Természettudományi Közlöny 1871 (3. évfolyam, 19-28. füzet)

1871-06-01 / 25. szám

KÖZLUN­Y - " TERMESZETTUDOMANYI ki­­­véve az augusztus, •A « az» szeptember és ok­­tóberi szünnapo­­n 27—30 ívből álló kat, 3 nagynyolczad HAVI FOLYÓIRAT egész évfolyam elő­ívnyi tartalommal. KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE fizetési ára 5 forint. díj fejében kapják ; nem tagok részére III. KÖTET. 1871. JUNIUS. 25. FÜZET. AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA. I. (Felolvastatott az 1870. május 18-án tartott szakgyűlésen.) Minden élő lény léte kisebb nagyobb határok közé van szo­rítva, melyeken túl nem terjedhet ; minden lény életének, noha a legkevesebb éri el természetes végét, a halál szab határt. Hogy tehát a természet háztartásában a rend föl ne bomoljék, hogy az élet a természetből végképp ki ne veszszen, szükséges, hogy maga a természet mindig új meg új élet keletkezéséről is gondoskodjék. E czélját pedig az­által érte el, hogy minden élő­lénynek feladatává tevő, nem csak önmagát, hanem faját is föntartani. Az élő lények tehát oly működéseket is végeznek, melyek túlterjednek az egyéni életen s mely működések eredménye : egy-egy új élet, egy-egy új lény. A régi „om­ne vivum ex ovo" elvet, mely szerint minden lény csakis már meglevő lénytől származhatik, a mai tudomány végle­­ gesen elfogadta.­­ Lehetséges volna ugyan még egy más szárma­zási mód is : az állatok t. i. mintegy maguktól, úgynevezett ősnemzés (generatio spontanea v. aequivoca) által is keletkezhetnének. Ré­gente azt tanították, hogy azon anyag, mely valamely állatot táp­lálni képes, azt létre is hozhatja. Aristoteles még a békákat és angolnákat a vizek iszapjából keletkezetteknek gondolta, s Redi-ig átalában azt hitték, hogy a rothadó húsban levő kukaczok ősnemzés által keletkeznek. A tudomány haladtával az ősnemzés határai las­sanként mindig szűkebbekké lettek s végre az ősnemzés csak a bel­férgekre s az ázalagokra terjeszkedett. Az utolsó évtizedek kuta­tásai folytán azonban már ezekre sem terjed ki az ősnemzés, úgy hogy jelenleg, ha ősnemzésről szólunk, csakis a legalsóbb fokú, többnyire növényi lényeket akarjuk érteni. A tudósok nagyobb része azonban, Pasteur vezetése mellett, számos kísérletre tá­maszkodva, az ősnemzést még ezekre vonatkozólag sem akarja el-Természettudományi Közlöny, III. kötet.

Next