Temesvári Hirlap, 1931. március (29. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-17 / 62. szám

T­H MMWMM lateromus Egy jelenleg Bécsben lakó volt csá­szári és királyi hadseregbeli tisztnek eszébe jutott egy diorámát létesíteni. Ebben a diorámában csupa ólomka­tona szerepelt a világ nagy csatáinak legfontosabb jeleneteit örökítve meg. Ott látni a teutoburgi ütközetet, a lehelmezei ütközetet, a cannesi vé­rengzést, a montforti csatát, a sziget­vári vérontást, a pardubitzi csatát, a bastillei vérfürdőt, Marengót, Jénát, Austerlitzet, Eylaut, Friedlandot és Lipcsét, ott látni Montebellót és Kö­nig­gr­ätzet, de ott látni Gallipolit, Ja­­ninát, majd Sabacot, az uzsoki szo­rost, a mazuri tavakat, Gorlicét, a Doherdót, a Maas-frontot és Lillet, mind mind élethűen megörökítve. Rettenetes színjáték lehet, Krauss Károly, a bécsiek legrakoncátlanabb szelleme lapjában két cikket is szen­telt a diorámának és az egyik cikké­ben olyasmit talált inni, hogy ha ő volna Bécs rendőrfőnöke, betiltaná a diorámát, mert szégyelné magát a gyerekek előtt, akik a diorámát meg­nézik. Szégyelné magát, hogy ő, a ko­moly felnőtt ilyen „gyilkos szamár­ságban­“ részt vett, de ha már kény­szer hatása alatt megtette, akkor leg­szívesebben letagadná és nem dicse­kedne el vele a jövő generáció előtt. Krausz Károlyt bíróság elé állították és „nemzeti hősök, nemzeti hőstettek gyalázása, valamint a hadsereg szi­dalmazásai miatt 200 schilling pénz­­büntetésre ítélték. Tudja Isten, de va­lahogy ez a jelenet is a diorámába kívánkozik.* Hindién kaphatót Egy berlini cég hirdeti: JMindmit kölcsönzünk! Lakásberendezést, inas­­sal, szobalánnyal, délszaki növények­kel és monogrammos evőeszközökkel. Kölcsönzünk ruhát, autót, szőnyeget, grammofonokat, zongorákat, porszí­vó gépet, kölcsönzünk reprezentatív egyéniségeket temetési szertartáshoz, esküvőhöz, fogantatáshoz, kölcsön­zünk n­ikszeit, inast, táncost, köl­csönzünk mindent, amire a napi élet­ben, a társaságban, az után, kivett is­,s alkalmakkor vagy bármikor, bárhol szüksége lehet. Olvassa el árjegyzé­­keinket­“ Még csak ez a kölcsönválla­­lat hiányzott, hogy a mai életnek át­meneti jellegét teljessé tegyel Musste ensé. La Bassée egy kis bányavároska Északfranciaországban A kis város­ka új állomást kapott és a városi ta­nács elhatározta, hogy festőművészt bíz meg, aki a várótermeket allegóri­­kus freskókkal díszítse. Pályázatot írtak ki, melyet egy fiatal párisi mű­vésznő nyert meg. Néhány nap múl­va a művésznő megérkezett és hozzá­fogott a munkához. A művésznő ki akarván domborítani a városka bá­nyászati jelentőségét, úgy találta, hogy a leghelyesebb, ha a váróterem­ben megfesti a Tárna és a Csatorna szimbólumát, hogy minden idegen, már az állomáson tudomásul vegye, hogy most egy bányavárosba érke­zett. .4. Tárna és a Csatorna szimbó­luma természetesen egy-egy mezte­len nő, a Csatornát ábrázoló hölgy valami sötét üreg előtt terjeszti ki védő karjait, míg a Tárnát ábrázoló hölgy egy ásót tart igen elmésen a kezében. Azonban alig hogy a fest­mények készen voltak, lett nagy fel­háborodás La Bassée városkában, a polgárok élénken tiltakoztak a mez­telen hölgyek miatt. Hiába magya­rázták nekik, hogy például Párisban a Louvreban a szürkületet, a hajnalt, a természetet, a szabadságot, az anya­ságot, sőt még a szemérmet is mezte­len hölgy ábrázolja,­­ mind nem használt. Alig száradtak meg a fest­mények, ruhát kellett rájuk festeni, még­pedig parasztruhát, a vidék di­vatja szerint. La Pouchardier az esettel kapcsolatban a következőket írja az Oeuvreben: A legerkölcs­telenebb teremtés az úgynevezett er­kölcsös polgár, mert ő még ott is er­kölcstelenséget lát, ahol teljes a mez­telenség .... 1951 MÁRCIUS 17. KEDD Bombamerényletet kíséreltek meg a walesi herceg ellen Buenos Airesben Az olasz anarkista kezében idő előtt robbant fel a bomba, amely a merénylőt darabokra szaggatta — t­évedésből el­fogták és megverték a walesi herceg barátját A walesi herceg Newyork, márc. 16. A walesi herceg, An­­na népszerű trónörökös e­llen állítólag merényle­tt kíséreltek meg, amely­erencsére nem sikerült, őt a vakmerő életével szetett kísérletéért. A walesi herceg szom­baton Buenos Airesben tartózkodott, ahol meg­tekintette a britt kiállítást, amelyen hatalmas tömeg vett részt és a rendőr­ség csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudta a rendet fenntartani. Amíg a herceg a kiállításon tartóz­kodott, egy Anselmo Pierretti nevű veszedelmes olasz anarchista vil­lamoson igyekezett a kiállítás színte­rére és a közelben az egyik kanyarodó­­nál leugrott a villamosról. Az anarkista az erős lendület kö­vetkeztében elesett és a kezében tartott bombát elejtette, amely ir­tózatos detonációval felrobbant. A robbanás helyein nemsokára velőt­­rázó sikoltások és jajveszékelések hal­latszottak. A bomba a villamost is tel­jesen össze­rongálta és utasai közül számosan megsebesültek. A robbanás az anarkistát dara­bokra szaggatta, egy másik fér­fit és egy öreg asszonyt is meg­ölt. Rajtuk kívül a villamos utasai közül ketten súlyosan, húszan pedig könnyebben sebesültek meg. A rendőrség megállapította, hogy a darabokra tépett Anselmo azért ugrott le a kiállítás közelé­ben, hogy merényletet kövessen el a walesi herceg ellen. A walesi hercegnek tudomására hoz­ták az ellene tervezett és csütörtököt mondott merényletet, de az angol trónörököst a hír nem hozta ki sodrá­ból és mosolyogva végignézte a kiállí­tást. Közben egy másik incidens történt. A herceg kíséretének egyik tagja, Edward W­i­s­c­o­n­t, aki az angol trón várományosának egyik leghívebb ba­rátja, lemaradt a nagy tolongásban és minden igyekezete ellenére sem tu­dott többé a herceg közelébe jutni. A túlbuzgó rendőrségnek a kitartóan to­longó és lökdösődző fiatalember gyanúsnak tűnt fel. Edward Wiscontot letartóztatták és a kiállítási rendőrkirendeltség őrszobájába vitték, ahol az elté­vedt angol fiatalember arcán és hátán egynémely ütlegek is el­csattantak. Végre a herceg kíséretének egy másik tagja Wiscont keresésére indult és elég siralmas állapotban találta meg a herceg bizalmasát a rendőrök karmai között. A másik kísérő igazolta Wis­­cont személyazonosságát, mire a rend­őrség a legudvariasabb bocsánatkéré­sek között szabadlábra engedte az ala­posan helybenhagyott angol fiatalem­bert. Egész* Budapest nyomoz a Halálbőrönd­ ügyében Hamis útlevél vörös paróka, fekete pápaszem A titokzatos Schreiberről mindenki tud valamit, de a rendőrség nem bír eligazodni a sok hamis nyomon Budapest, március 16. A rendőrség erélyes nyomozást foly­tat a szolnoki halál­bőrönd­­ ügyében. A főkapitányságon egymásután je­lentkeznek a fővárosi lakók bejelentő cédulával a kezükben és előadják, hogy Schreiber a legkülönbözőbb álne­veken náluk lakott. Érdekes, hogy a bejelentő lapokon lévő írás minden esetben más, úgy, hogy csak írásszak­értő tudott felvilágosítást adni. A rendőrség írásszakértője kijelentette, hogy a gyakorlatban még nem fordult elő, hogy valakinek ilyen sokféle írása lehessen. A főkapitányságon tegnap újból je­lentkezett Lengyel Endre dr. ügy­védjelölt és előadta, hogy első vallo­mása alkalmával rendkívül izgatott volt, de most újabb részletek jutottak eszébe. Elmesélte, hogy a gyilkosság előtt néhány nappal találkozott Schreiberral, aki neki egy Mohácsi Lajos névre kiál­lított útlevelet mutatott, amelynek fényképén Schreiber fekete pápa­szemet viselt. Schreiber ekkor a­zt is elmondta Len­gyel dr.-nak, hogy a Dohány­ utca 96. számú ház öreg tulajdonosnéját „meg lehetne dobni’­, ami tolvajnyelven meg­­lopást jelent. Azonkívül csekket hami­sít az öregasszony nevére és felvesz a Pesti Hazainál lévő számlájából 30 ezer pengőt. lengyel előadása szerint akkor azt válaszolta, hogy ez nehezen fog menni, mert a személyleírásból ráismernének, de Schreiber válaszul vörös parókát és pofaszakállat mutatott neki. A rendőrség megállapította, hogy Mohácsi Lajos névre nem adtak ki útlevelet és valószínű, hogy Schreiber saját útlevelét hamisí­totta át erre a névre. Jelentkezett ezenkívül Ligeti gyorsfényképész is, aki előadta, hogy Schreiber nála feke­te pápaszemes fényképet készíttetett. A fényképész hozott is egy képet. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Schreiber nem rabolta ki a Dohány­ utcai öregasszonyt, sem a Pesti Hazainál nem vett fel pénzt. Valószínűnek tartják, hogy valame­lyik cinkostársa rejtegeti Pesten­­és a hamis útlevél meséjét lanszírozza. AMBROSI,FISCHER&CO­RIUD-JUD-ALBA Szőlőoltványok, arany vesszők, gyü­mölcsfák, díszfák, rózsák stb. legjobb teszer­zési forrása. Árjegyzék kívánatra ingyen. Házkutatás és személyi motozás a nagyváradi Magyar Pártban A hatóságok azzal gyanúsítják a pártot, hogy alá­írásokat hamisított a Kövér Gusztáv érdekében felterjesztett felségfolyamodványra . Botrányba fullasztották Hegedűs Nándor előadását Elkobozták egy magyar újságíró útlevelét Nagyvárad, márc. 16. Kellemetlen meglepetésben volt ré­sze az elmúlt héten a nagyváradi Ma­gyar Pártnak és a Magyar Szó című magyar napilapnak. A rendőrség és a detektívek egy csendőrkapitány veze­tése mellett vizsgálóbírói végzés alap­ján a Magyar Párt hivatalos helyiségé­ben a Magyar Szó szerkesztősé­gében, valamint Kotzó Jenő dr. magyarpárti alelnök és Kovács Árpád dr. főtitkár lakásain ház­kutatást és személyi motozást tartottak. A karhatalom emberei kijelentették, hogy hivatalos részről feljelentés ér­kezett a csendőrsé­gre és rendőrségre .­zozzá dr., Kövér dr. és Ko­vács dr. magánokiratha­misítást követtek el és ezért rendelték el a ház­kutatást. A kutatók sehol sem találtak semmit sem. A hatóságok lépéseinek az a ma­gyarázata, hogy feljelentés érkezett, amely arról tudott, hogy több aláírást hamisítottak azon a felségfolyamod­­ványon, amelyet Kövér Gusztáv dr. érdekében az uralkodóhoz intéztek a nagyváradi magyarok. Kövér Gusztáv d­r. ugyanis az utóbbi időben a ható­ságok részéről több kellemetlenségnek volt kitéve és Bihar magyarsága ezzel a lépéssel akart segíteni alelnökén. Időközben azt a hírt terjesztették el — eaprebek között a Gazeta de Vest hasábjain is —, hogy ■ i­­ az egyik magyar község megta­gadta a felségfolyamodvány alá­írását és ezért a lakosok nevét alá­­hamisították. A felségfolyamodványt egyébként már csütörtökön felküldték a király kabinetirodájába. Jellemző a Nagyváradon uralkodó h­angulatra, hogy Hegedűs Nándor képviselő vasárnapra hirdetett elő­adását az ilyesfajta álhírekkel és rá­galmakkal felizgatott román ifjúság botrányba fullasztotta. Hegedűs a wil­­soni elvekről akart tartani előadást, melyre nagy és előkelő közönség gyűlt egybe. Alig kezdte meg beszé­dét Hegedűs, a teremben elhelyezett fiatalem­berek zajongani kedztek, úgyhogy az előadást lehetetlen volt tovább folytatni. A vasárnapi botrányos gyűlésen kí­vül másik esemény is izgalomban tart­ja a bibari magyarságot. Árvay Ár­pád nagyváradi újságíró, néhány nap­pal ezelőtt Budapestre utazott. Ami­kor visszatért az országba, nagy meglepetésére a határ­rendőrség veze­tője visszatartotta útlevelét, azzal, hogy másnap elküldi címére. Az útlevelet Árvay Árpád nem kapta vissza, még pedig azért nem, mert a nagyváradi rendőr kvesztor rendeletére elkobozták Az sziguranca olyan magyarázatot fű­zött az ügyhöz, hogy Árvay Árpád i len nemzetgyalázási per van folya­­­matban és ezért vették el az útlevelét.

Next