Temesvári Hirlap, 1927. augusztus (25. évfolyam, 171-195. szám)
1927-08-12 / 180. szám
PARTEA OFICIALA. Comunicatele Comitetului Regional: Pentru ultima oara se provoca toate ■societăţile a cumpără, dela secretarul C. Regional dl. Gr. Palici Buletinele Oficiale deja aparate (No. 119), căci acele societăţi cari, la data de 15 Aug. a- c. nu pot arata ca au aceste Buletine, se vor amenda cu 500 Lei. Aceasta este ultima provocare ce o facem in aceasta chestiune. V. Nicolaeviciu, p. presedinte. C. Gr. Palici, secretar. Comunicatele Subcomisiunei de Football. (Din sedinta zilei de 2- VIII. 1027.) 1. Subcomisiunea a hotarat ca sezonul de toamna a anului 1927—28 sa înceapă in 11 iSlept. a. c. Termenele lisate s‘au stabilit după cum urmeaza: Penitru cl. I: 11 si 23 Sept., 16 si 23 Oct., 6, 13 si 20 Novetmbrie, pentru dl. II. cu incepere din 11 Sept in fiecare Duminica următoare. ■ ' ■ I 2. Taxa de numire pentru participare in Championate s‘a stabilit in următoarele sume: Pentru dil. I. 1000 Lei, pentru cl. II. 600 Lei. Aceste sume sunt a se adhita cel mai târziu pana la 1 Sept. a. c. casierului C- Reg. dl. Sever Buzariu. 3. Odata cu taxa de numire , se vor aduita d-lui casier toate datoriile către C. Reg. căci numai acele numiri se vor lua in considerare cami pe langa aceasta chitanta vor prezenta si o adeverinta data de di. casier ca nu au nici o datorie catre C. Reg. (Continuare in No. de Vineri.) Dr. I. Petric, presedinte. C. Gr. Palici, secretar. Comunicatele Subcomisiunei de Disciplina: Suibcomisiunea nu tine Vineri in 12 1. c. şedinţa publica. Proxima şedinţa publica se va tinea in 19 1. c. când toti cei interesati se vor cita in acest loc. Dr. Edm. Kovács, preşedinte. C. Gr. Palici, secretar. HIVATALOS RÉSZ. A kerület közleménye: Utoljára szólítjuk fel az összes egyesületeket, hogy minél előbb, de legkésőbben f. évi aug. Ibréig vegyék meg Palics Gr. Cornél titkár úrtól az eddig megjelent (19 9) Buletinele Oficialeket, mert azon egyesületet, amely nem tudja felmutatni ezen megjelent számokat, 500 lei pénzbírsággal büntetjük. Ezen ügyben ez az utolsó felhívásunk. Nicolaeviciu, elnök helyett.. Palics Gr. C., titkár- A futballszakosztály közleményei: (Az 1927 aug. 2-iki ülésről.) 1. A szakosztály elhatározta, hogy az 1927—23. bajnoki év őszi szezonja f. évi szept. 11-én kezdődik. A mérkőzések terminusai a következőképpen állapíttattak meg: Az I- osztály részére, szeptember 11-én és 23-ám, október 16-án és 23-án és november 6-án, 13-án és 20-án; a II. osztály részére szept. 11-ei kezdettel megszakítás nélkül miniden vasárnap. 2. Nevezési díjak az I. osztályban 1000, a II. osztályban 600 lej. Ezen díjakat legkésőbben szept. Léig Buzariu Sever kerületi pénztáros urnát kell lefizetni.. 3- A nevezési díjjal együtt minden a kerülettel szemben fennálló tartozás is lefizetendő, mert csak azon nevezések lesznek figyelembe véve, melyeknél a kerület pénztárosa igazolja, hogy nem tartoznak a kerületnek. (Folytatás a pénteki számiban.) Petric J. dr., elnök: Palics Gr. C., titkár- " A fegyelmi szakosztály közleményei: F. hó 12-éki a szakosztály nem , tart nyilvános ülést. A legközelebbi nyilvános ülés f. hó 19-én lesz, megtartva, amelyre az összes érdekeltek ugyancsak e helyem lesznek beidézve. Kovács Ödön dr., elnök. Palics Gr. C., titkár. Fem kell félni, hogy az egyesnél szerzett kellemetlen tulajdonságok a gyermekekre átvizetnek. Másképp Hl a dolog az alkohol visszaéléssel Ahol a csirasejtek megtámadtatnak, ott igenis erélyesen szembe kell vele szálnunk. Miért mentek tönkre előbb népek? Nemi betegségek, vagy elfajulás általi, hanem -mert -csökkent a természetes szaporodás, a népek háború okozta, halálozása vagy öngyilkossága miatt. A nemzet a lelki erejét veszíti azáltal, hogy keveset népesedik. Az alsóbb rétegek több szaporulata rendszerint pótolja a felsők hiányátéscsak akkor jönne létre a tönkbemenés, ha az egész népnél megszűnne a gyermekszaporodás. Ahol civilizáció és kultúra van, mindig fognak elfajulási jelenségek fellépni, de ezek nem oly veszélyesek, mint azt általában hiszik. Miután van remény, hogy a vénbajt a mostani jó kezelésünkkor teljesen ártalmatlanná tudjuk tenni, mert már most is visszafejlődésben van az európai civilizált népeknél és az alkohollal (Való visszaélésnek gátat tudunk vetni, hogy durva károsodások ne következzenek be és az öngyilkosságokat szociális és embervédelmi intézkedésekkel a minimumra redukálni, remény van arra is, hogy a kultúra nem jár szükségeképpen együtt az elfajulással. ©©®©@®®®©©©@®®©®^ ©©®®®®®®@©®©@©(§ Kultúra és elfajulás Bankó német professzor szerint a kultúra nem jár együtt az elfajulással A német orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén nagy érdeklődést keltett Bunka müncheni professzor előadása a kultúra és elfajulás kapcsolatairól. Régi imiegaPapitáls — mondotta —■, hogy egyes népek tönkremennek, letűnnek a világszínpadról, de eltűnésüket hoszabb-rövidebb elfajulásfolyamat előzte meg. Az elfajulást nálunk leginkább az elmebetegek szaporodásából vélik látni. A mi modern, rearény- és novelláiróink a lelkiekben látják, mert az elmebetegségek mindinkább nagyobb számúak. A valóságban azonban a szám nemi nagyobbodott sem nálunk, sem mássutt, ellenkezőleg a paralysis sok helyt kisebb lesz, és semi a civilizáció okozta kórok, sem az alkohol okozta kórokat értelmnes politikával még inkább volnánk képesek csökkenteni. Egy másik elfajulási jelenség az öngyilkosság. Tisztákabból, hogy 1820— 70-ig az öngyilkosok -számla megnégyszereződött, következtettek elfajulásra. Az önkéntes hálás azonban nagy fokban a szociális viszonyoktól függ és aháború alatt majdnem egészen megszűnt. Az egészséges ember ezeknek a hatásoknak ellenáll, a psychopathicus — vagy lelkileg kisebb értékű — nem tud és áldozatul esik. Az leletnek nehezebb viszontagságai az összeserőinket veszik igénybe, a psychopathicusok száma nem emelkedett, az emberek nemettek rosszabbak és nem is kell a számok növekedésétől tartanunk. A bűntettek is statisztikájai a háború után még fel nemi használható; annyi azonban tény, hogy csak azok a bűntények szaporodtak, amelyek a gazdasági strktúrával összefüggésben voltak. Tulajdon elleni bűntények szaporodtak az élelmiszernek drágaságával, testi sérülések meg kizárólag alkohol-részegség alatt, főleg szombat estétől hétfő reggelig. Negyedik elfajulási jelenség volna az idegesség.Ma azonban kevesebbet beszélnek róla, minta bábok előtt és nagy népszerű irodiailotni állott rendelkezésre megfelelő szanatóriumok és idegorvosok ajánlatával. A nagy gondok megszüntetik az idegességet. A renaissaimee-korban pl. a személyes biztonság gondja az idegességet nem hagyta felszínre jönni, nem léteztek lypodhondriás tünetek. Voltak ugyan háborús neuronsok, de a háború folytán semmi új elímebetegség nem keletkezett és az ideges psychonathák száma nem l lett több. Még ha az ideges kórokhoz hozzávesszük a spiritizimust, okkultizmust, ráolvasást stb. és mindezt összehasonlítjuk a középkor boszorkánypereivel, el kell dömelnü, hogy nem lettünk idegesebbek. Csak akkor következnék be az elfajulás, ha az ideges tulajdonságok is átöröklődnének, amnikegyeseiknél m élet küzdelme alatt kifejlődnek. Szerzett tulajdonságok nemi mennek át az utódokra, moég ha a mai regényirodalom azellenkezőjét is hiszi. Van azonban egy latens átöröklődés, pl. nagyapától unokára az apa kihagyásával. Ily átöröklött tulajdonságok nem aszülőkcsirájától függnek l és ez az, mely az átöröklés veszélyét nagy mértékbencsökkenti, mert minidig új, egészségescsirák jönnek azöröklési masszába. -Szerzett tulajdonságok sohasem öröklődnek át. : ( 1927 AUGUSZTUS 12. PÉNTEK @r-------------------. Utód'LVXI. fül mmmnei&stmmissesmml.iW-í. Másfélévi börtönre ítélték a „bagdadi tolvaj“ pesti konkurensét Tt'tldapest^ n'* trA^onil ni 1:^nrni/»Cl 1 1,a44- a n iiAlylnn TTVQUill lonlTyOd kotellel Leerest tette a földre, majd hihetetlen ügyességgel felkúszott a rúdon. Mikor a végére ért, lóbálni kezdte magát, így vett magának akkora lendületet, hogy a legügyesebb légtornászt megszégyenítő salto mortáléval a rúd végéről egyenesen a balkonra pattant. A rendőr akkor előlépett és azonnal megadásra szólította a betörőt. Ez minden további helyett lebukott az erkélyt szegélyező kőkorlát mögé. Várta a fejleményüket. A rendőr többször a levegőbe lőtt. Erre már a szomszéd villákból is figyelmessé lettek. Segítségére siettek. . Hónapokkal ezelőtt egy fantasztikus mesejáték kápráztatta az álmok ezerszinti birodalmába az előkelő fiknszínházak látogatóit. Az ezeregyéjszaka egyik bűbájos történetéből szőtték a szcenáriumot, amelynek középpontjában egy léhűtő, de nem rosszindulatú golyhó állott, aki inkább csínytevésből, bosszantásból lopott és tolvajlásait hihetetlenül ügyes akrobatatrükkökkel vitte végbe. Végül az igaz szerelem tüzében megtisztult. Vezekelt. A józsinnek megajándékozták a bűvös köpennyel, amelynek segítségével láthatatlanná lett. Diadalmaskodott ellenfelein. Feleségül vette szive választottját, a napkeletifejedelem leányát, akivel együtt az ország felét is megkapta a teveka jégárból lett herceg. Ez a „bagdadi tolvaj“ igenrövid meséje. A színes történet, úgy látszik, felizgatta egy kalandvágyó fiatalember fantáziáját. Ugyanazt akarta végigcsinálni most Budapesten, ami vagy ezer esztendővel ezelőtt történt a legenda szerint Bagdadban, ő maga ismerte be a rendőrségen, hogy működéséhez az alapötletet a „bagdadi tolvaj“ adta. Négy-öt hónappal ezelőtt történt, hogy a főkapitányságon mind sűrűbben érkeztek panaszok ismeretlen tolvajok ellen, akik a lopást valamilyen úton-módon való besurranással követték el. A nyomozás kiderítette, hogy a tolvajok a legtöbb esetben nem az ajtón keresztül hatoltak a lakásba, hanem valahogy megmászták a házfalat, benyomták az ablakot s így követték el a betörést. Néhány esetben ki lehetett mutatni, hogy egy és ugyanazon személy, vagy ugyanaz a banda tört be itt is, amott is, mert a bűntett végrehajtása a nyomozás szerint szinte hajszálpontossággal azonos módon történt. A rendőrség mégis megfejthetetlen rejtély előtt állt. Vagy azt kellett feltételeznie, hogy macskaügyességű akrobata tolvajokkal áll szemközt, akik a házfalakon úgy sétálnak, mint más az aszfalton, vagy pedig még eddig ki nem derített eszközök segítségével közelítik meg a betörők az emeleti lakásokat. Betörés bambusznádon Egyszer aztán egész jelentéktelennek látszó esemény nyitját adta a titokzatosan elkövetett betöréseknek. A tavaszon az egyik ötszemes rendőr a Zugligetben az ejteli óráikban gyanúsnak látszó nyurga, fiatalembert látott ólálkodni Schreier Géza műépítész villája előtt- Főként az volt gyanús, hogy a fiatalember a vállán két szál, egyenként körülbelül három méter hosszúságú bambuszrudat cipelt. A rendőr lesbe állt. Amikor besötétedett, a fiatalember körülnézett. Zsebéből egy kulcscsomót húzott ki. A bambuszrudaikat nekiállította a villa kapujának. A kulcsokkal pedig a zárt próbálta kinyitni. Sikerült is. Óvatosan belopózott a kertibe és a bambuszrudakat magával vitte. Megkerülte a villát. Az épületnek a belső park felé eső részére ment, ahová az első emeleti terrasztos erkély nyílt. A rendőr mindenütt a nyomában volt. Ő is bement a parkba és nagy csendesen meghúzódott az egyik bokorban. Onnan a következőket látta: A fiatalember az emeleti erkélyről körülbelül másfél méternyire összeállította a bambuszfuldakat az emelet magasságáig, a magával hozott s ehhez az alkalmatossághoz készített sodrony •s Elfogják a bagdadi tolvajt ! "Csakhamar létráit hoztak, megszállták a villa környékét és megindult a bajsza. A betörő nem adta meg magát egykönynyen. Megpróbálkozott azzal, hogy a csatorna mentén a falon a tetőre buszszem. Ez is sikerült neki, ám onnét már nem tudott tovább menekülni. Bekísérték a rendőrkapitányságra, aholkiderült, hogy Lehmann Jenőnek hívják. Nincs foglalkozása. Akrobatának készült és egy időben a Beketow-cirkusznál volt valami kisegítő istállófjú. Csakhamar beismerte, hogy a titokzatos besurrand tolvajlásokat, a rejtélyesnek hitt betöréseket ő követte el. Kijelentette azonban, hogy sehonnét sem vitt el nagyobb ártérket, noha módjában lett volna. Csak mindig annyit lopott, amennyi okvetlenül szükséges volt az élete fenntartásához. Majd, amikor vallatóra fogták, hogy miért vetemedett ilyesmire, elmondotta, hogy nagyon megtetszettek neki a „bagdadi tolvaj“ trükkjei. Nemcsak bambusznáddal, hanem, mint a szállásán tartott házkutatás alkalmával kiderült, kötelekkel, pányvával és kötélhágcsóval is dolgozott. Minden egyes alkalommal pedig gammakettyűt húzott. A beismerő vallomás után Lehmann Jenőt átkísérték a Markó-utcai fogházba. A bűnügyet most tárgyalták. Az ügyészség többrendbeli betörése® lopással vádolta. A bíróság Lehmannál enyhítő körülménynek vette büntetlen előéletét, fiatal korát, valamint azt a tényt, hogy több helyütt, ahol valóban módjában lett volna igen jelentékeny értékeket ellopnia, beigazolódott a vallomása, hogy csak éppen annyit vitt el, amenynyire élete tengetéséhez szüksége volt. Mindezek alapján másfélesztendei börtönre ítélték. Lehmann az ítéletben nyugodott és megígérte, hogy letesz kalandos terveiről és ha újból szabad ember lesz, tisztességes foglalkozást keres magának. uf könyv a, Temesvári Hírlap m®&î megny&lă IciFl« KUWn îîtusăgî réss^ Kedvezmény az elöfizetőknek. és elvasótenalk. JSz @unaj Iratkozszon Bel