Természettudományi Közlöny 1871 (3. évfolyam, 19-28. füzet)
1871-07-01 / 26. szám
AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA. 355 fége csak alsóbb rendű, már abból is kitűnik, hogy meg nem termékenyített petékből is fejlődnek állatok; az ilyen folyamatot szűznemződésnek (parthenogenesis) nevezzük. Dzierzon a parthenogenesist először a méheknél föltételezte s később helyes következtetését a tudomány és tapasztalás is valónak bizonyítá. Az anyaméhnek hatalmában van megtermékenyített vagy meg nem termékenyített petéket rakni ; az elsőkből mindenkor nőstények, az utóbbiakból pedig hímek fejlődnek.*) Ezen tény minden kétség fölött áll. — Berlepsch a méhkirálynét jégvérembe tevén, az oztdószálak a hidegben elvesztették mozgékonyságukat s az anyaméh azontúl csak olyan petéket rakhatott, melyekből csupán hímek fejlődtek ;— ezek tehát meg nem termékenyített peték voltak. A darázsok, pöszörök, hangyák és sok más ízállatnál ugyanezen parthenogenesist találjuk. A társaságokban élő rovarok dolgozói, mint elkorcsosult nőstények , párosodni nem képesek, de vannak esetek hogy ezek mégis raknak petéket, melyekből, minthogy megtermékenyítve nincsenek, természetesen, mindig csak hímek fejlődhetnek. A pöszörök és hangyák hímei mind dolgozóktól származnak, ezeknek nőstényei csupán megtermékenyített petéket raknak. Sok rovarnál mindeddig a hímeket nem is ismerjük. A Psyche (lepke) meg nemtermékenyített petéiből azonban nőstények fejlődnek, a selyembogár meg nem termékenyített petéiből majd hímek, majd pedig nőstények fejlődnek, s úgy látszik, hogy a parthenogenesis az alsóbb rendű állatoknál nagyon is el van terjedve. A később említendő levelészek sajátságos szaporodása talán szintén a parthenogenesishez sorozandó. Az által, hogy a peték tökéletes kifejlődésénél az ondó egészen fölöslegessé is válhatik, az ivari és ivartalan szaporodás annyira közelednek egymáshoz, hogy gyakran meg sem mondhatjuk, vájjon az egyikkel vagy a másikkal van-e dolgunk ? Az ivari szaporodásnál tapasztaljuk, hogy azon anyag, melyből az embryo képződik, mindig ugyanaz, t. i. a pete ; az ivartalan szaporodásnál azonban a képzési anyag változik s nem mindig ugyanaz." Az ivartalan szaporodás háromféle lehet, és pedig: 1) spórák által, 2) sarjadzáz, és 3) oszlás által végbemenő. A spóra még leginkább hasonlít a petéhez , mert nem egyéb mint szabad sejt, mely az anyaállattól elválik s tovább fejlődik. A spórában sohasem találjuk a képzési anyagot összehalmozva;ez azonnal ébrénynyé fejlődik. Spórák által szaporodnak alevelészek (Aphis) nyáron át. Az őszi petékből tavaszkor kizárólag nőstények kelnek ki , melyeknek elkorcsosult ivarszerveik vannak *) Minden rovar képes ugyan megtermékenyített s meg nem termékenyített petéket rakni, de a meg nem termékenyített petéből nem fejlődik mindig állat. 20*