Természetvédelmi Közlemények 15. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2009)

Déri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay László, Deák Balázs, Török Péter, Magúra Tibor, Horváth Roland, Kisfali Máté, Ruff Gábor és Tóthmérész Béla: Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az etyek- pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei / Conservation strategies in the Hortobágy: results of the Egyek-Pusztakócs LIFE- Nature grassland restoration project

Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 89-102, 2009 Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei Déri Eszter1, Lengyel Szabolcs2, Lontay László3, Deák Balázs4, Török Péter2, Magura Tibor4, Horváth Roland2, Kisfali Máté1, Ruff Gábor1 és Tóthmérész Béla2 1 Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék 2 Debreceni Egyetem, Ökológia Tanszék 124032 Debrecen, Egyetem tér I, E-mail: d_eszter@yahoo.com 3Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal I, Pf. 6. 4 Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen, Sumen u. 2 Összefoglaló: Természetvédelmi stratégiákról, mint a konzervációbiológia elméleti ismereteinek gyakorlatban alkalmazott formáiról általában nagy léptékű akciótervek kapcsán hallhatunk. Az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer területén 2004-ben in­dult élőhely-rehabilitációs program példája lehet a tájléptéken végzett természetvé­delmi stratégiai tervezésnek. A program tervezése során azonosítottuk az élőhelyeket fenyegető főbb hatásokat (fragmentáció, degradáció, homogenizáció, szennyezés), és célként fogalmaztuk meg e hatások csökkentését és/vagy felszámolását különböző élőhely-rekonstrukciókkal (gyepesítés, erdőtelepítés) és természetvédelmi kezelé­sekkel (legeltetés, kaszálás, égetés, „apróvad-földek” extenzív művelése). A kétféle magkeverékkel (löszös, szikes) végzett gyeprekonstrukció során (760 ha) két ökoló­giai folyosót és számos pufferzónát alakítottunk ki a fragmentáció és a szennyezés csökkentésére. A mocsarak homogén nádasait legeltetéssel és égetéssel sikerült mo­­zaikosabbá tenni. Az extenzíven művelt vadföldek a szomszédos intenzív szántókhoz képest jóval diverzebb kisemlős-együtteseknek adtak otthont, melyek megnövekedett populációi biztos táplálékbázist jelentenek a terület ragadozómadarai számára. A be­avatkozások hatására számottevően növekedett a projekt-terület élőhelyeinek tájszin­tű sokfélesége és csökkent a táj emberi terhelése. Kulcsszavak: élőhely-rekonstrukció, extenzív művelés, gyep, mocsár, tájléptékű diverzitás, gyepesítés Természetvédelmi Közlemények 15, 2009 Magyar Biológiai Társaság, Budapest

Next