A Természet, 1991 (42. évfolyam, 1-6. szám)
1991-02-15 / 1. szám
élnek. Egy fajuk a Hardun-agáma (Stellio stellio) Európában, Görögország északi részén és néhány szigetén is él. A Physignathus nembe két ismert vízi agáma faj tartozik. Az ausztráliai vízi agáma (Physignathus lesueuri) Ausztrália keleti és délkeleti részein, valamint Új-Guineában él. Testhossza eléri az 1 m-t, ebből a farok 60 cm. Fejük szürke, szürkésbarna felső oldala barnán és feketén csíkozott. A kifejlett hímek hasa vörös. Feje hátsó részétől csaknem a farok végéig fésűs bőrtaréj húzódik. A délkelet-ázsiai vízi agáma (Physignathus concincinus) valamivel kisebb, zöldebb színű, háttaraja magasabb és a farok első harmadáig ér. Mindkét fajnak hasonló az életmódja. Folyók és tavak fölé nyúló fákon élnek és zaklatásuk esetén azok vizében keresnek menedéket. Kiválóan úsznak és merülnek. Táplálékuk ízeltlábúakból, békákból, kisebb gyíkokból és madarakból áll. Alkalmanként gyümölcsöt is fogyasztanak. A szakirodalomban a vízi agámák tartására minimum két méter hosszú és egy méter magas terrénumot írnak elő. Alapterületének legalább egyharmada vizes medence legyen. A víz szúrásét és cseréjét technikailag meg kell oldani. A levegő és a víz nappali 28-30 °C-a hőmérséklete, éjjel 25 °C-ra süllyedhet. A magas páratartalmat gyakori permetezéssel kell biztosítani. A tojások lerakásához egy mélyebb tálban állandóan nedvesen tartott föld- és tőzeg keverékét kell biztosítani. Mindezek után meglepőek azok az eredmények, melyeket az ázsiai vízi agámák szaporításával kapcsolatban Állatkert elért. 1981-ben került először Terráriumunkba egy pár. 1983-tól hétszer rakott tojást a nőstény, de ezeket nem sikerült kikeltetni. 1986 szeptemberében ismét 10 db tojást rakott. Ebből 30 ° C hőmérsékleten a 67. napon 9 db kikelt. Az 1986. december 16-án lerakott 7 db tojásból az 56. napon 5 db kelt ki. Mind a 14 példány felnőtt és mind nőstény lett. Az öreg nőstény 1987. március 23-án elpusztult. A fiatal nőstényekhez csak 1990 áprilisában sikerült hímeket szerezni. Egy 60x80 cm alapterületű és 60 cm magas terráriumban két nőstény van egy hímmel. A terrárium aljzata papír, egy 55x44 cm-es fotószálban 2 cm mély . A keltető helyiség linóleum padlójára kirakott agáma az eleséget is elfogadja víz. A tojások lerakására egy 23x21 cm alapterületű és 16 cm mély műanyagdobozban nedves perlit van. A terrárium takarításakor a 3 agámát a keltető helyiség linóleum padlójára rakják ki és ilyenkor itt párosodnak. A párosodás hasonló körülmények között majdnem mindig kiváltható. Utána a nőstények tarkóján egy darabig barna háromszög alakú folt látható. (A hím harapásának a nyoma.) A perlites dobozba az első tojásrakás 1990. augusztus 30-án történt. Október 23-án mind a 7 db tojás kikelt. November 6-án az egyik nőstény újabb 11 db tojást rakott, ezekből 1991. január 2-6 között újabb 9 db kis agáma látott napvilágot. A keltető dobozban a hőmérséklet 28-30 ° C között váltakozott. A felnőtt állatok takarmányozása a következő: hetenként három alkalommal kapnak enni. Kétszer nyúzott és feldarabolt egeret, egyszer pedig rovart. Ezenkívül alkalmanként valamilyen gyümölcsöt is fogyasztanak: banánt, befőttet, almát, dinnyét. A lédús gyümölcsöket részesítik előnyben. A fiatalok egészséges fejlődéséhez a vitamin- és ásványi anyagellátást is biztosítani kell. A kikelt kis vízi agámák egy hónapos korukig naponta két naponta közepes méretű viaszmolyhernyókat kapnak enni. Etetés előtt a hernyókat calciumfoszfát porral, hetente egyszer pedig Tetravit-kombi vitamindr, így készülődnek a párosodáshoz is Hím ázsiai vízi agáma portjára