Térképvilág, 1993
1993/1
nulmányútjai és szolgálati útjai (Liverpooltól Konstantinápolyig, Lipcsétől Máltáig) mellett nagyhazánkat is bejárta. Az Al-dunai Széchenyi-út ugyan víz alá került, a tiszai út is csonka, de ez utóbbi centenáriumán Széchenyi hálafájára bevágták az emlékezet rovását, az emlékhajóutat Kállay Miklós földmívelésügyi minisztersége alatt megismételték. Hiányzik Römer Flóris, aki országszerte nagy utakat tett meg műemléki felvételezés céljából, de a Bakony eldugott falvak is rendre bejárta. Divald Kornél 14 vármegyében kutatta a magyar építészeti hagyatékot, bejárta a felvidék minden zugát. Bartók Béla 332 helységben helyszínelt a népzenei dallamok gyűjtésekor, földi maradványainak hazahozatala is emlékezetre méltó esemény volt, a Queen Elizabeth 2 tengerjáró hajó indulásnapi postabélyegzőjével ellátott emlékkönyvet is kiadtak róla. És Farkas Bertalan űrhajós, aki a földet kerülte meg. Mely kisállam tud elsőbb űrhajóst felmutatni? Igaz a szerkesztő megmagyarázza, indokolja hiányukat. Sorozatban találunk viszont könyvtárakban szorgalmasan búvárkodó szakírót, barlagkutatót, földmérőt, finnugor nyelvészt, klasszika-filológust stb. Ők ráadásul kerültek a lexikonba. Szakterületünkre térve, a függelékben 13 mérnököt és 23 térképészt találunk. Köztük is van ráadás bőven. Aszalag idegenvezetőként (Kiss Lajos szerint: muszkavezetőként) érdemelte ki felvételét. Balla és Huszár mérnökök, de Széchenyi meghívott útitársai, Beszédes és Vásárhelyi mellett úgyszólván minden földmérő "utazott". A többiekkel tehát adós maradt a lexikon. A professzorok (Hevenesi, Budai Ézsaiás) besorolása is vitatható. Bendefy Laci bácsi "utazási irodalommal foglalkozó kutató" besorolást kapott, pedig majd odaveszett a Líbiai-sivatagban. Izmédi-Molnár Lászlónál éppen az orosz hadifogságból való menekülés, a szibériai-távolkeleti út ment feledésbe. Takács Jóska bácsi kivétel, őt Érden helyezték örök nyugalomba. Karacs Ferenc rézlemezei fölé hajolva legfeljebb gondolatban utazgathatott. Zsámboki (nem Zsámboky) már 1566-ban kiadta a kiegészített Lázár-térképet, az azonban nem mondható, hogy az 1571-es térkép "Lázár deák térképének magyaros névírásé, javított másolata". Magyar volt az eredetiben is. Lázár deák, alias "nemes mytrai Rosen Mihály" életrajza jócskán elavult, már 1981-ben (Geod. Kart. 5. 367. old.) kimutattam, hogy nem más ő, mint a savniki apát, aki 1542-ben halt meg. Arról pedig hogy "Wolfgang Lazius világhírű osztrák térképész az egyik művében" nevezte Lázárt magyarnak, szelíd főparancsnokom hasonló tájékozottsága jut eszembe, aki Anonymus egyik művéből tudott idézni. Teleki Pál gróf életrajzából hiányolom a térképészeti tevékenység kiemelését, nevét a térképészek felsorolásában dőlt betűs felírással pótoltam saját példányomban. A pályatévesztett Sartory József (1753-1838. január 18. Eger) bányamérnöksége és eszményi térképe még tisztázásra és magyarázatra szorul. Földmérőnek venném, mint Kalmár Sándort, aki ugyan nem mondható matematikusnak, nem irányította az adriai part térképezési munkálatait és nem volt K.u.K. Militärgeographisches Institut vezetője. A rendkívül gazdag eredeti alapanyagokkal összeállított életrajzi lexikon a kutatók és az érdeklődők nagy nyeresége. A közelmúlt torzításoktól dagadó, de nagyrészt hasznavehetetlen munkái között dicséretesen oldotta meg az áttérést. Elavult részleteivel és szerkesztésével ugyan okoz némi zavart, de ez a következő átdolgozott kiadásban könnyen megoldható. Magam a legnagyobb örömmel fogadtam, birtokomba vettem és címét máris átjavítottam. Magyar felfedezők és geográfusok lexikona. Hrenkó Pál Címoldal :Csonka-Magyarország áttekintő térképe (részlet) Dr.Kiss Lajos cikkéhez Hátsó borító:A Pilis és Dobogókő térképe.Turistaság és Alpinizmus kiadása, 1920.( Részlet) Hrenkó Pál cikkéhez. TÉRKÉPVILÁG A Magyar Térképbarátok Társulatának lapja. Szerkeszti és a kiadásért felel Skerletz Iván. Szerkesztőség: 1013 Budapest, Roham u.3. Megjelenik évente kettő alkalommal. Az előállítás ideje: 1993. november. ISSN 1217-0313 Készült a Kvalitás Nyomdában riszttn istvin tanár, er iStusz. ris vindrg