Természetvédelmi Közlemények 15. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2009)

Vadász Csaba és Csörgő Tibor: Az agrár-környezetgazdálkodás nádgazdálkodási cél-programjában szereplő előírások értékelése a nádban költő énekesmadár fajokra gyakorolt hatásuk alapján / Evaluation of regulations of the agro- environmental program focusing on reedbed management, based on their effects on the breeding passerine assemblage

Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 235-245, 2009 Az agrár-környezetgazdálkodás nádgazdálkodási cél­programjában szereplő előírások értékelése a nádban költő énekesmadár fajokra gyakorolt hatásuk alapján Vadász Csaba­ és Csörgő Tibor2 ‘Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 2000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. E-mail: vadaszcs@knp.hu 2 ELTE, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék 1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. Összefoglaló: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok a gazdálkodói és a termé­szetvédelmi érdekek összehangolását szolgálják. Hatásaik nyomon követésével hatékony­ságuk tovább javítható. Munkánkban a nádgazdálkodási célprogram előírásainak megfe­lelően végzett téli nádvágásnak a nádban költő énekesmadár fajok lokális adundanciájára gyakorolt hatásait elemeztük. Az elemzéshez 2004. és 2008. között az izsáki Kolon-tó egyes, nádgazdálkodásba bevont és be nem vont részein függönyhálózással, illetve terri­tórium térképezéssel nyert adatokat használtak fel. A vágott területeken az adott téli nád­vágást követő költési periódusban a vizsgált fajok (nádiposzáta fajok, nádi tücsökmadár, nádisármány) nem költöttek sem az első-, sem a másod-, illetve pótköltés során. Az egy évig nem vágott - az AKG szerint hagyásfoltnak minősülő -nádasokban a fajok többsége a kontroll, soha nem vágott területekhez képest szignifikánsan alacsonyabb denzitásban költött. A függönyhálózás során megfogott egyedszámok alapján a legtöbb faj táplálkozó területként is kisebb intenzitással használta a vágott nádasokat. Az eredmények arra vi­lágítanak rá, hogy a hagyásfoltok több évig történő meghagyása a jelenlegi előírásoknál jóval kedvezőbb hatással volna a nádi énekesmadarakra nézve. Kulcsszavak: Agrár-környezetgazdálkodási program, fenntartható használat, füg­­gönyhálózás, Kolon-tó, téli nádvágás, territórium térképezés Bevezetés Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok kiemelkedő jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági tevékenységek kivitelezésének és a természet­védelmi célok elérésének összehangolásában. A programban részt vevő gazdálkodók a természetvédelmi célból kikötött korlátozások és előírások Természetvédelmi Közlemények 15, 2009 Magyar Biológiai Társaság, Budapest

Next