Temesvári Hirlap, 1928. március (26. évfolyam, 49-75. szám)

1928-03-01 / 49. szám

tm. BVPOIYÁM­îi* M.vitars i tftt’Tfuimvfv TEMESVÁRI Szerkesztőség és kiadóhivatal: b * Timişoara (Temesvár) L. infa Libertata (Jenőhercegi tér) Szerkesztőség telefonja: 12—51 Kiadóhivatal telefonja:­ 14—12 Az előfizetés ára helyben házhoz, vidékre Romániában egész évre 1560 lej, félévre 780 lei, havonta 130 lei, */a évre 390 L. A külföldi államokba pedig havi 200­­«, negyedévre 500 lei, mely külföldi mstásá­ban fizethető külföldi folyéndmiákkra. POGÁNY MIHÁLYI Az egyes szám ára b Lei Csehszlovákiában 1*5 c. korona, Magyar­­országon 32 fillér, Ausztriában 40 garas, Jugoszláviában 3 dinár, Amerikában 2 cent, Olaszországban, valamint Fiuméban 1 lira. — Vasárnapon is 6 lei — 4», SZ2AM Nyomda ^Hunyadi grafikai mű­». intézet, (Temesvári Hírlap nyomdája)­ Piața Ţepeş Vodă (Lenander) «21 Telefonszám 14—14 \ Sürgönyeim: Hírlap Timişoara ALAPÍTOTTA: Titulescu a kormány nevében kár­talanítást ajánlott fel az optánsperben lí u Jk a rcs( febr. 2!). A kormány ma hivatalosan közzétette annak a jegyzéknek a szövegét, melyet T i t u l e s c u kü­ülügymi­niszter a magyar kormányhoz h­ataott az optánskérdés ügyében. Titulesecu jegyzéke mindenek­előtt foglal­attonik a magyar­ korm­ány no­vember te­lki jegyzékével, majd hang­súlyozza, hogy a kérdésben Románia jogi álláspontját az igazságos és Románia egy bránival sem tartozik az optikusoknak. E­n­nek elenére élt annak azon­yítására, ,hogy ír román kormány kon­ciliáns maga­tartást akar tan­úsítani, Titulescu a kormány nevében egy megállapított­­összeget ajánl fel a magyar optánsok kártalanítására, még­pedig olyan formában, hogy ezt az összeget Románia nem fizeti ki, hanem a Magyarország által fizetendő jóvátételi összeg számlájának javára írja. Titulescu jegyzékét a ma reggel meg­jelenő Dimineaţa érdekes kommentárras kíséri, melyben többek, között ezeket mondja: Titulescu megoldása azt a célt szolgál­ja, hogy mindkét felet kielégítse. Minket kielégíthet ez, a megoldás azért, mert végeredményben egy dublos követelésből teljesítünk fizetést, a magyar kormányt pedig azért, mert ez a kormány amúgy sem fogja hivatalosan elismerni azt, hogy nincsen intenciója a jóvátelt fi­zetni. De kielégíti ez a megoldás az op­­tánsokat is, mert előnyös helyzetet terem­tett nekik elni ezáltal a román állampolgá­rokkal szemben kedvezőbb helyzetb ke­rülnek. Reméljük, hogy a jegyzék meg­felel Magyarországnak és nem tudjuk el­hinni, hogy a kormány ezt visszautasí­taná, mert a jegyzék vissza­utasítása az optánskérdés végleges elintézését létesí­tené Románia javára. A néma szerszámok Vannak dolgok az életiben, miely­eknek ifontossága i­saílí tílMilááhkkal', hiányuk- 3éal derül ki'. A köznapi, éhet egyformasár 'gólban lépten-nyomon. böllé,n­ük botlunk, nagyon természetesnek tartjuk őket, oly annyira tentimeltersinek, hogy már észre nem vessznek­. Mert ki­ vetlna sok ügyet a mellékutcák 'pincélójáratai 'fölött tarkálló kis táblákra,­ ki törődne sokat az aprós iparo­smin­shely­ektól­­ nagyvá­rosi kirínába déniraingzó lürtaproslitténekkel­ ? A­­ nagy­város ritmusa, a­ rohanó étet elnyomta és észrevétlenné tette az elbújó és szerény egzisztenciák szorgos inturiká­ját. Ha fiele a’« voltak ka­pc­soltva étettitikb­e. Iha nem. . is' .tudtunk nélkülük megtenni, mert ezér­nyi köznapi szükséglet előteremtői, gondunk 'mégsem volt velük. A ványolusára rárve­­n­ő kalapács pruniknziméjéne!] vezércikket árul: ód? Iwipailitás lett volna. 'rMa azonban, ha nem is állanak meg a meteropölité étetm­egnyilvén­ulásájn­ak zű­rös, rohanó imflámai és felszínes kis Ogyeplitettségben tovább áramlik ikpii­töt­­­tünk az ellet,­­mégis süket ,esősül, temetők esöindlje ásít ki a ínorték utcai ,szorgos arai helyekből. Az elnémult kalapácsok, a rozsdásodó varrótűik, a romló igyanc, a kicsoghult borotvák k ismunkátlan k­evepiek lumenszá­, temesvári, kisiparos műhelye­iben. A miám­la szerszámok azonban törebet­­jelentenek, nvnt költői, ínótaisgrát; ihuu­­.kátlaThsáigtiífc horzaikrftw... tik .­kimérő­je egy X íninitten bölcsesség és kímélet, nélküli ah bnnaiát tartós kwetkeaniién­Yeinfek­. A munkáik­­n uf .rozaslásodó szcV­ai'thiák ugyanis azt jelentik, hogy­ a 'becsületes m­un­kái meddővé vált és csak arra szolgál alapul, hogy a dolgozó polgár be védel­­myezettje, fenem k­ihasználtja legyeintegyj alapjában, elhibázott, saját, hibáit máso­kon. megbosszuló ,gazdasági ertadiszeipek. .A.Z­ehién.i.ul­. műhelyek arra tanítanak, sh­ogy a munka ima, már nem tiszteteket megbecsülést és érdemest szerez, hanem nupán ok, hogy végzőit mgrobb teher­­rel­­sújt­ák. •sökikni nagyobb'' teherrel, mint azokat, akik tevékenységüket­ tem­­­nit mondó jelszavak fel­röppentedében merit­ik ki. Mert a 'temesvári iparosok, vagy, bár rani szánán, több, mint fix százaléka. Ter­mesvár­­,a h i­parosságártók, azért tették le a szerszámot,­­mert dollaoző kezüket t. megállítja .az á­lmapolgárt adóku­vá görnyesztő fináncrezsiimi. ...Ha dolgozol, keresel,, sm­ikorysel, ,fizess több adót“, úgy gondolkozik az a­­ pénzügyi agyvető, amely ilyen­formán a v­­un­kát­ autói­g és hereétet mentorává növi ki magát. A gél­' da ragadós tesz és akit­ ketteténél jobban sújt az ig­azsáig fel a p­okló, jobb idők­ elkö­­vetkesecsén­ek reményeiben­, majd eltengő­­di­k apró vagyonkáján, bútora­, szerszá­mai, elikotyavettek­étótóit. A dolgozó, . ál­­lombána tarló elemet így .kényszeriti a m aiegi fon­tolá­si n­élkül adórendszer a vissza-. ]p ro!('.tarizálódás karjaiba és tápot ad olyan szélsőséges .mozgalmaknak, amtv I­veknek megakadályozására. . év­tizedek óta minden idotos álleni vezetésben, egyet­­­len. helyes óvi­­tézkedést találtak: a pol­­gári mű­sor kis,fele haladó munkás, a kis­iparos, fokozottabb védelmét.­­ Tizeniöt esztendő alatt r­ em­­tette­­ le annyi iparos szerszámát, az iparáról egy­kor elv Ikres Tamásvárott, ment az ut­ol­so két hónapban. Máskép .fe.galikrjaxv.vta­lán úgy mondhatnák: két hónap alatt évtizedek­ teremtő munkáját lehet lelki­­ism­eretlenséggel tönkretenni. Két hónap ■gáláit generációk munká­ja felett vidám lán­colt ülhet a kimélelten tóg és a roipho- 1% egészségtelen szell­eme. A kisipari ütóhelyek­ t csön­djéhhez h­ozzátársul majd az ügyvédi irodákban eltellgató író­gépek némasága is elhallgatnak ,más sttumieahelyei is ennek a dolgozó város­­na­k. A kihalt és ném­a város temetői csöndje azonban talán késői memento lesz. A munkátlanmgjhoz« szokott keze­ket, «.'■gondolkozástól elszokott agy­velő­ket itt teremtésre szoktatni,ma­jd mnegint néhány évtizedet vesz igénybe. Ide addig, addig ind lesi:!... I­­ 'pótol­ja a nilunk.itlazságjba kelhetett adóalany­­hiányzó filléreit az álkmkasszába? ... Ki fog gondos­kodni arról, hogy a szél* •sőségek karjaiba kergetett­­polgár to* vábbára is az államrend fenntartója­­..ma­radjon. Legyünk csak higgadtak, és fi­gyeljük meg, mi a következménye poli­tikailag is ennek a Jimme-rendszernek Romániában a munkásságnak nincs, parlamenti képviselete. Jogaiért és el­veiért ellenőrizhetetlen­­alakulatokban küzd tehát, mert a­­parlamenti­ fórumot megtagadták tőle. A kisebbségek tíz­ esz­tendő óta sürgetik a a békeszevőcsces­ekben és ígéretekben leszögezett jogokat.­ Az ország többségi lakosságának nagyrészt­ kíméletlen harcban áll ,egy­­hatallom­­kisajátító-rendszerrel. A közgazdasági élet a tönk utján hal­ad, biz­to­san meg­alapozott egzisztenciák, gyárak,­ válla­la­taik s kereskedők összeomlásán könyörte­­­lenül keresztül­halad egy Moloch, ame­lyet­ adónak hívnak. És ez az új Moloch tönkreteszi azt az álklmipolgári elemet, amely nemcsak hűségeíjen, volt minde­nütt és mindig a legelső, de kiegyensú­lyozó­ja is volt a szélsőségek közötti ká­ros ellentéteknek. A kegyetlen adózás ezeket a tényleg­­konstruktív elemeket is a szétvőrségek karjaiba kergeti. Mintha emlékeznénk, hogy azok, akik az úíj vá­lasztási tömény matematikai szövevé­nye, de a Bánság szavazóinak megha­talmazása nélkül juttatott a p­arla­ment­­be, egyszer az adózás enyhí­téséről .& szóltak­­ volna. Igen, igen, hangzatosan megígérték Temesvárnak, hogy v­étót em­elnek az­­adózás miai rendszere ellen. Hol emeltek vétót! Hol jártak közbe? Vagy talán meg sem hallgatták őket? Joggal kérdezhetjük ezt tőlük, hiszen, a mi k­aegbízottjain­knak nevezik magukat az ország házában! ~ — dk. «k. A­A. A /Oh .4k. A­ francia Blair-csoporttal kötötte meg a kölcsönt a kormány A kölcsönt a Banca Naţionala veszi fel Majláth püspök Bukarestben tárgyal a kultusz- törvényjavaslatról Bukarest, febr. 29. Romániai s külföldi • Ikölcsönév­el • kapcso­­latien legújabban a. . következő hírek terjedtek el gazdasági körökben. A francia Ri a­­­r-csoport egyik kép­visel­ője Fán­ában­­kijelentette, hog­y a kölcsön tárgyalások a megvalósulás stádiumára jutottak és az erre v­onna­tkozó megegyezés a legkö­zelebbi napokban aláírásra kerül. Ex a nanei al in­ a* m­egerősítésre ' talál a ,,Fi­szakiap Now»“ nevű angol,­­pénz­ügyi február 23-i i­ szá­mában is, am­mely azt a hitet közli, megbízható for­rástól, hogy tudomása szerint a Banca Naţionala és a Blair-csoport­ között foly­tatott tár­gyalások a­ megvalósulá­shoz közelednek. A kölcsönnel szemben a ro­mán kamiány kötelezi m­agát az 1913. évi 4­0 százalékos német kibocsátású kölcsön­ elis­merésére. Az angol szaklap értesülése szerint a francia kölcsön csak kisebb mé­retű és nem is a román államnak, hanem a Banca Nationalának szól, am­m­ely következtében Románia, minden valószín­űség szerint, kénytelen lesz a Népszövetség kölc­sönét is igénybe ven­­ni. A •Jfinancial News" közleménye sze­­rinnt a'épszövetség márciusi­ ülésszakán a ypinAn­­diktein ü­gy­e is szóba, kerül­ tekidósilőnk­ iiliás forrástól úgy­­ érte­­sü­l­, hogy"Ki cián eseti, a Banca Na­ţionala helyettes­ kormányzója Parisba utazott,­­ Akart­an kiszállt San Itenióban, hölgy T­it­u­lescu kü­lügyminiszterrel találkozzék és megbeszéléseket folytas­son vele. Kirtak­esieu Paris után London­ba is ellátogat. Majláth püspök Bukarestben Majláth Gusztáv endrélyi- római, ka­­t­olikus püspök a kultusztömmgjavaslat ügyében tegnap a fővárosiba érkezett tel azonnal érintkezésibe lépett Dob­i pá­­spai fluríciusol. Mára várják Bukarestbe az összes római katolikus pü­­spököket, akik egy értekezletre gyűlnek össze, hogy megbeszéljék a római katolikus klérusnak a kul­tusztörvé­ny tár­vezettel szemben tanú­sítandó maga­t­artás­át. Az h­rt hírlik Lep­a da­tu kultuszmi­niszter megküldte az összes­­katolikus püspököknek a tiörvényjavaslatot tanut­­anányiozás végett, azonna­an kikötötte ma­gának, hogy annak teljes szövegét­­nem szabad nyilvánosságra hozniok. A­ kiszivárgott hírek­­szerint a javaslat végső szövegezésének egyik pontja nagy m­egle­petést fog­ kelteni. Ez alpont a bap­tistákról­­szól, akik­­eddig­ az elismert va­l­­kis felekezetek közé tartoztak. Az új kul­­tusztörvényjavaslatban­: az elismert­­ val­lási elekezetek közül kihagyták a baptista, vallást. Egy utólag­ beillesztett pont köz ■sorban csak annyitk jelent ki, hog­y a baptisták szerzett jogai érvényben maradnak. Ez a, kérdés azért fontos, mert tuidvate­­vőleig: iT á t. u I e s c u kid ügymini­szter egyik külföldi nyilatkozatában kijelen­­tet­te, hogy keresztül viszi kormányánál a baptisták végleges elismer­tetését. Leíjm­­dutu azouáb­an csak a­ -fenti két­­séxi tör­vénybe siktatásám volt hajlandó. Az ér­dekelt körök­­igen ki­váncsivat vár­ják Ti­­tinescunak erre vonatkozó válaszát. A kamara és a szenátus ülése A kamara tegnapi ülésén napirend előtt felszólalt X­y­n­­ volt miniszter, aki Take Jonasen kormányának volt a tagja, és kiegésinítette, hogy tegnap volt a har­madik évfordulója Take Jon­escu hálálá­­nak. Ebből az alkalomtól mélyen elszo­morodott szívvel szögezte le a tényt, hogy Take dorm,seimak, aki Romániának két­­ségt­enü­l egyik legnagyobb államférfia, voltra román parlam­entbe­n még nincse­n­ mellszobr­a. Kérte a­ kamarát, hogy­ állít­­som Take Joncseunak mellszobrot. A-_ javaslathoz C a n t a c u z i n o a nem­zet­­i paraszt­párt,­ F­i­l­­d­e­r­m­a­n­n a zsi­dók é­s Duna belügyminiszter a kor­mány nevében csatlakozását, jelentette be, m­ir­e Save­anu elnök­­i javaslatot megszavazott­nak hirdette ki. Ezu­t­á­n a ka­mára, á­t­t­ért a n­ap b­elül­ ta r­tyassi s folytatta a gitbarsíi sk­indardiroziísííra vonat­kozó törvényjavaslat megvitatását­." Leonte Af­o­r­d­o va­p, kor-

Next