Térképvilág, 1988
1988-05-01 - NÉMETH FERENC: A LÁZÁR-TÉRKÉP SZERKEZETE
NÉMETH FERENC A LÁZÁR-TÉRKÉP SZERKEZETE Hrenkó Pál kedves barátom hívta fel figyelmemet a Lázártérkép szerkezetének néhány problámájára. A vizsgálódás elején arra a következtetésre jutottam, hogy a szokásos módszer, a modern térképekkel történő összehasonlítás nem tár fel minden részletet, mert az összehasonlításul használt térkép - kétségtelenül meglévő és kiküszöbölhetetlen - torzításai is szerepelnek a két térkép különbözőségeiben. Ugyanis a Föld torzítás mentesen síkba ki nem teríthető téralakzat, ezért síkban történő ábrázolása mindig elkerülhetetlen torzításokat tartalmaz. A térképszerkesztők ügyeskedése igyekszik ezeket a minimumra csökkenteni, illetve a célnak megfelelően egyes tulajdonságokat nulla torzulásúra venni, így van szögtartó és területtartó vetületű térkép. Hossztartó, amely minden irányban torzulásmentes távolságokat ábrázol, természetesen nem szerkeszthető. Az elmondottakból következik, hogy a Lázár-térkép szerkezetének vizsgálatához azt a módot választottam, hogy a földrajzi fokhálózat vonalait rászerkesztettem térképünk egy másolatára. Először mind szélességi, mind hosszúsági értelemben fokonként, majd a szélességi vonalakat félfokonként rajzoltam meg. Olyan térképet nem találtam, amelynek helységnévrajza alapján egyértelműen lehetett dolgozni. Végül a Pallas Nagy Lexikon Gönczy Pál által szerkesztett megye térkép sorozatában találtam meg a célomnak megfelelően használható térképeket. Különösen a Horvát-Szlavon részen volt hasznos, mert a névrajza inkább hasonlított a Lázár-térképéhez, mint az újabb térképeké. A fokhálózat felszerkesztése után a méretarány megállapítása következett. Először azt gondoltam, hogy valamennyi adat lemérése után ezek középértékéből számítom ki a használható méretarányt. Ugyanis eddigi vizsgálatot végzők mind más eredményt kaptak. Még egyszer szemügyre véve a térkép szegélyét álló helyzetben az alján, de helyesebb elhelyezésben fekvő téglalap alakban a Ny-i oldalán található a térkép léptéke. Beosztásával érdemes megismerkedni. Háromféle osztás található. A középső van beszámozva négyesével 86-ig. Ezek a mérföldek. Minden mérföld négy kisebb részre van felosztva. Egy kis osztás 1000 öl, vagyis egy mérföld 4ooo öl. Továbbá minden 4 mérföld, amelynek számait feltüntették, még egy vonallal el van különítve. Ez a legnagyobb osztás egy hüvelyknek felel meg a térképen. Ebből a méretarány: a térképi egy hüvelyknek megfelel 4 mérföld, azaz 16 ooo öl, s mivel egy öl 72 hüvelyk, végül 1 152 ooo hüvelyk. Vagyis a méretarány mai írásmóddal 1 : 1 152 ooo / Bendefy 1 : 1 125 36o, Hrenkó 1 : 1 126 ooo, Érdi-Krausz 1 : 1 168 ooo méretarányt állapított meg attól függően, hogy a térkép mely részén mértek. A kapott méretarányt ezután a fokhálózat lemért adataival ellenőriztem, s egyúttal a térkép hossztorzulásaira is tájékoztató adatokhoz jutottam. Ehhez először a Föld méreteiből számítottam ki az egy foknak megfelelő távolságokat. A nálunk használatos Bessel-, Kraszovszkij-, illetve UGGI ellipszoidokat figyelembe véve - hazánk földrajzi szélességeinél- a meridián