A Természet, 1991 (42. évfolyam, 1-6. szám)

1991-02-15 / 1. szám

élnek. Egy fajuk a Hardun-agáma (Stellio stellio) Európá­ban, Görögország északi részén és néhány szigetén is él. A Physignathus nembe két ismert vízi agáma faj tartozik. Az ausztráliai vízi agáma (Physignathus lesueuri) Ausztrália keleti és dél­keleti részein, valamint Új-Guine­­ában él. Testhossza eléri az 1 m-t, ebből a farok 60 cm. Fejük szürke, szürkésbarna felső oldala barnán és feke­tén csíkozott. A kifejlett hímek hasa vörös. Feje hátsó részétől csaknem a farok végéig fésűs bőrtaréj húzódik. A dél­kelet-ázsiai vízi agáma (Physignathus concin­­cinus) valamivel kisebb, zöldebb színű, háttaraja maga­sabb és a farok első harmadáig ér. Mindkét fajnak hasonló az életmódja. Folyók és tavak fölé nyúló fákon élnek és zaklatásuk esetén azok vizében keresnek menedéket. Kiválóan úsznak és merül­nek. Táplálékuk ízeltlábúakból, békákból, kisebb gyíkok­ból és madarakból áll. Alkalmanként gyümölcsöt is fo­gyasztanak. A szakirodalomban a vízi agámák tartására minimum két méter hosszú és egy méter magas terrénu­mot írnak elő. Alapterületének legalább egyharmada vizes medence legyen. A víz szúrásét és cseréjét techni­kailag meg kell oldani. A levegő és a víz nappali 28-30 °C-a hőmérséklete, éjjel 25 °C-ra süllyedhet. A magas páratartalmat gyakori permetezéssel kell biztosítani. A tojások lerakásához egy mélyebb tálban állandóan ned­vesen tartott föld- és tőzeg keverékét kell biztosítani. Mindezek után meglepőek azok az eredmények, melyeket az ázsiai vízi agámák szaporításával kapcsolat­ban Állatkert elért. 1981-ben került először Terráriumunkba egy pár. 1983-tól hétszer rakott tojást a nőstény, de ezeket nem sikerült kikeltetni. 1986 szeptemberében ismét 10 db tojást rakott. Ebből 30 ° C hőmérsékleten a 67. napon 9 db kikelt. Az 1986. december 16-án lerakott 7 db tojásból az 56. napon 5 db kelt ki. Mind a 14 példány felnőtt és mind nőstény lett. Az öreg nőstény 1987. március 23-án elpusztult. A fiatal nőstényekhez csak 1990 áprilisában sikerült hímeket szerezni. Egy 60x80 cm alapterületű és 60 cm magas terráriumban két nőstény van egy hímmel. A terrárium aljzata papír, egy 55x44 cm-es fotószálban 2 cm mély . A keltető helyiség linóleum padlójára kirakott agáma az eleséget is elfogadja víz. A tojások lerakására egy 23x21 cm alapterületű és 16 cm mély műanyagdobozban nedves perlit van. A terrári­um takarításakor a 3 agámát a keltető helyiség linóleum padlójára rakják ki és ilyenkor itt párosodnak. A pároso­­dás hasonló körülmények között majdnem mindig kivált­ható. Utána a nőstények tarkóján egy darabig barna háromszög alakú folt látható. (A hím harapásának a nyoma.) A perlites dobozba az első tojásrakás 1990. augusztus 30-án történt. Október 23-án mind a 7 db tojás kikelt. November 6-án az egyik nőstény újabb 11 db tojást rakott, ezekből 1991. január 2-6 között újabb 9 db kis agáma látott napvilágot. A keltető dobozban a hőmérsék­let 28-30 ° C között váltakozott. A felnőtt állatok takarmányozása a következő: he­tenként három alkalommal kapnak enni. Kétszer nyúzott és feldarabolt egeret, egyszer pedig rovart. Ezenkívül alkalmanként valamilyen gyümölcsöt is fogyasztanak: banánt, befőttet, almát, dinnyét. A lédús gyümölcsöket részesítik előnyben. A fiatalok egészséges fejlődéséhez a vitamin- és ásványi anyagellátást is biztosítani kell. A kikelt kis vízi agámák egy hónapos korukig naponta­ két naponta közepes méretű viaszmolyhernyó­­kat kapnak enni. Etetés előtt a hernyókat calciumfoszfát porral, hetente egyszer pedig Tetravit-kombi vitamindr, így készülődnek a párosodáshoz is Hím ázsiai vízi agáma portjára

Next