Turista, 1964 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-08-01 / 8. szám
NÉMET CSERETÚRÍZÓINK a Blikkről, a paprikáscsirkéről és a lipicai ménesről Húsz német vendégünk magyaros ebédre várva ült az Eötvös utcai Vasas székház éttermének asztalainál. Amolyan búcsú féle ebéd volt. Borsóleves, bácskai rostélyos került a terítékre és a Dessau-Halle környéki csereturistáskodásban részt vett asszonyok, férfiak a sokszáz kilométeres gyalogtúrák utáni étvággyal fogyasztották el — zokszó nélkül — a „csípős” falatokat. Walter Felgenträger, a csoport vezetője annak a dessaui cementipari vállalatnak főkönyvelője, amelyik részt vett a DCM építésében, így azután különös érdeklődéssel ismerkedett a magyar tájakkal, elsősorban a Bükkel. — Életem egyik legnagyszerűbb turista élménye volt a Bükk — mondja és a beszélgetés folyamán alig-alig sikerült másfelé terelni mondanivalóit. — Ilyen óriási, összefüggő erdőterület, a természetnek ilyen gazdag pompája, még a változatos tájakban bővelkedő Németországban is ritkaság. A Bükk, mint hegység, turisztikailag nem támaszt megerőltető feladatokat, mégis a legyalogolt mintegy másfélszáz kilométer felejthetetlen látványokkal gazdagította emlékeinket. Találkoztunk például olyan orchidea-mezőkkel, amelyekből nálunk alig-alig akad, s az ilyen terület Németországban védettséget kapott. Az volt a benyomásunk, mintha rezervátumban jártunk volna, ember nélküli ősvadonban, a flóra és fauna eme csodálatos együttesében. Szilvásvárad környékén felfedeztük pl. a világhírű lipicai ménest, kicsapva a szabad természetbe. Meglepődtünk, hogy a lovak milyen barátságosan közelednek hozzánk, szinte viszonozva kedveskedésünket. És újra és újra a Bükk ... — Elkaptunk néhány zivatart is. Igen, igen mi kaptuk el kedvünkre a bükki táj félelmetesen szép színjátékát a Tarkő tetején. Zúgott, zengett a mindaddig néma erdő, mely a maga háborítatlan nagyságában feszült neki az elemek tombolásának. A monszunos, szinte trópusi zivatar ellen nem védett semmi, a felszereléshez tartozó esőkabát se, s amint a turista természet diktálja, szinte jókedvvel élveztük azt, hogy nem kell vigyázni a lépésekre. Mindenfelé az ömlő eső vízáradatával találkoztunk. Két óráig tartó zivataros kalandban volt részünk. — Mit mond a német turista az ellátásról? — Remek szervezés a csereturistáskodás. Amerre csak jártunk, bőséges ellátásban volt részünk és a gyomrok hamarosan, és hősiesen hozzászoktak a pörköltek, a rántott máj és a paprikásan készített főzelékek élvezetéhez. — És hát mégis, a Bükkön kívül melyik élményüket említhetik meg? Walter Felgenträger felesége már járt Magyarországon, hasonlóképpen Heinz Pape és felesége is. Az ő kívánságuk szerint keresték fel útjuk során a fürdőket, az egri strandtól a Gellértig, ami elérhető volt. Útimarsalljuk, Sajber István, a szövetség cseretúra vezetője elmondta, hogy a vendégek elragadtatása őszinte volt, valósággal lenyűgözte őket a magyar tájak nyári pompája. N. I. A bucsuebed, amit éppen úgy nem felejtenek el, mint a szép magyar tájakat 22 ÉRDEMES az ERKEL CUKRÁSZDÁT FELKERESNI! VIII., Rákóczi út 49. finom reggeli kávé, tejes kaláccsal, habos uzsonnakávé kuglóffal, fagylaltkülönlegességek, 80 féle cukrászsütemény! Figyelmes kiszolgálás! Különterem! IBN BATTUT.V ZARÁNDOK!' TJA ES \ \MORI VSAI, V XIV. századbeli arab üllőiró ebben a művében -Marokkótól Kínaig, tett vándorlásait írja meg. Ez a számos európai nyelvre lefordított könyv politikai, földrajzi, történelmi és néprajzi anyagot tartalmaz. Olyan klasszikus olvasmány, forrásértékű munka, amelyet a szóbanforgó ország mai kutatói nem nélkülözhetnek. BEDŐ ISTVÁN: KALÓZOK A BALATONON. A fordulatos cselekményül kisregény központjában egy izgalmas nyomozás áll. A történet a nyári Balaton vízisportot űző fiatalságával ismerteti meg az olvasót. MAGYAR SPORT ÉVKÖNYVE. Az immár hagyományos évkönyv az 1963. évi hazai és nemzetközi sportesemények eredményanyagát, értékelését és az olimpiai esztendő programját tartalmazza. CAMPING MAGYARORSZÁGON címen megjelent dr. Szauer Richard kalauza, amelyben a magyarországi campingekről ad tájékoztatást.