Természettudományi Közlöny 1872 (4. évfolyam, 29-40. füzet)
1872-06-01 / 34. füzet
Megjelenik minden hónap elsején, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal, időnként fametszetű ábrákkal illusztrálva. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. E folyóiratot a társulat tagjai az évdíj fejében kapják ; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam előfizetési ára 5 forint. 34. FÜZET. 1872. JUNIUS. IV. KÖTET. MIÉRT TÁPLÁLKOZUNK? (Felolvastatott az 1872. május 1-én tartott szakgyűlésen.) Hogy czímül felvett kérdésünkre megfelelhessünk, kutatnunk kell azon tényezőket , melyek a szervezet életét lehetővé teszik, s ezt fenntartják. Azok pedig : a vérkeringés, melyet a szívhozamos*) (rhythmicus) összehúzódásai tartanak fenn; továbbá a légcsere, mely a légzési mozgások körbejárulásával eszközöltetik; ezután egyes tagjainknak és egész testünk hely változásai, mi végett különböző izmaink húzódnak össze ; végül pedig a test állandó melege. A szív, míg szervezetünk él, folytonosan összehúzódik. Midőn alszunk, az összehúzódások gyérebben és kevésbbé erőteljesen történnek ugyan mint üléskor vagy álláskor, vagy mint járás alkalmával, de azok, Brodie B. és mások kísérletei után, 4—5 perczen túl ki nem maradhatnak a nélkül, hogy az élet meg ne szűnjék. Ezen szívösszehúzódások pedig nagy erőkifejtéssel járnak, melyet meglehetős pontossággal meghatározhatunk. Hogy a szívösszehúzódások által kifejtett erőt meghatározhassuk, ismernünk kell a szívlökések számát egy perez alatt, ezenkívül azon vérmennyiséget, melyet a szív egyszeri összehúzódása alatt a főérbe (aorta), illetőleg a tüdőzérbe lök, s ismernünk kell még ezen edényekben a vérfeszülés nagyságát. A szívlökések fiatal embereknél, vagy erősebb izmú mozgás alkalmával szaporábbak mint idősebb egyéneknél és nyugalomkor , úgyszintén a vérmennyiség, mely a szívből egyszeri összehúzódás alatt kilöketik, különböző a szív nagysága, illetőleg ennek térfogata szerint, s végül a vérfeszülés is igen különböző változásoknak van alávetve. Mindezt azért tartottam szükségesnek megemlíteni, nehogy valaki azt higgye, mintha számításaimnak feltétlen értéket tulajdonítanék. Nem, amennyiben azok csakis megközelíthetik a valót, s nem jelenthetnek egyebet felnőtt egyénekre vonatkozó középértéknél, mely úgy fel- mint aláfelé jelentékeny ingadozásoknak van alávetve. A közlött számok inkább *) Mi ugyan e szót nem fogadjuk el, de szerző kívánatára a kéziratban bennehagytuk. Szerk. Természettudományi Közlöny, IV. kötet.