Turista, 1970 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

XVI. évfolyam, 1Э10. július TARTALOM T­URISTAÉSET A Turista jelenti 57 Nagy jelentőségű tanácskozás 5 Mi a véleménye a turistafelszerelések árairól, választékáról és minőségéről? 12 A budapesti Országjáró Diákok Találkozója * 18 HAZAI TÁJAK Tátika vára 24 Somogyi hévizek 52 Nagykunsági kilátón 8 Szuhai Mátyás földjén 12 Szatymaz — őszibarackország 3 Gyalog Budapest körül 6 KÜLFÖLD — ÚTIKALAUZ A lengyel Magas-Tátra 16 A Murányi Vénusz 11 ÚTLEÍRAS Ady és Petőfi nyomában 4 Gyalog az Északi-sarkon át 13 hasznos — Érdekes Vadon termő gyümölcsök 15 A nyári betegségek megelőzése 23 Madarak közt: művész ю A világ minden tájáról 25 SZÓRAKOZÁS : 13 + 1 Turista-módra 26 Légifotók a turistaság szolgálatában 2 A címképen a budapesti Országjáró Diá­kok Találkozójának két szereplője lát­ható. A felvételt Székely Tamás készí­tette. Cikkünk a 18. oldalon TURISTA. Turisztikai, camping és uta­zási folyóirat. Felelős szerkesztő: Endrődi Lajos. Szerkesztő bizottság: dr. Agócsy Pál, Antalffy Gyula, Kertész Miklós, dr. Kürthy Miklós, Mosonyi László, dr. Pápa Miklós, Székely Miklós, Szombathy Vik­tor, Vedres László. Szerkesztőség: Bp., V., Váci u. 58. T.: 182-932. Kiadja az If­júsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth László igazgató. Kiadóhivatal: Bp., V., Révay u. 16. 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Köz­ponti Hírlapirodánál (KHI. Bp., József nádor tér 1.), a kézbesítőknél, bármelyik postahivatalnál és a posta hírlapüzletei­ben közvetlenül, vagy csekkbefizetési la­­pon (csekkszámlaszám: egyéni 61 251, kö­zületi 61 066), valamint átutalással a KHI, MNB, 3. sz. egyszámlájára. Előfizetési díj egy évre 36,— Ft, félévre 18,— Ft Kéziratot és fényképet nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. INDEX: 25 814 70.4477 Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. Felelős vezető: Janka Gyula igazgató кшмш A világon az első légifelvételt Nadar készítette Párizs felett 1855-ben egy léggömb kosarából, 48 méter magasságból. A Párizs külterületéről felvett képen­ há­rom kis ház, egy farm, egy ven­dégfogadó, egy csendőrőrs, vala­mint egy kocsi és hajtója volt lát­ható. Nadar tehát a légi fényké­pezés úttörője volt, bár ennek alapszabályait az osztrák Scheimp­­flug fektette le 1905-ben. A légi fényképezés technikai fejlődésében kétségtelenül a két világháború játszott igen jelentős szerepet. A hadi célok mellett már a két világháború közötti idő­szakban sikerrel használták fel a légi fényképeket: a térképészet­ben, út-, vasútépítésnél, vízszabá­lyozás területein stb. A második világháború után a légi fényké­pezés előre nem látott technikára fejlődött. Napjainkban a különbö­ző gyújtó távolságú optikák a pán, színes, infra filmek a légi fényképezés igen széles körben történő alkalmazását teszik lehe­tővé. Ez a módszer bevonul olyan új területekre is, mint a régészet, településtervezés, természetvé­delem, műemlékvédelem. A hajó­zás biztonságát szolgálja a jéghe­gyek vonulási irányának rögzíté­sével és úgyszintén az embert védi a vulkánkitörések előre­jel­zésének megkönnyítésével. Lassan a turizmus és idegen­­forgalom is hasznát veszi a jól sikerült légi felvételeknek. Tá­jak, tavak, folyók, műemlékek, tengerpartok mást mutatnak ma­dártávlatból, mint a földszínről szemlélve. A francia utazási iro­dákban gyakran látni olyan pla­kátokat, amelyek középkori vá­rakat, kastélyokat madártávlat­ból szemléltetnek. Ezeknek építé­si rendszere, monumentalitása ebből a perspektívából sok eset­ben kifejezőbb, többet mond a szemlélőnek, mint földről nézve. Képünkön a franciaországi Mont Saint-Michel bencés rendi apátság látható. A felvétel nyá­ron a reggeli órákban, 100 méter magasságból készült, Kodak Tri-X pán filmje 1/400-as expozícióval, 1/8-as blendével. A La Manche csatorna partján fekvő apátság Franciaország egyik legfestőibb műemléke. (XI. Lajos itt alapí­totta a bencés rendet 1469-ben.) Földről nézve is gyönyörű látvány, de a tengert, az árterületet, a ho­mokdűnéket és a káprázatos fény-árnyékból kiemelkedő kont­­rasztos hegyet, tetején az apát­sággal így kizárólag csak madár­távlatból lehet érzékeltetni. Endresz István márötvös Loránd 1891. május elsején a Herkules c. lapban így Г" irt: ,,Turista az úgymond, aki útra kel ezért, mert foglalko­zásának, egyformasága, gondjainak sokasága közepette ál­maiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek. Turista az, aki ez álomkép eredetijét fáradságtól vissza nem riadva keresi. A turis­ták útjait egyengetni a turistaegyesületek feladata. Magyaror­szág szép vidékeit hozzáférhetőkké tenni a magyar turista­egyesületeké. Nekünk is van egy szép és nagy birodalmunk, széles Magyaror­szág ... Aki a Svábhegyet megjárta, s akit ott elbűvölt a tá­volban kékelő hegyek varázsa, az engedjen e varázs hívó sza­vának, ez elvezeti őt a Pilisre, a Mátrára... E nagy gazdagság felsorolása intsen arra, milyen nagy a feladatunk!"

Next