Természetjárás, 1955 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1955-04-01 / 1. szám

iforduláshoz A magyar természetjáróknak közel négyévi szünet után ismét önálló lapjuk van. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a természetjárás tömegesítése érdekében egy kizáró­­lag természetjárással foglalkozó lapra szükség van. Most, hogy a lap újból megjelenik, meg kell határoznunk felada­tait. Ennek kiindulópontja a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének 1954 decemberi, a magyar sportra vonatkozó határozata. A határozatot az országos sportértekezleten Hegyi Gyula elvtárs, az OTSB elnöke ismertette. Pártunk Központi Vezetőségének határozata megállapí­totta, hogy a testnevelés és sport területén a felszabadulás óta nagy eredményeket értünk el, különösen azóta, hogy a szovjet testnevelés és sportmozgalom tanulmányozásával, saját tapasztalataink felhasználásával megkezdtük testneve­lési és sportmozgalmunk szocialista alapjának lerakását. c A ható urnát majdl kapitaUu.: testnevelési és sportmozgalmunk alapjaiban megfelelt a kö­vetelményeknek, de a Központi Vezetőség 1953. júniusi ha­tározatából még nem vontuk le a testnevelésre és a sport­ra vonatkozó következtetéseket. A Központi Vezetőség decemberi határozata kiemeli, hogy az OTSB és a testnevelési és sportbizottságok rendszerének létrehozása óta testnevelési és sportmozgalmunknak egysé­ges vezető szerve van és megszűnt a sportvezetésben addig tapasztalt zűrzavar és széttagoltság. A testnevelés és a sport egyre inkább népünk közkincsévé válik, legjobb sportolóink a különböző olimpiai és világ­­versenyeken megbecsülést, tekintélyt, sok barátot szerez­tek hazánknak. Megállapította a párt Központi Vezetősége, hogy eredményeinkre méltán lehet büszke a Magyar Nép­­köztársaság minden polgára. A továbbiakban a határozat rámutatott arra: az elért sikerek és eredmények ellenére testnevelési és sportmozgalmunkban nem kívánatos jelenségek és súlyos hibák vannak, amelyek komolyan veszélyeztetik a további előrehaladást.­­AlapostA ki­fut , nem fejlődik kielégítően a tömegek és különösen az ifjúság testnevelése. Világviszonylatban híres sportunk sok sport­ágban vékony utánpótlási rétegre támaszkodik, egyes sport­ágak fejlődésében visszaesés tapasztalható. Egyik legelha­­nyagoltabb területe az iskola, de az üzemekben, a vállala­tokban és a hivatalokban is elhanyagolt a tömegsport. A falu, testnevelési és sportmozgalmunk mostohagyermeke, a falusi ifjúságnak csak jelentéktelen része sportol. Az MHK testnevelési rendszer nagymértékben elvesztette népszerűségét, a tömegek nem szívesen vesznek részt benne és sportszakembereink sem támogatják. A próbázá­­sok mögött gyakran nem állnak tényleges teljesítmények. Nem megfelelő a legfontosabb sportágak tömegesítése sem, kevés az alapfokú tömegversenyek száma és nem meg­felelő egyes sportágak bajnoki rendszere. Hiba, hogy a túlságosan nagy nemzetközi program sok esetben elvonja az OTSB erejét más fontos feladatok elvég­­zésétől. A másik súlyosabb hiba, hogy habár sportolóink öntuda­tának fejlődése élsportolóink fokozódó hazaszeretetében megmutatkozik, mégis a sportolók között az általánosnál elterjedtebb a burzsoá gondolkodás, magatartás. A spor­tolók erkölcsi, politikai nevelésénél súlyos mulasztásokat követtünk el. Növekedett a sportolók fegyelmezetlen maga­tartása és nagy hiba, hogy nem léptünk fel keményen az ilyen káros jelenségek ellen. Legnagyobb hiba az, hogy a testnevelés és a sport irá­nyításában, vezetésében nem vesszük eléggé figyelembe a politikai szempontokat. Súlyos hiba a kollektív vezetés el­­hanyagolása, az egyszemélyi vezetés alkalmazása. Ezek az okok idézték elő az egészséges bíráló szellem hiányát, a tömegek és az alsóbb szervek kapcsolatának lazulását, a társadalmi munka háttérbe szorítását. Az OTSB dolgozói többségükben tekintélyes szakemberek, akik képesek nagyobb feladatok megoldására is, de nem képezik magukat, általános politikai színvonaluk alacsony. A társadalmi sportszövetségeket — amelyek munkája igen fontos — az OTSB osztályai háttérbe szorítják. A társadalmi szövetségekben is sokszor tapasztalható azonban az egye­sületi, személyi érdekek előtérbe helyezése. A párt irányító, segítő, s ellenőrző munkája sem volt a testnevelés és sport terén minden tekintetben megfelelő. 1947 óta nem volt olyan átfogó, nyilvános jellegű párt­Felszabadulásunk tízéves évfordulóján minden termé­sz­etjáró találkozik a Vöröskősziklán­ határozat, amely a testnevelési és sportmozgalom további fejlődésének feltételeit tisztázta volna. A DISZ Központi Vezetősége éveken át nem foglalkozott a testnevelés és sport ügyeivel, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa nem segíti kielégítően a szakszervezetek test­nevelésének és sportjának fejlesztését. Nem vetettünk gátat az egészségtelen törekvéseknek sem, amelyek az állami sportvezetéssel szemben megmutatkoztak. A sportegyesületek szem elől tévesztették a testnevelés és sport alapvető célját, figyelmük túlságosan az élsport felé fordult, a tömegsportot elhanyagolták. A pénzgazdál­kodásban rendkívüli lazaságok, visszaélések tapasztalhatók. Az OTSB segítő és ellenőrző tevékenysége, a sportegyesü­letek irányában felszínes, nem határozza meg a sportegye­sületek általános jpolitikáját, nem tájékoztatja vezetőiket. A Központi Vezetőség határozata megállapítja, hogy ezekért a hibákért és hiányosságokért elsősorban az OTSB és ennek vezetői a felelősek, de megállapítja a DISZ Központi Ve­zetőségének és a SZOT Elnökségének felelősségét is. ★ A részletes beszámoló keretében ismertette Hegyi Gyula elvtárs, hogy iuuuuiJl ob/OJt spottátjíúnk, amelyek az utóbbi időben tömegesség szempontjából vissza­estek. Ezek közé tartozik a természetjárás. Ebben a sportágban lassan a versenyszerűség válik ural­kodóvá és elhanyagolják hatalmas szerepét a dolgozó tö­megek egészségének megóvása és növelése terén. Alig ren­deznek túrákat, tömeges kirándulásokat, ehelyett a termé­szetjárás céljára rendelkezésre bocsátott anyagi erőket egy szűk versenyzői réteg használja fel. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a természetjárásban részt venni óhajtó dolgozók a sportkörök részéről nem részesülnek támoga­tásban. A Központi Vezetőség határozata a többi között kimondja, hogy a természetjárást tömegsporttá kell fejleszteni. A határozat szerint a kollektív vezetés elvének megvaló­sítása elsősorban jelenti, hogy az Országos Testnevelési és Sportbizottság a magyar testnevelés és sport tényleges ve­zetőszervévé váljék. Minden lényeges kérdésben az OTSB- nek kell döntenie. Határozatait az OTSB és a többi sportszerv apparátusá­nak kell végrehajtani. Ezt az elvet következetesen érvénye­síteni kell a helyi testnevelési és sportbizottságoknál, vala­mint a sportegyesületeknél is. A társadalmi sportszövetsé­gek váljanak a széleskörű társadalmi ellenőrzés szervévé, messzemenően segítsék az állami sportvezetés munkáját az egyes sportágak fejlesztésében. Biztosítani kell az OTSB, a SZOT és a DISZ KV-nek, vala­mint ezek helyi szerveinek egészséges együttműködését. Látnia kell mindenkinek, hogy a testnevelési és sportmoz­galom nemcsak a TSB-k, szakszervezetek, vagy a DISZ ügye, hanem az egész magyar társadalomé. Országunk életében a Magyar Dolgozók Pártja az él­csapat, a vezető és irányító erő. A magyar sport vezető és alsó szerveinek is minden tevékenységükben igényelniök kell a pártszervek segítését, Iránymutatását. A magyar sport további fejlődése pártunk és kormányunk vezetésé­vel, iránymutatásával érhet el újabb sikereket. A Párt Központi Vezetőségének határozata óriási jelen­tőségű a magyar természetjáró sport további fejlődésében is, egyben a részletfeladatokra is rámutat. ★ A lapnak segítséget kell nyújtania a szakosztályok szer­vező munkájához, fel kell tárnia mindazokat a hibákat, amelyek a tömegesítést akadályozzák, de egyben meg kell mutatnia azok kijavítási módját is. Minden természetjáró magáénak kell, hogy érezze a lapot, ami csak úgy nyerhet kifejezést, ha megtalálja benne mindazt, amire kiváncsi, másrészt megírja a lapnak, ami a maga szakosztályában, társadalmi szövetségében jó, vagy rossz, és ami a munkáju­kat elősegítheti. A lapnak a haza megismerésére és szeretetére kell ne­velni minden olvasóját. Mozgósítania kell a természetjáró­kat létesítményeink megóvására, továbbfejlesztésére. Sgít­­séget kell adnia a természetjáróknak tudásuk fejlesztésé­hez, ismereteik szélesítéséhez. A tömegesítési feladatok mellett foglalkoznia kell a természetjáró tájékozódási ver­senyekkel és megfelelő irányt kell mutatnia azok további fejlődéséhez. Feladataink tehát nagyok, ezek végrehajtásához kérem minden természetjáró tevékeny részvételét. ERŐS ANTAL: Olvasd és terjeszd a TERMÉSZETJÁVÁST, amely a te lapod. Szerezz előfizetőket, bírálatoddal, tanácsoddal, hírekkel segíts munkájában !

Next