Természettudományi Közlöny 1872 (4. évfolyam, 29-40. füzet)

1872-07-01 / 35. füzet

35-IK FÜZET. mi JULIUS. IV. KÖTET. k­ez.­jén, harmadfél nagy TERMESZETTUDOMANYI IZî­ rt " " TVT­ T díj fejében kapják ; nyolczadrét ívnyi l\ ( ) / I ( ) IN V nem tagok részére tartalommal; időn­­é­l a 3° ívb°l álló­ként fametszetű áb- HAVI FOLYOIRAT egész évfolyam elő­rákkal illusztrálva. KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. fizetési ára 5 forint. A NAP PHYSIKAI ALKATÁRÓL. (Előadatott az 1872. márczius 20-án tartott szakgyűlésen.) A ki a világegyetem titkairól beszél, hallgatóiban mindig fog érdeket, sőt gyakran csodálatot is kelteni. Az égi testeknek óriási térfogata s egymástóli távoló képzeletünket csaknem túlhaladja ; s e gyengeségünk érzetében örömestebb bámuljuk meg a világ nagyságát, mint ismerjük meg saját kicsinységünket. A Napot cso­dálkozás tárgyává tenni nem nehéz feladat; s mégis kerülni fogom ezt, mert a tudomány véget ér ott, hol a csodálkozás kezdetét veszi. Czélom nem az, a Nap csodálatosságáról ábrándozni, hanem előtün­tetni azt, mint a tudományos vizsgálat alá eső testet. Ha a Napnak alkatát ismerni akarjuk, úgy ugyanazon szem­pontból kell azt vizsgálnunk, mint egyéb észleletünk alá eső teste­ket. Valamely test alkatának meghatározásánál : azt először meg­nézzük, másodszor tömegét mérjük meg, harmadszor vegyelemzésnek vetjük alá, s végre negyedszer szorosabb értelemben vett alkatát vizsgáljuk, azaz megismerni törekszünk, mely részekből és mi módon van összetéve. Ugyanezen műtéteket kell a Nap megismerésére is elvégeznünk s így mindenek előtt kell, hogy azt megnézzük. Homályos üvegen át a Napba tekintve , egyenletesen világító korong gyanánt tűnik fel az ég boltozatán. E korong átmérője közel egy félfoknyi szöget foglal el, s így, ha tekintetbe veszszük Földünk­nek a Naptól húsz millió mértföldnyi távolát, számítás útján annak valódi átmérőjét 108 földátmérővel egyenlőnek találjuk. Mi a Nap­nak valódi alakja, mely ezen látszólagos alakjának megfelel ? — arról meggyőződhetünk, ha azt Nap körüli pályánk tartama alatt több ol­dalról megtekintjük. A Napot az év bármely napján, tehát bármely oldalról szemlélve, korongnak látjuk, s így annak alakja csakis gömb lehet. E gömbnek átmérője 108 földátmérővel egyenlő s így tér­fogata megközelítőleg 1.200.000-szer oly nagy mint a földünké. A Napnak megtekintése azonban, annak térfogata mellett még egy más jelenetre is tesz figyelmessé, mert távcsövön át vizsgálva , felületén sötétebb részeket, úgynevezett Napfoltokat fedezünk fel.­­ b

Next