Természetjárás, 1960 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1960-01-01 / 1. szám
ményes faházikót. A kilátótorony lépcsőzetén és karfáján a bevésett nevek nagy száma sejteti, hogy mily sokan lehettek már itt fenn, de nyilván illemhellyel téveszítették össze e felséges helyet, midőn könnyedén — minden mellék tekintet nélkül, talán tudatlanságból — befaragcsálták a kezdőbetűiket, nem gondolva arra, hogy a víz beveszi magát a kifaragott betűkbe, kikezdi a kilátót és hamarabb adja át az enyészetnek. A torony kilátójától délre a Tisza csillogó sávja, északon páramentes időben a Tátrák, keleten a Bükk, nyugaton a Duna-menti hegyek festik meg a kontúrokat. Jó volna sokáig itt maradni, gyönyörködni az alant napsugarakban úszó, fürdőző felhőhullámokban. Kellemes érzések és gondolatok ostromolják a kilátásban gyönyörködő természetbarátot. Alig venni észre, hogy az időt repülő paripák viszik és a legjobb hangulatban kell viszszafordulni ugyanazon az úton lefelé a Kaparóházig. A Kaparóháztól elágaznak az utak. Legtöbben a gyönyörű szép Gyökeres-forrásmenti kényelmes utat választják. A Kaparóház után alig jó félórányira a Nékám Ede-szállást érjük. Kellemes forrásával pihenésre nyújt alkalmat. Lejjebb egy liliputi Niagara zúgását halljuk. A Gyökeres esik vagy két métert. A forrásesés tövében virággal és gyertyákkal felcicomázott mosolygó Madonna-szobor gyönyörködik a tájban és talán nem is figyeli az előtte levő imazsámolyon könyörgő arrajáró környéki embereket. De az egyenleget itt is megtalálni. Itt érdemes imádkozni. A szobor csak csalétek talán, az imádság magához az asszonyszobor által dicsőített ősanyatermészethez szól. Egy kis kulipintyó és egy fasor zárja be a nagyszerű képet. Kiérünk Mátrafüredre, kellemes, szép hely. Mily kár, hogy csak oly kevés ember gyönyörködhetik benne. Mint Magyarországnak sok egyéb helye, ez is parlagon hever. A Kaparóháztól vezet egy szintén szép és változatokban gazdag út Házakon keresztül a Hanák-kilátóra és onnan Mátrafüredre. "Van még sok egyéb szépsége a Mátrának, melyet egy csapásra nem lehet ismertté tenni. Mátrafüredről a Gyökeres-forrással párhuzamosan vezető út nagy szépségei felejthetetlenül vésődnek a turista emlékezetébe. Mátrafüreden rátérünk ismét a parádé gyöngyösi országútra. A legnagyobb jóakarattal sem lehet a Mátrafüredtől Gyöngyösig húzódó hatkilométeres utat túl kellemesnek mondani. Nyáron a tüzelő nap és az út pora, a többi évszakokban pedig többnyire a sár rontja le. Legajánlatosabb ezt az utat az esti, vagy éjjeli órákban megtenni. Lankás szőlőhegyek aljában beérünk Gyöngyösre. Felkeressük a Munkásotthont, hol egyesületünk gyöngyösi csoportjának tagjai nagy szeretettel fogadnak bennünket és kikísérnek az állomásra. A vonat ablakaiból a Mátra vonulatai lassan egybefolynak, elmosódnak. Gondolataink is a közelgő nagyváros gondolataiba kapcsolódnak bele. Vonatunk sínpárjától délre nagy latifundiumos kukorica- és búzaföldek vannak. Figyelmünket még le-leköti az e vidéki sajátságos népviselet. A vonat mentén kalaplengetve integetnek a szurtos jobbágy béresgyerekek. Elsötétül a vidék, mintha elhalt volna egészen és csak a nagyváros lámpaezreinek fénykévéje sejteti a közeledő nyüzsgő életet. BERDA JÓZSEF: (Bp.Latab kkúz. Akár fiúk, akár lányok vagytok, a ti fiatalságotok olyan, mint a tavasz virágai: ibolya, kökörcsin, kankalin, vagy gyöngyvirág. Tavaszotok után jöhet a nyár lobogása akár, az ő ünneplőjébe minél később öltözzetek. Csak a tél jégvirágaivá ne változzatok sohase. 5 EMLÉKEZZÜNK! A kommunista forradalom a leggyökeresebb szakítás a hagyományos tulajdonviszonyokkal. Marx A nagybirtokosok eldorádójában évenként 80 000 ember hal meg tüdővészben. Magyarország mindenkori kormányai fontosabbnak tartották a létszámemelés és egyéb katonai terhek megszavaztatását, mint a munkásosztály testi épségének ápolását. Magyarország természeti szépségei jó ideig csak a vagyonos osztályok számára léteztek. Emlékezzünk vissza, midőn herceg Ratibor, gróf Károlyi József és Tisza István, gyönyörű vidékek urai, parancsot adtak birtokaikon megjelenő turisták lelövésére. Emlékezzünk vissza, midőn gróf Schiistropf német mágnás miatt az egész Börzsönyt meg kellett kerülni, nehogy a nemes gróf turistát lásson. Emlékezzünk vissza, midőn méltóságos, kegyelmes és félkegyelmű urak üres kocsikban gratis utazgathattak: a munkássportegyesületektől megvontáka vasúti kedvezményeket! Intézményesen a turistáskodás szabadságát biztosítani nem, lehetett, mert az érdekelt területbirtokosok mindenkor rendelkeztek megfelelő összeköttetésekkel ezeknek meghiúsítására. Magyarország földje nagyrészben néhány grófi család tulajdonát képezi, így tehát nem csoda, ha a Magyar Turista Szövetség jogügyi előadója egy tanulmányában a következőket kénytelen megállapítani: „Jogunk mai állapota szerint az erdőtulajdonosok az erdeikből való kiutasítás jogával élve, a turistáskodást súlyosan megbéníthatják. A helyzet az, hogy hazánk minden történelmi nevezetességű helye, minden természeti szépsége, gyógyerőt rejtő hegye-völgye, rajongásig szeretett Tátránk stb. akkor zárható el egyesek szeszélye folytán a kiutasítás jogának alkalmazásával a közönség elől, amikor e területek tulajdonosainak véletlenül eszébe jut.” Nahát tisztelt uraim, ezentúl senkinek sem fog eszébejutni a terület elzárás; nemcsak azért, mert az események alakulása folytán nem lesz mit elzárniuk, hanem mert nem ismerünk el semmiféle tilos utat és zárt területet s a munkásturisták forradalmi elszántsággal érvényesíteni fogják a természet szépségeihez való jogukat! Erőszak erőszakot szül! Viszont, midőn ezt világgá kiáltjuk, fel kell szólítanunk mindenkit a rend és a fegyelem megtartására és kérlelhetetlenül ki kell űzni a turistatársadalomból mindazokat, akik a turistáskodás szabadságát a természet szépségeinek megrongálásával és helytelen viselkedésükkel megcsúfolnák! ricnnucunrv . (Megjelent a Természetbarát 1918 decemberi számában.)