Temesvári Hirlap, 1931. január (29. évfolyam, 2-23. szám)

1931-01-14 / 10. szám

4 K­BI JANUÁR 14. SZERDA A városi kulturtanácsos szép terve: ak­i, itt, hier radio Temesvár Hatmillió lej kellene a temesvári rádióállomás fel­építésére * Egymillió hallgatója lehetne az állomásnak Temesvár, jan. 13. Több ízben megemlékeztünk már róla, hogy Gredinariu Emil kul­­t­urtaná­csnok T­emesvárott rádió­leadó állomást akar létesíteni. A szép terv eddig csak papíron van meg, mert megvalósításához nem kevesebb, mint hatmillió lejre volna szükség. Hatmilliót pedig a jelenlegi körülmé­nyek között felhaj­szálni igen nehéz, úgyhogy minden valószínűség szerint a terv megvalósításával egyelőre vár­ni kell. Gredinariu Emil tanácsnok azonban, akinek széleskörű kulturpro­­grammja van, szilárdan kitart a terv­ mellett és biztosra veszi, hogyha nem is most, de hamarosan nyélbe üti. —Hatmillió sok pénz, de nem hi­szem, hogy nem lehetne előteremteni Adjon Temesvár városa, Temes­­r­egye, adjon Arad városa, adja­nak a többi bánsági megyék, akiknek érdeke, hogy lakosaik olcsó gépek révén rádióprogrammhoz jus­sanak. Véleményem szerint a tervet a direktorátusnak kellene támogató, mert mégsem lehet közömbös előtte, hogy a hegyek mögött levő, minden forgalomtól elzárt falvak lakossága rendszeres rádióelőadásokat hallgat­­hsson. Tekintettel ama hogy a temes­vári rádióleadó állomás hatásköre százötven kilométernyi körzeten nem terjedne túl, elég volna az előadások felvételére egy olcsó apparátus, mely alig néhány száz lejbe kerülne. A temesvári rádióleadóállomásnak ilyenformán majdnem egymillió előfizetője lehetne. — És a Programm? Tudna-e a te­mesvári stúdió minden nap változatos programmot adni? — Hogyne. Ha összefogunk az aradi művész- és íróvilággal, nagyon is szép programmot tudnánk adni minden nap. Természetesen a nemzetiség nem fontos, fő az előadások művészi értéke. Szerepeltetnék a különféle nemzeti­ségű dalárdákat, színházakat. írókat, újságírókat, szakembereket. Arad me­­gye határától egésze­n a Bánság l­eg­félreesőbb falujáig hallanák a temes­vári rádióelőadás előadásait. A kul­­turmunka, amit ez a rádió kifejtene, nagyjelentőségű volna és éppen ezért tartoik ki a terv mellett, mert elsősor­ban a bánsági falvak lakosait akarom a rádió áldásaihoz hozzájuttatni. Gredinariu lelkes apostola ennek a tervnek. Mégis: hatmillió lej olyan összeg, amely a lelkesedést is lehűti Gredinariu Emil azonban bízik abban, nincs messze az idő, amikor a bán­sági falvak kis felvevő gépein keresz­tül felhangzik a bejelentés: Hallo, hallo, ak­i, itt, hier rádió Temesvár­. Tizenötmillió munkanélküli Németország szomorú rekordja — Az egyes államok hivatalos számai Genf, jan. 13. A smuszatközd munkaügyi hivatal uont megjelent kimutatása szerint az elmúlt esztendő végén a hivatalosan kimutatott munkanélküliek száma 16 millióra rúgott. Az egyes országok kormányai december végén ugyanis a nyilvántartott munkanélküliekről a következő számokat küldték be a nemzetközi munkaügyi hivatalnak: Az északamerikai Egyesült­ Álla­mokban a munkanélküliek száma 5—7 millió között ingadozik. Franciaor­szágban a jelentés szerint a világkin­­cs hatása alatt a munkanélküliség idén növekedő tendenciát mutat,­­ év végén hivatalosan kimuta­tott munkanélküliek száma Fran­ciaországban azonban csupán 4800. A munkanélküliség okait a nemzet­közi munkaügyi hivatal a következők­ben összegezi: Vámháborúk az egyes államok között. Felesleges uj ipar­ágak létesítése egyes államokban. A '■rmelesi eljárásokban végbement vál­­tzások. Az egyes néposztályok jöve kimének elégtelensége. A produkció­­k­iegyenlítés nehézségei a szükséglet­ben és használatban­ A nemzetközi tő­kék és nyersanyagok hiányos elosztá­sa. Nem valószínű, hogy a fenti hiva­talos számok megfeleljenek a valóság­nak. Számos állam rendkívül szépítet­­e a helyzetet. A statisztika élén Németország áll csupán az északamerikai Egyesült Álne­k szárnyalják túl. Percentuáli­san azonban Németország tartja a munkanélküliség rekordját. A munkanélküliség Franciaországban Páris, jan. 18. Az utóbbi napokban a Franciaor­szágban egyre növekvő munkanélkü­liséggel kapcsolatban olyan hírek ter­jedtek el, melyek szerint a francia kormány a külföldi mun­kásokat Franciaország területéről ki fogja utasítani. E tárgyban kérdést intéztek Lou­che­u­r munkaügyi miniszterhez, aki a híreszteléseket a legerélyesebben cá­folta és kijelentette, hogy a kormánytól távol áll az ilyen ér­telmű intézkedés, ezzel szemben tény az, hogy az elmúlt héten 1800-al több munkás hagyta el Franciaországot, mint amennyi Fran­ciaországba bevándorolt. Loucheur szerint, ki a helyzetet optimisztikusan íté­li meg, egyébként Franciaországban mindössze 11 ezer munkanélküli van. Loucheur végül kijelentette, hogy a meginduló genfi tárgyalásoktól a munkanélküliség kérdésének enyhíté­sére vonatkozólag igen sokat vár. MISS BÁNSÁG Temesvár, fan 13. lány­ok­­ Nagyon fontos minden fiatal számára, akit a Temesváril­­­a­p által megrendezett Miss Bánság választáson részt akar venni, tudni azt, hogy tulajdonképpen mit szokott a zsűri egy leányon szépnek találni. Egészen biztos, hogy nagyon sok leány van, aki — talán joggal — meg van róla győződve, hogy szép. Elvégre nincs az a fiatal leány, akire azt le­hetne mondani, hogy csúnya. ..Csú­nya’’ egy olyan fogalom, mely a fia­talsággal teljesen ellentétben van, te­hát csúnya fiatal leány úgyszólván nonsens. Azonkívül alig van fiatal leány, aki bálon, vagy valami alkalmi mulatságon szépségversenydíjat ne nyert volna, ami csak megerősítette abban a tudatban, hogy szép. Elképzelhető tehát, milyen nehéz szerepe van minden Miss választáson a zsűrinek, melynek a sok szép leány közül a legszebbet kell megválaszta­nia. Természetesen elsősorban az alak és a fej jön számításba. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy csakis a modern, a kisportolt alaknak lehetnek esélyei. Tagadhatatlan, hogy a zsűri súlyt fektet rá, hogy a leendő Miss a mai kor ízlésének megfelelő legyen, azonban az első és fő követelmény, hogy az alak harmonikus és bizonyos értelemben véve ritmikus legyen. Ez természetesen bizonyos kultúra nélkül nem képzelhető el. A test és a lélek harmóniában kifejlődött kultú­rája az, mely a női alaknak a báját kölcsönzi. Ennek a bájnak olyannak kell lenni, hogy azt a zsűritagot min­den objektivitása mellett is megejtse. Sajnos ezzel a bájjal is úgy vagyunk, csak mint nagyon sok más dologgal egy kicsivel több már túl sok. Azt is meg kell gondolnia minden résztvevőnek, hogy a zsűri főleg egy szempontot tart szem előtt, az abszo­lút szépségen kívül. A Miss amellett, hogy a vidék típusa, nemzetközi típus is kell hogy legyen, ezt pedig nagyon kevés szép leányra lehet rámondani. Mind a két kívánságnak megfelelni: ehhez kultúra és megint csak kultúra kell. A szépség propaganda. Nemcsak a Miss számára az, bár igaz, hogy az utolsó két Miss Magyarország Simon Böske és Papsz Mária elsőrangúan mentek férjhez. Ugyancsak nagysze­rűen ment férjhez a két év előtt Miss Franciaország, a két év előtt Miss Tö­rökország és a napokban olvashattuk, hogy a tavalyi Miss Angliát Rein­hard szerződtette a salzburgi Fest­­spielekre. T­H „POMONA" FAISKOLAI LIPOVA (TEMES MEGYE) DÍSZFÁK Gyümölcsfák DISZBOKROK DÍSZFENYEK Elsőrendű minőség, olcsó árak! Árjegyzék kívánatra ingyen! Azonban a szépség a város, egy or­szág sőt egy világrész számára is le­het propaganda. Láttuk ezt Simon Böske esetében, akinek a megválasz­tása kapcsán hasábokat írtak nagy világlapok Magyarországról-A szépség azonban az üzlet számára is propaganda. Coty például az elsők között volt, akik a női szépség propa­­gandaértékét felismerték. Miss Fran­ciaország például Cotytól óriási érté­kű parfümöket, illatszereket és púde­reket kapott ajándékba és kiszámítot­­ták, hogy Coty csinált jobb üzletet, mert Miss Franciaország a szépségé­vel olyan reklámot csinált Coty illat­szerei számára, melyet a nagy illat­­szergyáros csak sok pénz árán tudott volna megszerezni. A példáját követ­ték a nagy áruházak, szőrmecégek, divatkereskedők, sőt Miss Newyork Chryslertől egy autót kapott ajándék­ba. Mindezek a kereskedők természe­tesen nem puszta lelkesedésből hal­mozták el a Misst ajándékokkal, ha­nem jól felfogott üzleti érdekből. Látjuk tehát, hogy a Miss-választás tulajdonképpen sokkal komolyabb do­log, semmint sokan hiszik. A Miss- választás nem olyasvalami, amin az ember csakúgy a tréfa kedvéért részt­­vesz, hanem minden szálával a mai modern korban gyökerező intézmény. Mindezeket a dolgokat meg kell gondolni azoknak, akik a Temes­vári Hírlap ezidei Miss-választá­­sain, melyet idén a Színházi Élet­­tel karöltve rendezünk meg, részt akarnak véna. Az idei választások feltételei ismer­tek már. A legfontosabb a fénykép, melyet a résztvenni akarók lehetőleg minél hamarább küldjenek be, nehogy a fényképek késése miatt úgyneve­zett technikai akadályok merüljenek fel, melyek viszont a választások ki­elégítő menetét megnehezítenék. Aki nem rendelkezik fényképpel, az igény­be veszi a mellékelt szelvényt, mellyel felkeresi az azon fetüntetett fényké­pészeti műtermek egyikét, ahol a részt­venni óhajtóról a Temesvári Hírlap költségére ingyen felvétel készül. A képet kérjük hozzánk a szelvény kísé­retében beküldeni, mert a szelvény egyben arra is felhatalmaz bennünket, hogy a képet leközlés végett a Szín­házi Életnek is átengedjük, mely hét­­ről-hétre leközli a versenyen résztve­vők fényképeit A zsűrinek eddig I­n­c­z­e Sándor a Színházi Élet főszerkesztője, azonkí­vül művészek, festők, szobrászok ,­­újságírók a tagjai. Mégegyszer kérünk mindenkit, aki a versenyen részt akar venni, hogy le­hetőleg minél hamarább juttassa el hozzánk fényképét. Miss Bánság Mulirott részt veszek Miss Bánság-versenyen és feljogosítom a Temesvári Hírlapot és a Színházi Életet, hogy képemet közölje­mn szelvény felmutatóinak a ittáni s Roth László fényképészeti in­termek díjtalan felvételt készt­­enek és eljuttatják a Temesvári H űrlaphoz ezen szelvénnyel együtt (Ezt azok veszik igénybe, akiknek nincsen képük) Aláírás: Pontos cím:_ Már kész felvételemet csatoltan kül­döm meg a Miss Bánság rendezőbizott­ságának.

Next