Tér és Trend, 1999 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1999-01-01 / 1. szám
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Fóruma Civil kapcsolat Az eddigi támogatási forma helyett feladatfinanszírozásra tér át a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a jövőben - tájékoztatta a civil szervezetek képviselőit Várszegi Dóra Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában tett február végi látogatásán. A MeH főosztályvezetője kedvezően nyilatkozott a tavaly létrehozott Európa Pont tevékenységéről, a civil szervezeteknek nyújtott információs szolgáltatásairól. Elmondta: a Civil Kapcsolatok Főosztálya nagyra értékeli a Technika Házak munkáját, munkatársai arra törekszenek, hogy szorosabb kapcsolatot építsenek ki a MTESZ-vel. Jedlik-bicentenárium Felhívással fordul a Jedlik Ányos Társaság a természettudományok művelőihez, mérnökökhöz, pedagógusokhoz és közéleti személyiségekhez, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a jeles tudós születésének 200. évfordulójáról. Jedlik Ányos, akinek a nevéhez kilencven találmány fűződik, méltó az utókor megbecsülésére. A bicentenárium alkalmából a társaság ünnepségeket szervez Jedlik szülőhelyén, Szimőn (ma: Zemme, Szlovákia), valamint Győrben, Pécsett, Pannonhalmán és Budapesten. A központi rendezvény 2000. január 11én lesz, a Magyar Tudományos Akadémián. A szervezők várják a programok iránt érdeklődők és bekapcsolódni szándékozók jelentkezését a (36-1) 322- 8859 telefonszámon. Köztér Interneten is olvasható a Tér és Trend Web változata a fejlécen található hivatkozás alatt. A lap internetes változata folyamatosan közöl új híreket. Zöld számon is elérhető a MTESZKözpont a 06-80-925-3290 szám tárcsázásával. 1 százalék a MTESZ javára! Adószám: 19816140-241 Érdekképviselet és párbeszéd Interjú Dr. Michelberger Pál elnökkel - A MTESZ mozgásterét, törekvéseit, az elérhető eredményeket befolyásolja, hogy milyen a reálértelmiség helyzete, társadalmi megítélése. Mi a véleménye, manapság mennyit ér a mérnök, a tudós, ha magyar? - A reálértelmiség véleménye nagyon halványan jelenik meg a sajtóban, a közvélemény előtt. Ebből egyesek azt a következtetést vonják le, hogy mi apolitikusak vagyunk, távol állnak tőlünk a közügyek. Ez a beállítás nyilvánvalóan hamis. Világosan kell látni ugyanis, hogy az ország sorsát hosszú távon az dönti el, hogy mi történik a reálszférában. Már csak ezért is el kell oszlatni a félreértést, hogy a mérnököket, a feltalálókat, a kutatókat nem izgatja, merre halad a társadalom, milyen lesz az ország jövője. Esetenként azt tapasztalom, hogy bennünket nem is tartanak értelmiséginek, nem férünk bele a filozófusok, szociológusok, irodalmárok és más humán szakmák által fémjelzett körbe. Pedig mi is elolvastuk Shakespearet és valószínű, hogy többet tudunk zenéről, képzőművészetről, mint a magukat értelmiséginek tartók - mondjuk - a villamosságról. Az értelmiség-képünk ezen a téren idejétmúlt, a világ elhaladt mellettünk. - A kormány gazdasági stratégiája, amelyről néhány hete a szaktárca vezetője tartott tájékoztatót a MTESZ-ben, milyen lehetőségeket kínál a műszaki szakembereknek? - Az új gazdasági stratégia, amelynek a fő vonalait ismertette Chikán Attila miniszter úr, rávilágít arra, hogy szükség van az állam gazdasági szerepvállalására. A nagy beruházások, fejlesztések minden időben állami részvétellel jönnek létre. Bill Clinton sikere is tudatos gazdaságpolitikán, megfelelően átgondolt szabályzók alkalmazásán nyugszik. Tudatában kell lennünk, hogy az úgynevezett szabad versenyes kapitalizmus nem egészen szabadon működik. A múlt században is voltak olyan „szabályzó körök” - gondolok a vasútépítésre vagy a malomiparra, amelyekre ráépültek a gazdasági folyamatok. Ma sokkal bonyolultabb ilyen „körök” tudatos beindítása, inkább a spontaneitás érvényesül. A gazdasági stratégia azt jelenti, hogy a politika képes kijelölni a prioritásokat, a folyamatok kiteljesítése azonban a reálértelmiség feladata. - A politika és az értelmiség kapcsolata - ha csak a 90-es éveket nézzük - nem egészen felhőtlen. Milyennek látja a jelenlegi helyzetet? - Úgy tűnik, a kormány hajlandó párbeszédre az érdekképviseleti szervekkel. Az MTESZ a szakma, a gazdaság megbecsülése érdekében kíván fellépni a jövőben is. Arról persze nincs szó, hogy minden szakmát és minden vállalatot meg kell tartani. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a szakmai érdekeket nehéz artikulálni, mivel néha az érintettek sem ismerik fel időben az érdekeiket. Tévedhetünk is, a mérnökök és tudósok fenntartják maguknak a tévedés jogát. Meggyőződésünk azonban, hogy egyes kérdésekről mi tudunk a legtöbbet, tehát nélkülözhetetlenek vagyunk a politikával folytatott párbeszédben. - Alkalmasnak tartja a MTESZ-t erre a feladatra? Milyen elképzelésekkel látott munkához? - Nagyra becsülöm, amit az elődeim elvégeztek: nehéz körülmények között megtartották a szövetséget, biztosították a folytonosságot és az átalakulást. Ars poeticám: kontinuitás és alkalmazkodás a változó peremfeltételekhez. A folyamatosságot fent kell tartani, ugyanakkor késznek kell lenni a változásokra. Most csatlakozunk a NATO-hoz, készülünk az Európai Unióba, ha mindezt figyelmen kívül hagyjuk, nem reagálunk megfelelően, akkor anulláljuk magunkat. Fogékonynak kell lenni az újra, tudni kell, hogy mi történik a belpolitikában, a hozzánk közel álló minisztériumokban, a tudományos szervezetekben és képessé kell tennünk magunkat az alkalmazkodásra. Ha megfelelünk a kihívásoknak, és én ebben bízom, akkor a MTESZ a következő évszázadban is alkalmas lesz a hivatása ellátására. (Horváth)