjük a múltra és védjük a jelenre való hivatkozással. Ebben a védelemben mi sokszor kénytelenek vagyunk a saját országunk kormánya ellen kíméletlen hangot használni, mert úgy érezzük: igazságunk tudata megadja ehhez a jogot. Használtunk és használunk kemény de igazságos hangot és ime: Írunk, napról -napra itt vagyunk az őrhelyünkön melytől semmi sem tántoríthat el. i Mint az sem, ha Magyarországon a nemzet orgánumok kormányparancsra kénytelenek elhallgatni. Mert mi holnap is ugyanolyan bátor hanggal akarunk harcolni, mint tegnap és ma. És érthető volna, ha holnap a hangunk csendesebb, a kezünk bizonytalanabb lenne, amikor a kisebbségi magyarság fájdalmaiért akarunk feljajdúlni és magyar fájdalmakról akarunk írni Romániában, ha odaát Magyarországon egyre-másra némítanak el a jelenlegi kormányzatnak nem tetsző lapokat. Most nem hivatkozunk arra az abszurdumra sem, hogy olyan szerkesztőséget némítottak el, amelyikben . Tisza István személyes hívei és bizalmasai ültek, azé a Tiszáé, akit a mai magyar kormány lépten-nyomon ünnepiek Az is másodrangú kérdés: kinek van igaza a Beniczky-ügyben, ez mind belügy. De nem belüg, hogy magyar lapot némítanak el, nem belügy, hogy mi Romániában a demokráciára hivatkozunk, melyet most a magyar kormány arculcsapott. Mi minden sajtószabadságot féltve érzünk, hogyne féltenénk azokét, akik velünk egy nyelven hirdetik s demokráciát s ezért küldjük tiltakozásunkat a határon túlra a szegedi lephet illáéért épp úgy, mint újabban Az Újságolnémításáért. m Jakabffy Elemért dr. nyilatkozata a Népszövetség tárgyalásáról a telepesek ügyében — Geniles utazott a telepesek képviselője — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk a Temesvári Hírlap tegnapi számában, hogy a Népszövetség legközelebbi ülésszakán tárgyalásra kerül a romániai földreformra vonatkozó kisebbségi panasz. _____ Megkérdeztük ez ügyben Jakabffy Elemérirt, a Magyar Párt alelnökét, aki a telepeseknek a Népszövetséghez eljuttatott memoranduma ügyében az első pillanattól kezdve nagy munkásságot fejtett ki. Jakabfffy dr. a következő felvilágosításokat adta: ■— Tény, hogy a Népszövetség június hét és tizenharmadika közötti ülésszakánfoglalkozni fog a telepesek ügyében február huszonötödikén benyújtott beadvánnyal. Az ügy fölött már április elején döntött Chambermain angol külügyminiszter elnöklete alatt a Népszövetség harmadik bizottsága. _ A panasz a román kormánynak is kiadatott ««AAJutAfcA AAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAA és a román kormány válasza is megérkezett Genfibe, így tehát semmi akadálya, hogy a mostani ülésszakon eldöntésre kerüljön a kérdés, váljon a Nemzetek Szövetsége foglalkozni kiván-e a telepesek ügyével, vagy sem. — Éppen ezért pünkösd vasárnapján átadtam a még szükséges iratokat Tornyai Gyula dr. ügyvédnek, ki június elsején a tárgyalásra, Genfibe utazott. Tornyai dr. magával vitte azoknak a telepeseknek apanaszait is, akik utólag jelentkeztek, így elsősorban a faesetiekét, akiknek már olyan végzést is kézbesítettek, hogy házuk sem az övék és arra kényszerítették őket, hogy a saját házukra vonatkozóan bárszerződéseket írjanak alá. Jakabffy Elemér dr. még kifejezte reményét, hogy a Népszövetség az igazság szellemében mielőbb dönteni fog a telepesek ügyében. Jorga deklarációja a kamarában Ismét kitiltottak három ellenséki képviselőt Mestasescva, cissePenapséte királyhíségéről. (B ukaresti tu dó s itó n k tól.) A kamara délelőtti ülését fél tízkor nyitotta meg Orbeanu elnök a jegyzőkönyv felolvasásával. A jegyzőkönyv megálllapítja, hogy Vaida nem kívánt élni a szólásjoggal és neon akart hozzászólni a báziszabályrevízióhoz. Az ellenzék azt kiáltja: Hazugság, meghamisították a jegyzőkönyvet. Ezután felolvassák a kamara határozatát, miely szerint Bocu Szevér, Lupu dr., Filipescu és Diaconescu képviselőket az éjjeli ülésen tanúsított magaviseletük miatt a fegyelmi bizottság elé utasítják. Az ellenzék ezt a határozatot felháborodással fogadja.. Vajda tiltakozik a jegyzőkönyv tartalma miatt. Manu kérdi, miért nem engedték beszélni azokat, akik Szólásra feliiratkoztak, mire az elnök azt feleli, hogy azért, mert a vita be volt rekesztve. Maniu (az elnök felé): Hal Igámon, úgy viselkedik, mint egy fizetett bérenc. Elnök Maniut rendre utasítja. Vaida ismétli, hogy nem engedték beszélni, azt mondja, hogy ez tiszta terror, amivel nevetségessé teszik magukat. Úgy mentek az urnák elé szavazni, mint a juhok.. Azután rámutat arra, hogy a bázisszabálymódosítás ellenkezik az alkotmánnyal és az uralkodó akaratával. Bizonyos benne, hogy a király sohasem fogja szankcionálni ezt a törvényt és az ország közvéleménye azt kívánja Ir királytól, hogy a pártok fölé helyezkedjék. A liberálisok azt hirosztelik, hogy a király az ellenzéket mellőzi és a liberálisok pártján van. Nem hiszi, hogy a király azok mellé álljon,akik a hajónettekre támaszkodva kormányoznak. Majd Jorga emelkedik a szólásra és az egyesült ellenzéki pártok nevében a következő deklaráldiót olvassa fel: A kormány, hogy agóniáját meghosszabbítsa, ahhoz a rendszabályhoz fordul, hogy a nép szabad akaratából választott képviselőket szájkosárral elhallgattatja. Az ellenzéki pártok tiltakoznak ezen eljárás ellen és tiltakozásukat az ország közvéleményéhez intézik. Az egyesült ellenzéki párt a módosított házszabályokat nem létezőknek tekinti és az alkotmányos után szerzett jogokat a régi házszabályok alapján fogja gyakorolni. Kijelenti, hogy a házszabályok módosítása csak alkotmányos uralom alatt történhetik meg, így azonban az ország alkotmányának alapvető gondolata, a szólásszabadság meg van sértve. A visszaélések és erőszakosságok, melyek az elmúlt kormányokat jellemzik, okozták a jelen állapotokat. Az anarkiáért azonban kizárólag a mostani kormány felelős és a liberális párt, amelyek az ország erkölcsi és anyagi leromlását előidézték. "Lupu személyes ügyben kér szót, de nem engedik beszélni. Filipe®cu a zsebéből kivesz egy csengőt és olyan zajt csap, hogy alig lehet valamit hallani. 'M arzescu igazságügy minisátor válaszol Jorgának. Megállapítja, hogy nem az első ellenzéki megnyilatkozás a kormány által megszavazott törvényjavaslatokkal szemben. Ugyanezt tette az ellenzék, amikor a koronázásról volt SZÓ. . '. ' , Akkor is kijelentették, hogy a koronázást nem ismerik el. Vaida és Maniu közbeszól: Nem igaz! Hazugság! Marzescu: Kétségbevonja az ■ ellenzék kírályhüségét, mert annak, hogy valaki i j j ! j) ' királyhü legyen, első feltétele az, hogy rendszerető legyen. Az ellenzék tiltakozik. Marzescu: Az ország közvéleménye a községi választások megejtését kívánja és ezért van szükség a közigazgatási törvényre. A miniszterelnök felkérte az ellenzéki pártokat, hogy vegyenek részt a fontosabb javaslatok előkészítésében, de a ellenzék ezt visszautasította. Jorga replikáizik: Ironikusan vázolja a kormány egész ténykedését, melylyel annyiszordicsekedett. Közben harminc képviselő aláírásával ellátott indítvány érkezik, hogy a Házi állapítsa meg az obstrukciót. Az indítványt szavazásra bocsátják és megállásítják 208 szavazattal 4 ellenében az obsrukciót. Az ülés befejezése előtt az ellenzék kivonult s kijelentették, hogy nem vesznek részt a délelőtti vitában. A délutáni ülés Bocu Szever interpellációt intéz a külügyminiszterhez, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett arra vonatkozóan, hogy a még Oroszországban sínylődő román hadifoglyok hazatérhessenek. i. ifir r I Duca: Oroszországgal nincs diplomáciai összeköttetésünk és így csak közvetett uton lehet a kérdést elintézni. Egyébként megtörténtek a szükséges intézkedések. Ezután áttérnek a napirendre. Bocu, Lupu és Filipescu kizárásának ügyét tárgyalják. A fegyelmi bizottság a három képviselőnek 30 napira való kizárását javasolja. Erre nagy zaj keletkezik et önök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Az ülés újabb megnyitása után Stern képviselő tiltakozik a sassyi tüntetések ellen. A történtek alapján az az impressziója, hogy a zsidókat a törvények védelme alól kivették, mert a kormány több felszólalása dacára sem akar a tüntetéseknek véget vetni. Jorga megemlíti, hogy a képviselők kitiltásánál nem járnak el egyforma mértékkel. Lupu: Nem védekezik a kitiltás ellen. Vaida Ianculescu liberális képviselőt, aki az egyik előző ülésen egy ellenzéki képviselő édesanyját szidalmazta, csak 10 napra tiltották ki, az ellenzéki képviselőket 30 napra zárják ki a kamarrából. Ezután szavazásra bocsátják a fegyelmi bizottság javaslatát és Bocu Szevért 102 szavazattal 30 napra, Fipescut 167 szavazattal 30 napra kijárják a kamara üléseiről. Lupudinak 25 szavazat volt a kitiltás ellen, 23 a kitiltás mellett és igy ő nem lett kitiltva. Ezzel az ülés véget ért. A kamara tegnap nem tartott éjjeli ülést, mert sokan Pherekyde szenátusi elnök ünneplésén vettek részt. AZ ELLENZÉK VEZÉREI A KIRÁLY ELŐTT, Bukarestből jelentik: A király értesítette az ellenzék vezéreit, hogy kihallgatáson fogadja őket. Jorga, Maniu, Lupu és Miehala ehe kaptak meghívót a királyi audienciára. Magyarország pénzügyi helyzete a Népszövetség előtt. G o nf bejelentik: A Népszövetség pénzügyi bizottsága foglalkozott a magyar kérdéssel. Az ülés előtt a magyar delegáció többek között szétosztotta azt a memorandumot, amely a román delegátusnak március hónapban a magyar költségvetésre adott megjegyzéseire vonatkozólag tartalmazott választ. Az ülésen Beheri, István gróf, magyar miniszterelnök ismertette a magyar pénzügyi helyzetet és, válaszolt a bizottsági tagok ■ kérdéseire. Előreláthatólag a szombati nap folyamán folytatják a tárgyalást. "