Természettudományi Közlöny 1871 (3. évfolyam, 19-28. füzet)

1871-07-01 / 26. szám

AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA. 355 fége csak alsóbb rendű, már abból is kitűnik, hogy meg nem ter­mékenyített petékből is fejlődnek állatok; az ilyen folyamatot szűznemződésnek (parthenogenesis) nevezzük. Dzierzon a par­thenogenesist először a méheknél föltételezte s később helyes kö­vetkeztetését a tudomány és tapasztalás is valónak bizonyítá. Az anyaméhnek hatalmában van megtermékenyített vagy meg nem ter­mékenyített petéket rakni ; az elsőkből mindenkor nőstények, az utóbbiakból pedig hímek fejlődnek.*) Ezen tény minden kétség fö­lött áll. — Berlepsch a méhkirálynét jégvérembe tevén, az oztdó­szálak a hidegben elvesztették mozgékonyságukat s az anyaméh azontúl csak olyan petéket rakhatott, melyekből csupán hímek fej­lődtek ;­­— ezek tehát meg nem termékenyített peték voltak. A da­rázsok, pöszörök, hangyák és sok más ízállatnál ugyan­ezen par­thenogenesist találjuk. A társaságokban élő rovarok dolgozói, mint elkorcsosult nőstények , párosodni nem képesek, de vannak esetek hogy ezek még­is raknak petéket, melyekből, minthogy megtermé­kenyítve nincsenek, természetesen, mindig csak hímek fejlődhetnek. A pöszörök és hangyák hímei mind dolgozóktól származnak, ezeknek nőstényei csupán megtermékenyített petéket raknak. Sok rovarnál mind­eddig a hímeket nem is ismerjük. A Psyche (lepke) meg nem­termékenyített petéiből azonban nőstények fejlődnek, a selyembogár meg nem termékenyített petéiből majd hímek, majd pedig nőstények fejlődnek, s úgy látszik, hogy a parthenogenesis az alsóbb rendű állatoknál nagyon is el van terjedve. A később említendő levelészek sajátságos szaporodása talán szintén a parthenogenesishez soro­zandó.­­ Az által, hogy a peték tökéletes kifejlődésénél az ondó egészen fölöslegessé is válhatik, az ivari és ivartalan szaporodás annyira közelednek egymáshoz, hogy gyakran meg sem mondhatjuk, vájjon az egyikkel vagy a másikkal van-e dolgunk ? Az ivari szaporodásnál tapasztaljuk, hogy azon anyag, melyből az embryo képződik, mindig ugyanaz, t. i. a pete ; az ivartalan sza­porodásnál azonban a képzési anyag változik s nem mindig ugyanaz." Az ivartalan szaporodás háromféle lehet, és pedig: 1) spórák által, 2) sarjadzáz, és 3) oszlás által végbemenő. A spóra még leginkább hasonlít a petéhez , mert nem egyéb mint szabad sejt, mely az anyaállattól elválik s tovább fej­lődik. A spórában sohasem találjuk a képzési anyagot összehal­mozva;­­ez azonnal ébrénynyé fejlődik. Spórák által szaporodnak a­levelészek (Aphis) nyáron át. Az őszi petékből tavaszkor kizárólag nőstények kelnek ki , melyeknek elkorcsosult ivarszerveik vannak *) Minden rovar képes ugyan megtermékenyített s meg nem termékenyített petéket rakni, de a meg nem termékenyített petéből nem fejlődik mindig állat. 20*

Next