Temesvári Hirlap, 1925. december (23. évfolyam, 273-296. szám)
1925-12-01 / 273. szám
ITHU WFCCT5ML4 MCEMBE5 1, KFDE TEMESVÁRI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Temesvár-Belváros, f^ața Libertății (Jenőherceg-tór) 3 I Szerkesztőség telefonja 12—51 kiadóhivatal telefonja: 44—12 A* elCfíaeté* áre Romiaiáf«» «£é*x érre *00 1*1, féltrré 400 lei, hrmet# 75 lei helyben Jifcshost, vidékre postás. A* tasze» külfîliîi állmásba hsvi 125 lei, negyedévre 875 lei, mely külföldi váltói* k«n fizethető külföldi folyócsimbiakr*. aöWvw Alapította! A* egy 15S ssi&m ára 4, Cei Csehjwlovátoában 1 c. korona, Magyar, romágon 8000 korona, Anistáában Síi POßANY MHiÄÜir 1 (Grasefeen) AÄ 1 eent, Olaszomig, valamint ímtoébsa ty,lira, Bukarestben E. e I s smi Nyomda: Hunyadi grafikai műintelét, a Temesvári Hírlap nyomdája Piaţa Ţepeş Vodă (Leana-tér) , Telefonszám 14 —14 Sürgönyeim: Hírlap Timişoant 4 A laSeínernyomorúság adhigsem volt legenda. A háború előtt létezett, mostsem szűnt meg. A helyzet úgy alakult, hogy a munkás kiváló szer vezettsége révén iblu tudta haffleolni magáénak azt a létminimumot, amely a maga és családja megélhetését, úgy ahogy, biztosítja, a földmivel élő rezervoárja lett a készpénznek és a napszámos olyan helyzetbe került, hogy néhány órai munkával meg tudja keresni azt, amivel napi szükségletét fedezi. Egyedül a kateriőr-osztályi az, amely vesztesen került ki a társadalmi átalakulások hullámzásaiból. Társadalmi állása ugyanazokkal a zsarnoki követelményekkel lép fele vele, szemben, mint régente. A latcinexnek, hacsak nem akar lezülleni a ferde szociális felfogástól beteg európai társadalom szemében, hallatlan életküzdelem árán kell fenntartania magát azon a szinten, amelyet ráparancsolnak. Ez a küzdelem már a háború előtt is idegölő volt, de még kegyetlenebb ma, amikor a lateiner keresletig mely a legtöbb esetben fikszfizetés, nem áll arányban sem munkájának teljesítményével, sem megélhetési lehetőségeivel. A Temesvári Hírlap hirdetési rovatában euró 27-én egy kis hirdetés jelent meg. Röviden az volt benne, hogy egy rág, bármirótkeres- és ezer ismert százhúsz tót fizet. Tetszik tudná hányan , jelentkeztek ! Eddig kilencvenheten. De bizonyosra vesszük, hogy jönnekmég ajánlatok, nem is egyesével, illa nom tízesével, az illető cégnek lesz alkalma válogatni az ajánlkozók között. A prmire, idánennyire is erőlködik, napi tizem munka mellett ezernél több címet nem írhat meg. És mégis, kilencvenhet cm jelentkeztek eddig. Aznteinernyomorúságnak olyan elrettentőstatisztikája ez, amely mellett minden nyomor eltörpül. Ezer óra naponta, tízórai megfeszített és egyenletes munka mellett, mindössze százhúsz lej. Egy favágó bároim óra alatt könnyedén megkeresi ezt az összeget, a földsmives egyetlen lépése többet eredményez, mint ez a nevetséges összeg, nem is beszélve a munkásról, aki, ha a közepes buszleiesi órabért vesszük alapul, nyolcv órai munka után százhatvambei keresetet könyvelhet a maga javára. És -utána korántsem- olyan fáradt, mint a tíz órán át az asztalfelett görnyedő lateiner. Mert a munkás tudja, hogy az ő ,munkája az emberiség közjavait gyarapítja, de vájjon a lateinernek megvan-e ez az elégtétele. Ali az a cimbas? És mégis, kilencvenkét, ember reszkető várakozásban nyújtja kikarját 1. hirdetés után. Kilencvenkét ember, kilencvenhét gondolkodó lény, akik közül lesznek rendes foglalkozásúak, de a legtöbbje bizonyára állásnélküli.kitósevenkét embert kényszerít a nyomorúság arra, hogy eszét, lendítőenergiáját, életerejét és emberi, méltóságát az asztalhoz szögezze, calmek másolására pazarolja. Van-e ennél ■szomorúbb Aligha. A critasok idekerítették a francia leviaittetisadserep réssel _Q_ A diktatúra lehetősége Franciaországban Paris, nov. 1 M). A Temps külön tudósítója jelenti Beiretbót. A francia levantehadserseget 48 óra óta a divzok komoly átkarolású mozdulatai fenyegetik. Körülbel ezer felkelő a druz szultán bátyjának vezetése alatt tizenkét nap előtt megszállotta Hennonte, mely alig 1 60 kilométernyire van Beiruttól. Sikerült az ottani diruzokat fellázítani úgy, hogy hadserege ma már többezer főre rúg. Körülbelül 500 francia katonát Bubhajában körülzártak Gameton tábornok kísérletet tett a bekerített francia csapatok felszabadítására, de az első kísérletek nem sikerültek. Most nagyobb erővel igyekeznek a franciák Rackaiját az ostromzár alól felszabadítani. . Beirut, nov. 30. A felkelő drúzok a francia csapatok megérkezése után kiürítették Raekaja falu egész környékét. A drúzok legnagyobb része elhagyta a vidéket, miután a franciák óriási veszteségeketokoztak nekik. Egyedül a vár maradt a felkelők kezén, de apaláik megérkezése után ezt is sikerült elfoglalni. Borzalmas harc fejlődött ki, melyben miniden talpalatnyihelyet kézi tusával kellett meg-hódítani. A drúzok óriási veszteséget szenvedtek. Newyork, nov. 29. A World nevű amerikai lap vezércikkében foglalkozik a francia kormányválsággal és a francia diktatúra lehetőségéthangoztatja. Pillanatnyilag Európában mindenütt az a veszedelem, hogya diktátorok elnyomják a demokráciát s Franciaországban ma vált aktuálissá ez a probléma. A pártok annyira szétbomlottak, hogy "lehetetlen demikratikus alapon kormányozni s ennek következtében nincs más megoldás, mint teljhatalommal felruházni egy kiváló nemzeti egyéniséget, aki azután a pártok fölött diktálja a politikát. Miért kellett B’Abernon angol nagykövetnek elhagynia Berlint DAbernon lord azt tanácsolta Németországnak, hogy ne teljesítse jóvátételi kötelezettségét Berlin, nov. 29. BAternon lord serlini angol nagykövet ez év végén elhagyja, hivatalát és Berlinből visszatér Londonba. Távozása Briaud Iranern külügyminiszter ösztönzésére történik, aki a legutóbbi ülésen figyelmeztette Chamberlain angol külügyminisztert arra, hogy D.Abernon követ,nem felel meg hivatásának. A követ ugyanis kimondottan Németország barátja, Franciaországot gyűlöli és saját felelősségére, mint Nagybritainké nagykövete, arra biztatta a németeket, hogy ne teljesítsék Franciaországgal szemben fennálló jóvátételi kötelezettségüket és egyáltalán ne ismerjék el a, versailleui szerződést. Jilz az eljárásjárosban érthető felháborodást keltett, úgyhogy Chamberlain, kénytelen visszaholrnikellemetlen nagy rakövetét. Helyét olyan diplomatával tölti be, akinek személye garantálni fogja, hogy a jövőben Franciaországnak nem lesz oka panaszra. «AAAAAJtAAi MUM«4MMA*MAâAMÂAA sára juttatták Mussolininak, hogy az angol rendőrség nincs abban a helyzetben, hogy megakadályozzon olyan sértő tüntetéseket, amelyeket az izgatott angol közvélemény rendezne Mussolinii ellen. Hitti volt olasz miniszterelnök erebráns! Az angol kormány rábeszélte Mussolinit, hogy ne utazzék Londonba Róma, nov. 20 10. A. „Popolo da Roma.“ ma vezércikkbek követeli, hogy az emigánsokdól szóló törvényt elsősorban Sturzére, a néppárt volt vízórttt,faárára, valamint Nitti volt olasz miniszterelnnöki-i/alkalmazzák. A törvény alkalmazása az állampolgárságtól való megfosztást ,és a vagyonelkobzást jelenti. Róma, novi 29. ."Az .Impero“ jelentéseSzerint mn ,délután az olasz demokratapárt tiz képviselője megint megjelenik az olasz kamarában. A demokrata képviselők közül csak az az egy nem fogmegjelenni az olasz parlamentben, aki néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy be kell vonulni a parlamentbe és ha. ^szükséges, lőni kell afascistáikra. Ez a képviselő tizenöt napi szabadságot kapott a kamara elnökségétől. London, nov. 29. Megbízható értesülések szerint az angol kormánynak sikerült Mussolinit rábeszélni arra, hogy a locarnió szerződés aláírjásakor ne utazzék Londonba. Az angol kormány hivatlásain ugyan azt közölte Rómával, hogy hajlandó Mussolini londoni tartózkodása idejére személyi biztonságáért kezeskedni, ugyanakkor azonban nem hivatalosan tudom. Rövid politikai hírek A kormány elhatározta távozását? Bukarestből jelentik: Vasárnap egész délután a kormány tagjai Constantinescu Alexandru földmivelésügyi miniszter lakásán tanácskoztak. Az Adeveru ll értesülése szerint elhatározták, hogy a községi választásokat a volt kormányzótanács listái alapján fogják megejteni". A lap hozzáfűzi, hogy eszerint a listák kibővítéséről nincsenszó. Ugyancsak közli a lap azt is, hogy akormány véglegesen elhatározta távozását, csak annak a kérdésnek elintézéseképez gondot, ki legyen a liberálisok utódja. A magyar kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata a Romániával és Jugoszláviával való vámviszonyról Budapestről Memértik: Walkó Lajos kereskedelmi miniszter Szegeden, az iarkamara székházának felavatásakor, nyilatkozott'' a Romániával és Jugoszláviával folytatott vámtarifa-tárgyalásokról. — Romániával és Jugoszláviával már szerződéses viszonybanvagyunk s_ megállapodásunk szerint mindegyikünk megadja a másiknak a legnagyobb kedvezményét, amelyet bármelyik harmadik államnak megad. Nincs azonban közöttünk tarifaszerdics. Romániával azért, mert ott a pénzügyminiszter most dolgozik a román vámtarifatörvényen, amely decemberre, vagy januárra elkészül s s akkor megkezdődnek a trráfaszerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások. Jugoszláviában pedig a nyáron készült el a tarifatörvény s azóta több állammal folytatott szerződéses tárgyalásokat a jugoszláv kormány, mellyel hatváltásban vagyunk. Walkó miniszter annak a reményének adott kifejezést, hogy a tényleges tárgyalásokat a vámtarifaszerződések megkötésére vonatkozólag a jövő év elején már meg is kezdhetik. Tatareseu mégis Temesvárra jön. Már a múlt héten megírtuk, hogy Tataresen államtitkár Temesvárra jön, hogy a svábok hivatalos vezetőivel tárgyaljon, miután a kormány meggyőződött arról, hogy Ramsehék nem képviselik a svábságait. Tatarescu temesvári látogatását hiába várták, de hogy a híradás nem volt alaptalan, bizonyítja a Cuvântul cmmű bukaresti, lap jelentése, amely szerint Tatarescu még ezem hét folyamán Temesvárra érkezik, hogy Muth Gáspárérral és Blaskovics Ferenccel tárgyaljon. A Cuvântul azt is tudja, hogy a kormány megbízásából előzőleg néhány bánsági liberális képviselő tárgyalt a sváb nép fentebb megnevezett képviselőivel és miután a tárgyalások a kivornt módon előrehaladtak, Tatarescu fogja azokat befejezni. Soac. pénz! falcs/iFl rawegj* h a s«ü!&s»és í!e tt ét Si!M_BáSP eiFoliaiSKánban füsB^rsel Józsefváros Bomiáz-utca raifeter szsövet, í^rserek, flanelig vászon, saahökellékek, paplanok, swvetferek, Jteotött IcaSíátok, harisnya!, I*e 35 fyíl,és ffeSiér£■«.«a m fletelseríi« TELBroW 12-92