Turista, 1963 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
SZÓRAKOZÁS, PIHENÉS, EGÉSZSÉG, MÉGIS KEVESEN MENNEK A HEGYEKBE Sokfelé tapasztaltam külföldön, hogy a szép téli napokon igen nagy tömegek keresnek pihnést és felüdülést a havas hegyek között. A csendes, hófedte hegyek megszínesednek, megelevenednek a szórakozni, sízni jött kicsik és nagyok vidám zajától. Ilyenkor mindig kicsit szomorúan gondoltam arra, hogy a mi hegyeink télen soha nem ilyen népesek, lakosságunk létszáma arányában is sokkal kisebb azoknak az embereknek a száma, akik a hétvégi pihenést a szabadban töltik el. A tavaszi, nyári és őszi hónapokban — örvendetes — jelentősen fejlődik természetjáró mozgalmunk, de sajnos a tél még sokaknál „holt idény”. Így van ez sok természetjárónál, de még a hegyvidéki lakosság között is kis számmal vannak, akik télen kilépnek fűtött otthonukból. A hegyvidéki üdülőkben pihenő vendégek között is alig-alig akad egy-egy ember, aki sífelszereléssel érkezik, s idejét nem az üdülő négy fala között szándékozik eltölteni. Kevesen ismerték még fel, mit jelent a sízés, az egyik legszebb téli sport és a téli természetjárás lehetősége az egészség megóvása szempontjából is. Vajon mi az oka annak, hogy a megbetegedések száma mindig tavasszal a legmagasabb? Tavasszal, amikor az egész természet megújhódik, friss erőtől duzzad. Az, hogy az emberek zöme a téli hideg elől az otthon zárt helyiségeibe menekül. A városi és vidéki lakosság egyaránt — a szükséges napi közlekedésen túl — egész télen át jóformán ki sem mozdul lakásából. TORÁNÁL, KIRÁNDULÁSNÁL nélkülözhetetlen a száraz kéztisztító! A tubus tartalmából 2—3 centiméternyit nyomunk tenyerünkre és addig dörzsöljük, amíg a szennyeződés lemorzsolódik. A külső hideg elől hónapokon át bezárt lakások zárt levegője megteremti a téli sápadt arcszínt, a szobákban élők vérszegénységét, előidézi szervezetük és idegrendszerük legyengülését. A sízésnek óriási jelentősége van a szervezet edzésében, az egészség megóvásában, a tél okozta ártalmak megelőző kiküszöbölésében. A friss, fagyos levegő edzi a szervezetet, piros rózsákat varázsol a sápadt téli arcokra. Különösen a városban a fűtés következtében nagyon szennyezett a levegő. A sok füst, korom és a sok betegség okozója a hideg, párás levegőben megül a város felett. Nagy szükség van arra, hogy legalább a hét végén a legtisztább téli hegyi levegőn töltsük pihenőnket. S aki ezt megpróbálta, sőt rendszeresen járja télen is a hegyeket, hétről hétre pihenten, frissen kezdi a heti tanulást és a munkát. A sízés lehetőségei a havas hegyeken végtelenek, a sízők számát nem korlátozzák terem- és pályanehézségek. Gyermekkortól öregkorig űzhető. A technikai képzettségtől, egészségi állapottól és kortól függően könnyű sétáktól a hosszabb túrákig, kisebb-nagyobb lesiklásokig, esetleg versenyszerű sízésig, minden szinten igen nagy élvezetet, szórakozást, s nem utolsósorban hasznos, egészséges pihenést jelent. Szeretnénk, ha mind többen és többen ismernék és próbálnák meg a sízést, a téli természetjárást, s tartanának velünk a havas hegyek felé. Kőváriné Szendrői Ildikó Síparadicsom Nagyszénáson (Susóczky felv.)