Temesvári Hirlap, 1927. augusztus (25. évfolyam, 171-195. szám)

1927-08-14 / 182. szám

XXV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM A párisi nemzetközi bíróság 16 millió aranylévú visszafizetésére kötelezte Bulgáriát, amit a világháború előtt a bolgár ellenzék megvesztegetésére fizettek ki Szófia, aug. 13. A sztobranje hosszas és heves vitatko­­zás után elfogadta a kormány javasla­tát, mely elrendeli, hogy a Deselosieres nevű francia szindikátusnak száznegy­­venmillió lávát fizessenek ki. Az egy­szerű javaslat mögött érdekes történel­mi háttér húzódik meg, mely elnyúl egészen a­­bolgároknak a világháborúba való beavatkozásá­na­k idejéig. Amikor már bizonyos­sá vált, hogy Bulgária nem maradhat semleges a nagy világégésben, úgy az antant, mint, a központi hatalmak megkezdték a bolgár felelős tényezők megkörnyékezését, hogy­ őket a maguk részére megnyerjék. Banek orosz pénzügyminiszter Lon­donban az ottani bolgár követtel folyta­tott tárgyalásokat és úgy egyezett meg vele, hogy nagyobb összegű pénzt juttat Bulgá­riába az ellenzéki vezérférfiak meg­nyerésére. A terv kivitelével Deselosieres francia állampolgárt bizitá­k meg, aki még 1902-ben telepedett le Szófiában, smint bolgár kölcsönkötvények külföldi tulajdonosainak képviselője. Deselosie­­res, hogy a vesztegetési afférnak nevet adjon, búzavásárlás ürügye alatt osz­totta ki a­z oroszoktól ka­pott pénzt olyan totóbon, hogy az ellenzéknek igen sok tagját megbízta a búzavásárlással. Des­­elosieres mintegy tizenhatmillió aranylévát osztoga­tott el ily­enformán, de­­csupán ötmillió arany­lé­va értékben kapott búzát. R­a d o s J­a v o f f, az akkori bolgár miniszterelnök a megvesztegetési ügyet ingatag helyzetének megerősítésére akarta kihasználni. Rögtön azután, hogy Bulgária a központi hatalmak m­ellett beavatkozott a háborúba, a kormány letartóztatta a Desclosie­­res-féle szindikátus összes tagjait, köztük természetesen az üzletben részt vett ellenzéki képviselőket is, akiket az­ ellenséggel való barátkozás vád­jával il­lettek. Amikor azután a kormány a szobrantétól rendkívüli hadihitelt kért, az ellenz­ék tagjai dilemma elé állítva, a hitelek mellett szavaztak, jól tudván, hogy ellenkező esetben a hadbíróság elé­­állítják őket. A háború végeztével Desdosieres, aki az általa elosztott pénznek csak­ kis íté­széért kapott blúzát, az összeg visszafizetését követelte Bulgáriától, amit ez megtagadott. Deselosieres a pá­risi nemzetközi bíróság elé vitte az ügyet, mely a francia alattvalónak a bolgár kormány terhére meg is ítélt száznegyvenmillió leva kártérí­tést. A bolgár kormány képviselője váltig hangoztatta és bizonyította, hogy­ az­ a pénz, amit Deselosieres szétosztott, nem­ sajátja volt, hanem azt az­ antánt ál­lamaitól,­­ elsősorban Oroszországból kapta. Mindezek ellenére Bulgáriát Des­elosieres javára elmarasztalták. A szob­­ramje ellenzéke óriási erőfeszítéseket tett, hogy megakadályozza a javaslat el­fogadását, a többség azonban megsza­vazta a javaslatot és így az jogerőssé vált. Egy állatipnotizőrt össze­marcangolt A Beketow-cirkusz tegnap esti elő­adásán súlyos és megrendítő szerencsét­lenség történt: Labéról állathipnotizőrt, ■aki oroszlánokat akart hipnotizálni, mu­tatvány közben egy hímoroszlán borzal­masan összemarcangolta. Laberot se­besülése olyan súlyos volt, hogy előadá­sát azonnal félbe kellett szakítania és be kellett szállítani a kórházba. A szerencsétlenség úgy történt, hogy Laberot előbb egy nőstény oroszlánnal végezte el a hipnotikus mutatványt, majd egy hímoroszlánnal akarta a kísér­letet megismételni. Laberot szuggerálta a hímoroszlánt, amely látszólag hipno­tikus alomba merült, de amikor a szug­­igeszter egy húsdarabbal az­ állat orrára ütött, az oroszlán hirtelen felugrott és vérfagyasztó üvöltéssel Laberotra ve­tette magát. Hatalmas mancsával lecsapott a hipnotizőr vállára, majd a jobb kezét kapta el fogaival. Laberot nem veszítette el lélekjelenlétét és a bal kezében tartott bottal az állat tarkójára ütött. Az oroszlán az ütésre elengedte Laberot jobbkezét. A cirkusz személyzete látva, hogy a hipnotizőr életveszélyben forog, segítségére sietett és nagy nehezen ki is mentette a megva­dult állt ketrecéből Laberot. sebesülése nagyon súly­os, mert az oroszlán a jobb csuklóján az ütőeret is átharap­ta. ®(a)©©^©®(5)@©©©(§. Risztics és Edzard ma este indulnak Dessauból Newyorkba A magyar főváros üdvözlete Riszticsnek. Dessau, aug. 13. A ri­s­z­t­i­c­­s és E­d z­a r­d telj­esen fel­készültek az óceán át­repülésére. Eddig csak ■ arról volt szó, , hogy a dessauii re­pülőtérről két gép indul a hatalmid® légiú­t­ó megtételére, az utolsó napokban azon­ban elhatározták, hogy egy harmadik repülőgépet is útnak indí­tanak Riszticsékkel együtt. A­­h­armadi­k re­pülőgép a két Óceán-repülőt Londonig kíséri. A légi útra, különben ezt a gépet is előké­szítették. Risztics és Edzard abb­an állapodtak meg, hogy szombaton este startolnak a dessan­ii repülőtérről. A start­­este hat és sk­ét óra között történik. Először az Euró­pa nevű­ gép, azután a Facis kísérőgép, végül per­ig a Bremen szá­ll fel a repülő­­■ térről. Risztics a hírlapíróknak adott újjabb nyilatkozatában elmondotta, hogy nézete szerint az egész vállalkozás sike­re azon fordul meg, hogy­ hétfőn hajnal­ban érkezzenek az új-fundlandi szige­tekre, mert az út innen Newyorkig a leg­veszedelmesebb. Ha ezt az időpontot si­kerül elérniük, Newyorkba éjszaka érkeznek meg. Az­ óceánrepülőgépek szombat déltől kezdve állandóan készültségben lesznek, hogy az Óceánról és az­ Amerikából érke­ző meteorológiai jelentéseket felfoghas­sák. Ha az Óceán felett uralkodó idő­járás megjavul, úgy szombaton este a kitűzött időben Riszticsék feltétlenül útnak indulnak.­­A rossz időjárás miatt K­ön­n­e­cke kénytelen volt az indulá­sát elhalasztani. Vallósizám­ai azonban, Hogy az időjárás megja­vulása esetén ő is egyidőben startol Risztitcsékkel. Budapest, aug. 13. F­o­­­k­u­s­h­á­z­i Lajos dr., Budapest alpolgármestere a magyar fő­város nevé­ben üdvözlőtáviratot küldött Risztics Jánosnak, aki a világrekord megdönté­sével Magyarországnak is dicsőséget szerzett. , ,, , ■ . 1927 AUGUSZTUS 14. VASÁRNAP­. : «H W nwi W Miinnnni i'ii­mi mmmmm­mrmm­m A bukaresti és a külföldi lapokra a belügyminiszter megszüntette a cenzúrát Bukarest, amíg­ 13. Duca belügyminiszter tegnap este fogadta a sajtó képviselőit, akikkel közölte a minisz­­tertan­ácsnak a sajtócenzúrára vonatkozó döntését, kérte azonban a lapok igazgatóit, hogy lehetőleg tartózkodjanak olyan hírek közlésétől, melyek felesleges izgalmat okoz­nának a lakosság körében. A lapok szerkesz­tői ezután arra kérték a belügyminisztert, hogy a vidéken is szüntessék meg az előzetes sajtócenzúrát. A belügyminiszter elrendelte egyúttal, hogy a külföldi la­pok cenzúramen­­tesen jöhessenek az országba. Duca belügyminiszter ma már utasította is a prefektusokat, hogy a fővárosi lapok és folyóirra­tok felett mindennemű ellenőrzést szüntessenek be. Bolíviai Istam forrásESMirals: Indiánn törzsek és rengeteg fehér embert m­és­soroltek­ La Paz, aug. 13. Cocota területén mintegy 2700 indián fellázadt. A zendülők több fehér embert megöltek s azután más, művelés alatt álló területekre vonultak. A kormány csapatai 37 felkelőt elfogtak. Berlin, aug. 13. Pazból érkező jelentések­­szerint a bo­líviai indián törzsek lázadása egyre fe­nyegetőbb arányokat ölt. Az indiánok rengeteg fehér embert öltek meg és egyre több városkában kerítik kezükbe a hatalmat. A­­kormánycsapatok még nem ütköztek meg az indiánokkal és minden akciójuk eddig csak arra szorítkozott, hogy túsz­ként őrizetbe vettek harminckét indián törzsfőnököt, akiknek a lázadásban sem­mi részük sem volt. A kormány a túszok agyonlöve tésével fenyeget, ha az indaiá­­nok tovább folytatják a­ fehérek mészár­lását. Leszállítják­ a rajnai meg­szálló csapatok­­éts Francia támadás Kardorff német képviselőnek a weimari alkotmány ünnepén mondott beszéde miatt London, aug. 13. A Daily Telegraph diplomáciai levele­zője a rajnai megszállás jelenlegi álla­potában beálló változásról számol be. Eszerint az angol és a francia kormány kö­zött megállapodás jött létre a raj­­navidéki francia megszálló sereg jelentős csökkenésére. A levelező azt írja, talán korai volna még végleges véleményt mondani arról, vájjon az angolok jelentős csökkenésnek tartják-e a francia megszálló csapatok ötezer emberrel való apasztását, annyi bizonyos csupán, hogy angol körökben­­sejtetni engedték, hogy a francia meg­szálló csapatok számának jelentős — például tízezer emberrel való — csök­kentése esetében az angol kormány haj­landó lenne arra, hogy a Rajnánál el­helyezett britt csapatok létszámát a maga részéről ezer fővel apassza. Páris, aug. 13. A Daily Telegraph cikke nagy feltű­nést keltett, ámbár a rajnai csapatok létszámának apasztása mindinkább a tárgyalások központjába került. A fran­cia kormány azonban minden erre vonatkozó hírt meg már fel, viszont nem tagadja, hogy a leg­utóbbi minisztertanács foglalkozott a kérdéssel, de a hírek legalább is koraiak. A cáfo­latra állítólag az egyes francia lapok adtak okot, amelyek felpanaszolták, hogy eddig érthetetlen indiszkréció foly­tán a minisztertanács határozatáról Ber­linben előbb szereztek tudomást, mint Párisban. Francia beavatott körökben a kor­mány minden cáfolata ellenére úgy tud­ják, hogy a rajnai csapatok létszámának csökkentése a megszálló csapatok vezér­karának meghallgatása után megtörté­nik. Az eszme nem Briandtól indult ki, hane­m az angol kormány kezdemén­yezője volt, mert azt tartja, hogy a szövetsé­gesek most már kötelesek teljesíteni Né­metországnak 1925 novemberében tett ígéretüket.­­ Páris, aug. 13. A Temps Kardorff birodalmi képvise­­lőnek a weimari alkotmány évfordulója alkalmával tartott beszédét éles bírálat­ban részesíti. Kardorff, mint ismeretes, bejósolta Ausztriának Németországhoz való csatlakozását és Németország, részére követelt biz­tonsági zálogokat. — Akár tudatlanság, akár oktalanság beszélt Kardorffból — írja a nagy fran­cia lap —, olyan mentalitással van dol­gunk, mely előbb-utóbb felborít minden jóakaratot. Az a tény, hogy a beszédet az ünnepi ülésen egy olyan képviselő mondhatta el, aki nem tartozik a tiszta nacionalizmus táborába és helyesli az enyhülés és megértés politikáját, nem alkalmas Stresemann nehéz feladatának megkönnyítésére. A beszéd felett gon­dolkozni kell. Sok a tennivaló, m­íg­ a normális leszerelés a Rajna túlsó olda­lán valósággá válik, amelyre azután fel­építhetjük a szilárd békepolitikát. «"SIMMS" — Autószerencsétlenség a Scudier­téren. Tegna­p, pénteken este a Bem­­utca, és a Scud­ier­ tér sar­kán súlyos autó­szerencsétlenség történt. Az. 577. sz. autóbusz,­­amely Temesvár és Szent­­andrá­s között közlekedik, tegnap este 400 liter tejet szállított az­ egyik Prove r­­ubeai kereskedőnek. Az­ autóbusz a jó­zsefvárosi templomitól a villamos síneken hajtott a Soucher­ tér felé. A soff­őr nem­ vette észre, hogy a hetek óta javítás alatt levő pályáin épp a Bemi-utea sarká­nál egy mély gödör van a sínek alatt és a járművet, mely meglehetős­­gyorsan haladt, gyanútlanul vezette neki a vesze­delmes helynek, amelyet lámpával elfe­lejtettek ellátni. Az autób­usz első két ke­reke átugrotta a gödröt, de a két hátulsó kerék nagy zökkenéssel megrekedt az­­üregben. A két első kerék ebben a pilla­natban pozdingjává zúzódott. A soff­őr­nek szerencsére nem történt semmi baja, de az autóbusz belsejében tartózkodó fiatalember a baleset pillanatában az ülésen végigrepülve, beleütközött az ülés támlájába és súlyos belső sérüléseket szenvedett. A megsérült automobilt több mint egy órai fáradozás után sikerült a villamos sínekről eltávolítani, addig a kettes villamos forgalma a Scudier-téren szünetelt. A rendőrség megindította a vizsgálatot annak felderítésére, hogy a balesetért kiit teásér a felelősség.­­Jekarban levő 5 lóerős 1116 vila&yosnsefor eladó, Holländer Miksa. Józsefváros, Uti­nsea 4/a. Tse­lefon 11—61).

Next