Temesvári Hirlap, 1927. április (25. évfolyam, 73-95. szám)
1927-04-01 / 73. szám
t Saki&csskácég és kaddhivatá: Timişoara (Temesvár) L, Piaţa Libertăţii (Jenőhercegdér) Smakesztőség kkfonja: 12—51 Kiadóhivatal telefonja: 14—12 As kW Rwat„! ka belyitta há&buc, \*áSon . sfn itn 1560 M, fUftm n» há, t ?*ntt 130 M; *jt tom 3»0 L. A JttHStói t :'i±at»&ha p«dg hsk 300 ki, Mcgjwkéw 500 U. ndy tiäföU «tb*. beakdM* külflSW fotrikrimttbiha. Az egyes szán ár« 6 Lel Csch*ri*vfkj&sm !*5 c barom«, Magja* •roságon 33 fölér, Ausxtribu» 40 ganck JagoailáviílME 3 dinit, Amerikában 2 ces4 04rfmuix*(j^an, «alacaiat Fnanana 1 fin, Vasárnap«« b 6 ki I Nyomda: Hunyadi spSkátamm I inkád, (Temesvád iiaia^s^w»^ I Pim Teps? Voáa (Lenatdad . Xckfcsmám 24—14 SprgSfiydBi: Negyvennyolc képviselő elégedetthemiségtől riadozó levele oly súlyos jelenség-e, hogy abból az Avere söriparti belső gyengeségére lehetne következtetni! Aligha, mert a pártok belső életében mindig merülnek fel olyan államlatok, amelyek szembehelyezkednek a fegyelemmel és amagaik, sokszor egyéni felfogását országos eseménnyé kívánják szélesíteni. Románia legfegyelmezettebb pártja, a liberáliespárt is ismert hasonló palotai forradalmiakat, túl esett rajtuk a román nemzeti párt és a romániai Magyar Párt is tudja, mit jelent ez.Mindazonáltal valami jelentőségük mégis van ezeknek a kis, vértelen és nagyobb vihart nem keltő forradalmaknak. A liberálisok, akik igen okos politikusok és nagyszerűen értenek a változó időkhöz való alkalmazikodáshoz, a fiatal liberális, generációnak olyan működési tért biztosítottuk, amely elejét vette annak, hogy a modern elveken felnőtt fiatalok kívánságai és spanaszai túllépjék a pártfegyelem kereteit. A romániai Magyar Párt disszidens csoportja is állapotot jelzett, ugyanezt jelzi a negyvennyolc többségi képviselő levele is. Nem megsemmisítő veszedelem ez, ismételjük, hanem csak egy szerényen csilingelő vészharang, mely inkább azt jelzi, hogy szobatűz ütött ki, nem pedig , lángokban álló ház oltására hív segítséget. A pártok programatikus fejlődését ezek a kis , romlóak nagyban elősegítik, mert mindig egy állapotra hívják fel a figyelmet, amelyet javítani kell Olyanok, mint a kőmivesd, akik figyelmeztetnek ara, hogy az épületről itt lehull a vakolat, ottbeesik az eső, másutt pedig meglazult egy gerenda. A jó háztulajdonos— hogy képletesen fejezzük ki a magunkat — rögtön kijavíttatja a hibákat, aki azonban hanyag kézlegyintéssel intézi el a panaszokat, megértheti, hogy egy szép napon az egész épület a fejére szakad. Ezért Averesen tábornoknak is tudomásul kell venni, hogy pártjánbelül negyvennyolc képviselő másképpen látja a helyzetet, mint a többi, másképpen ítéli meg a kormányzási rendszert és a kormányzat embereit. És amilyen jó politikus és diplomataverésen tábornok, bizonyára segít ezen a helyzeten. Egyedül az, ő érdeke, hogy pártja fegyelmezett és egységes legyen, mert hiszen a többségi falankszon túl már kibontakoznak a liberális fajvonalaik, , készen arra, hogy bármikor megkezdjék a támadást. Negyvennyolc többségi és levélben kéri a miniszterelnököt a néppárt és a kormány erélyesebb Lepadatu külföldi útja — Cuzata Iliescu kizárása ügyében — A kamara (Bukarest, márc. 31. A kamara tegnap délutáni ülésein Ghitescu elnökölt. Napirend előttSlumuleanu, a keresztény liga tagja hosszas deklarációt olvas fel, mely a ház tagjai között nagy izgalmat váltott ki. Sumuleanu deklarációja ugyanisis ■ ellsősorban a keresztény liga alaipsziafoályaivall foglalkozik, mely határozottan kimondja, hogy a liga parlamenti csoportjának egy tagját csakis a pártármenti csoport hét tagú vezetőségének többsége zárhatja ki a pártból. Paul Iliescu kizárásához ez a héttagú vezetőség egyáltalában nem adta meg a hozzájárulását és így a parlamenti csoport tagjai ezt a kizárást érvénytelennek tekintik és azt Cuza egyéni akciójának minősítik, melyhez semmi közösségük nincsen. A deklaráció felolvasása nagy izgalmat váltott ki, mert a deklarációfelöli vasasával Luiminieanu nyíltan is bejelentette azt a sokáig titidani vasaot, mey a keresztény liga kebelében dúl. Politikai körökben különben úgy vélik, hogy enneka harcnak még igen érdekes fejleményei várhatók.Simnulleanu felszólalása után ugyancsak napirend előtt Mladgearu nemzei pirasztipárti kért szót. Mladgearu úhhttkora kifogásolja, hogy a sportkunlent adki székében Ghitescu ül, akkor, mikor egy héttel ezelőtt éppen ezen a helyen igen súllyos vádjak hangzottak el ellene, imént az ellenzék részéről azt állították, hogy a kormány választási viszszaéléseinek ő volt az értelmi szerzője. Madgeam azt a tényt, hogy Ghitesseu eaindik ellenére az elnöki székben ül, az ellenzék provokálásának minősíti, annál is inkább, mert hiszen tudvailtevő,shogy a kormány egy bizottság kiküldését ígérte, mely a választási visszaéléseket meg fogja vizsgálni és addig az ellenzék nem teszi ezeket szóvá. Ezzel szemben azonban, a kormány mégis megengedi, hogy Ghitescu elnököljön.Miadgeavnu felszólalására Goyabelügyminiszter válaszol és kijelenti, hogy a muilt héten ő maga indítványozta a vizsgálóbizottság delegálását, ami meg is történt- Ez a bizottság még nem fejezte be a munkáját és mindaddig, míg ez meg nem történik, nem lehet Ghiteseut alaptallan vádjakkal illetni. Mindaddig, míg a bizottság kompromittáló tényeket nem produkál, Ghitescu jogosan elnököl. Goga szavai után Ghitescu felemelkedik az elnöki székből és maga is válaszolni akar, ami pedig tudvalevőleg a házszabályok értelmében tiltva van. Ghitesu mozdulatára óriási vihar tör ki a házban és főképpen az ellenzék tiltakozik. __ „ 1 IMadgearu flestáll és kiabálva követeli, hogy Ghitescu hagyja el az elnöki széket. Ismét Goga simítja el a helyzetet, aki erőszakkal leülteti Ghitescut, majd ismételten kéri az ellenzéket, hogy várja meg a parlamenti bizottság jielentését,és ne vegye kihívásnak azt, hogy Ghitescu elnököl. Jadobescu nemzeti parasztpárti bejelenti, hogy a belügyminiszterhez kíván interpellációt áttézni a választási visszaélések ügyében, ő volt az, aki ebben az ügyben már a múlt héten feliratkozott, de mindaddig nem mondta el interpellációját, míig Ghitescu az elnöki székben ül. Interpelációját majd csakekkor mondja el, fia Ghitescu helyett más elnöke lesz már a kamarának. Ennek ellenére megkívánja állapítani, hogy a feleonnani választásoknál súlyos visszaélések történtek és kéri a kormányt, hogy mindazokat a tisztviselőket, akik ezeket a visszaéléseket elkövették, politikai pártállásra való , tekintet nélkül büntesse meg. Mayer-Ebner zsidó képviselő a napirenden levő atiszemita kilengések ügyében interpellál a belügyminiszterhez. Kijelenti, hogy a kolozsvári egyetem orvosi fakultásának első és másodikévfolyamán nem hogy numerus:clausus?! volna, hanem egyáltalában nincs zriió hallgató, azokon az évfolyamokon pedig, ahol vannak zsidók, ott bántalmazzák őket. Ezután áttérnek a napirendre, melynek során a halászati törvényjavaslatot tárgyalják, majd pediig Trancu-Iasi beterjeszti az építkezésekről szóló törvényjavaslatot. Ezzel azülés véget is ért. A szenátus ülésén Coa in dl a elnökölt. Ilari Jean ,a néppárti szenátor kérdi a kormányt, hielgys milyen álláspontot foglal el a földgázpolitikai kérdésében. C1 ne iu ellenzéki a teleormani választási visszaéléseket teszi szóvá. IBraescui néppárti pedig a kijen évi városi tanács visszaélésül ügyében interpellálja meg a belügyminisztert. Braescu kéri, hogy a kormány oszlassa fel a városi tanácsot. A felszólalásra B u c s a a belügyi államtitkár válaszol, aki kijelenti, hogy a tanács ügyét meg fogják vizsgálni és amenyiben csakugyan visszaélésekről volna szó, úgy fel fogják a tanácsot függeszteni. Ezzel az ülés véget is ért, Bukarest, márc. 31. A Cuvântul közli, hogy a királyi olaszországi útját bizonytalan időre elhalasztották. Az elhalasztás oka a jugoszláv-olasz konfliktus, amelyet a kormány ugyan múló természetűnek tekint,de politikai körök mégis aggodalmasnak ítélik. Másrészt attól tartanak hogy a király jelenlegi olaszországi útja befolyásolhatná a román-jugoszláv viszonyt. A király osztotta bizonyos politikai kenők nézetét és ezért elhatározta, hogy az ország érdekében egyelőre lemond az olaszországi útról. Úgy látszik, hogy N e g ue scn. kamarai elnöknek a mpiparancs szerű rendelkezése sokkal jobban is elzavarta a többségi képviselők kedélyeit, semmint a néppárt vezetői hitték. Negyvennyolc többségi szenátor és képviselő levelet intézett a miniszterelnökhöz, amelyben többek között ezeket írja: — Tudja meg, miniszterelnök úr, hogy közigazgatásunk ellenőrzése teljesen megszűnt". Úntósági szemléleink nagy része tehetetlen, egyes minisztériumokban pedig káosz uralkodik. A szegény embereknek az ország minden részéből kell Bukarestbe utazniok ügyük elintézésére és napokat töltenek el a fő-ővárosban, anélkül hogy valamit is elérnének. Attól félünk, hogy miniszterelnök úr s kétségbevonhatatlan érdemeiellenére is ott kell hagynunk a kormányzást, anélkülis hogy az országért bármit is cselekedhettünk volna.. Pártunk teljesen szervezetlen és a demagógoké a szó. Vidéki fiskálisok lettek az , alelnökök. Nem látja-e a helyzetet, miniszterelnök úr, amelyikbe jutottunk! Nem kívánunk mást, minthogy távolítsa el köréből a hízelgőket és legyen erélyesebb minisz- stereivel szemben, mert nagy részben nem fogják fel elég tudatosan hivatásukat. Bukarest, márc. 31. A belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium között már hosszabb idő óta viszály áll fenn. A közigazgatásireform ugyanis a községekre és megyékre sok lelhet rótt ki, amelyet saját pénztárukból keilen© kifizetniük. Legnagyobb részük azonban nem volt abban a helyzetben, hogy kötelezettségeinek eleget tegyen és ezért azt kérték a pénzügyminisztériumból, hogy fedezze az igyi előállott deficitet. Mag Lepadatu volt a pénzügymnisztert, a kérelmet mindig visszautasították úgy, hogy az ország különböző közigazgatási ágaiban nagy zavarok állották be. Lepadatu távozása után a belügyminiszter újból tárgyalásokat kezdett a pénzügyminisztériummal, melynek jelenlegi vezetője, Manoilescu, már több megértést tanúsított. Olyan, értelmű megegyezés történt, hogy a pénzügyminisztérium egyelőre kétszázötven millió ,ledtifolyójsit a belügyminisztériumnak, a deficit hátralevő részét — háromszáz milliót — pedig később fizeti. Bukarest, márc. 31. Az igazságügymiiniszter törvénytervezetet dolgozott ki egy állam ügyvédi kar megalakítására. Az álamnak ugyanis a magánosokkal való peres eljárásaiban szüksége van arra, hogy érdekeit hathatósan képviseljék és ezért az igazságügyminiszter egy egészem speciális ügyvédi kart kíván létesíteni. A tervezet szerint az államügyvédi kar az igazságügyi minisztérium mellett fog működni és esetről-esetre , tagjai megbízást kapnak az államnak a bíróság előtti képviseletére. A minisztériumban remélik,, hogy a tervezet révén csökkenteni fogják a napidíjas ügyvédiek számát, másrészt az állami érdekek jobb képviseletét is elérik. Bukarest, márc. 31. izeladata volt pénzügyminiszter alkományelnök megbízásábóll Bécsbe utazott, hogy ott a Romániai és a volt osztrák-magyar monarkia között fennálló ,függő ügyeket végleg rendezize. Lepadatu annak idején tagja volt a likvidációs biizottságnak és alaposan ismeri a még elintézésre váró kérdéseket.