Természetjárás, 1955 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1955-08-01 / 5. szám

Schneeberg havas csúcsai. A dunántúli tájak gazdag szépsége mint plasztikus térkép fekszik előttünk kiterítve a délutáni napsütésben. Kép, amelyet nem lehet elfelej­teni. Nem messze a toronytól a hegy északi oldalán külön kis bazaltkúpon, sűrű erdővel körülvéve festői vár­­omladék roskadozik. Somló egyike a legrégibb váraink­nak. László idején már „Castrum Somlyó“ néven emlí­tik. Eredetileg királyi vár s az marad az Anjouk idején is. Zsigmond adja híveinek, a Garayaknak s később Mátyás kedvelt vezérének, Kinizsi Pálnak juttatja. Kinizsi alakját szívébe zárta a nép s ahol járt, min­denütt őriz róla egy-egy kedves legendás történetet. A várromtól néhány száz méternyire magános sziklán nye­regalakú­­mélyedést találunk. Ezen pihent volna Mátyás nagyerejű törökverő hadvezére, mikor a várba indult, hogy birtokába vegye. Hatalmas testének súlya alatt roppant be a kő. Kinizsi sziklának nevezik. A mohácsi vész idején messze­­ a vidéken Somló a magyarság egyetlen erőssége. Nagy harcok folynak kör­nyékén s Boba m­ellett ma is látni annak a közel három­ezer töröknek a sírját, akiket Zrínyi csapatai koncoltak fel. Vak Bottyán kuruc generális még utoljára rendbe­hozatja a várat , mely ezután gyakran cseréli gazdáit. Az idők során szomorú állapotba jut a hajdan fényes épület s lassan lakatlan rommá válik. * * * Somlóvár kapuboltja még ma is elég jó állapotban van. Elmosódott nyomok hirdetik, hogy évszázadok során sok változó birtokos címerét falazták a romló kapuív fölé. A kapu alól fallal övezett sikátoron át jutunk az elő­­udvarra. Beljebb a sok vitézi tornát látott várudvar körül még sok helyen ép a földszinti termek dongaboltozata. A belső udvar végét csúcsíves nyílt csarnok zárja le, ahonnan csigalépcső vezetett az emeleti termekbe. Egy oszlop — egy csúcsív ma is áll a hajdani díszes csarnok­ból. Gazdag pompáról, fényes dicsőségről, szegények kínjá­ról, nagy urak kegyetlenségéről, hősi harcokról és el­tiport reményről de sokat tudnának elmondani Somló­vár repkénnyel fedett omló falai... De amikor visszafelé indulunk s ismét kitárul előt­tünk a gyönyörű táj képe, látjuk, hogy a hegy alján és körülötte ezer formában, ezer színben pezsdül az élet. Messze vasút zakatol, Ajka felől gyárkémények füstje száll az égre, a széles betonút szalagján autók suhannak. A szőlőkben tarkakendős lányok gyöngyöző vidám ka­cagása száll fel az öreg várfalak közé, hirdetve, hogy a megújuló élet győz az elmúlás felett. Zákonyi Ferenc—Liptak Gábor cAz- c AmxuLi-a-ch A pihenő túrának szánt Amadé-vár megmászásához Gönctől két és fél órára volt szükség. Várat azonban ne keressen senki az Amadén, mert csak nagy sziklatömbök találhatók és csupán az egyik zugban van egy kisebb épített falmaradvány. A szoros sziklák között nem lehe­tett valami nagyobb épület, lovagtermek, vagy templom. Sereget vagy csapatot sem helyezhettek el itt. Harcolni egy ilyen helyről ? Bár az Amadé-csúcsot a körülvevő, vele majdnem azonos magasságú, szomszédos hegygerin­cek és fák — lentről nézve — majdnem teljesen elfedik, innen a kilátás nagyszerű. A közeli völgyek, gerincek, távoli síkságok és hegyek, utak és falvak jól láthatók. Tehát csak megfigyelő- vagy rablóvár lehetett — gon­doltam. Visszaérkezve szállásadónknál érdeklődtem. A gönciek bizony nem tudják, miféle vár volt az Amadé. Csak Pelle tanító tudhat róla, mondják. Így kerültünk el Pelle Bélához, aki megállás nélkül keverve kihűlt teáját, rég eltűnt idők rablólovagjairól beszél, a Csák Máté korabeli kiskirályokról, Amadé her­cegről és fiairól, akik várukból lesték az Alföldről jövő kereskedőket, vagy a felvidékről lefelé igyekvőket, akik iparcikkeiket vitték délre. A még ma is Herceg utcának nevezett úton nyargaltak le az országútra zsákmányukért. De mesél Pelle Gönc történetéről, híres gyógyvizéről, a most újjáépülő fürdőről, majd a szomszédos Telkibánya aranybányájáról, ahol Mária Terézia tallérjait verték. Ha barátaink nem vártak volna türelmetlenül a vacso­rával és nem sajnáltuk volna a tanító kihűlt teáját, éj­félig vagy reggelig is mesélt volna Göncről és vidékéről. Turisták, ha Göncre mentek, keressétek fel Pelle Bélát. Pick László Kilátás az Amadé-szikláról A regényes somlói vár (Pieck és Id. fűig felv.) A Kinizsi-szikla horpadása

Next