Természettudományi Közlöny 1872 (4. évfolyam, 29-40. füzet)

1872-06-01 / 34. füzet

Megjelenik min­den hónap else­jén, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal, időn­ként fametszetű áb­rákkal illusztrálva. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. E folyóiratot a tár­sulat tagjai az év­díj fejében kapják ; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam elő­fizetési ára 5 forint. 34­. FÜZET. 1872. JUNIUS. IV. KÖTET.­­ MIÉRT TÁPLÁLKOZUNK? (Felolvastatott az 1872. május 1-én tartott szakgyűlésen.) Hogy czímül felvett kérdésünkre megfelelhessünk, kutatnunk kell azon tényezőket , melyek a szervezet életét lehetővé teszik, s ezt fenntartják. Azok pedig : a vérkeringés, melyet a szív­hozamos*) (rhythmicus) összehúzódásai tartanak fenn; továbbá a légcsere, mely a légzési mozgások körbejárulásával eszközöltetik; ezután egyes tag­jainknak és egész testünk hely változásai, mi végett különböző izma­ink húzódnak össze ; végül pedig a test állandó melege. A szív, míg szervezetünk él, folytonosan összehúzódik. Midőn alszunk, az összehúzódások gyérebben és kevésbbé erőteljesen tör­ténnek ugyan mint üléskor vagy álláskor, vagy mint járás alkalmá­val, de azok, Brodie B. és mások kísérletei után, 4—5 perczen túl ki nem maradhatnak a nélkül, hogy az élet meg ne szűnjék. Ezen szív­összehúzódások pedig nagy erőkifejtéssel járnak, melyet meglehetős pontossággal meghatározhatunk. Hogy a szívösszehúzódások által kifejtett erőt meghatározhas­suk, ismernünk kell a szívlökések számát egy perez alatt, ezenkívül azon vérmennyiséget, melyet a szív egyszeri összehúzódása alatt a fő­érbe (aorta), illetőleg a tüdő­zérbe lök, s ismernünk kell még ezen edényekben a vérfeszülés nagyságát. A szívlökések fiatal emberek­nél, vagy erősebb izmú mozgás alkalmával szaporábbak mint idő­sebb egyéneknél és nyugalomkor , úgyszintén a vérmennyiség, mely a szívből egyszeri összehúzódás alatt kilöketik, különböző a szív nagysága, illetőleg ennek térfogata szerint, s végül a vérfeszü­lés is igen különböző változásoknak van alávetve. Mindezt azért tar­tottam szükségesnek megemlíteni, nehogy valaki azt higgye, mintha számításaimnak feltétlen értéket tulajdonítanék. Nem, a­mennyiben azok csakis megközelíthetik a valót, s nem jelenthetnek egyebet fel­nőtt egyénekre vonatkozó középértéknél, mely úgy fel- mint aláfelé jelentékeny ingadozásoknak van alávetve. A közlött számok inkább *) Mi ugyan e szót nem fogadjuk el, de szerző kívánatára a kéziratban benne­hagytuk. Szerk. Természettudományi Közlöny, IV. kötet.

Next