Természettudományi Közlöny 1873 (5. évfolyam, 41-52. füzet)

SZERZŐK NÉVJEGYZÉKE. BALOGH KÁLMÁN. A heterogenesisről, I­I. 1­49. COHN FERDINAND. A világosság és az élet. (Közli: Tokaji Nagy Lajos.) 310. DARWIN. A nevetésről. (2 fametszetű ábrával és kőnyomatos melléklettel. Közli: Felméri Lajos.)­­­79. GREGUSS GYULA. (Hátrahagyott kézirata.) Észrevételek a természettani műszótár ügyében. 93. HAUENSCHILD. A dolomitok gyakorlati értékéről. (Közli: VV. V.) 99. HELLER ÁGOST. AZ üstökösök physikája. 297. HIRSCHLER IGNÁCZ. A rövidlátásról. (9 fametszetű ábrával.) 121. HORVÁTH GÉZA. Néhány szó az állat-phaenologia érdekében. 432. — — A rovarvilág szerepe a növények megtermékenyítésében (ábrá­val.) 463. HŐGYES ENDRE. A felbontott vér hatásáról az állati szervezetre. 223. HUNFALVY JÁNOS. AZ időkeret meghatározása. 18. KLEIN GYULA. A gabona-rozsda. (3 fametszetű ábrával.) 272. KRENNER JÓZSEF: A dobsinai jégbarlang. (2 fametszetű ábrával.) 346. KÖNIG GYULA: A természettudományok felvirágzásáról a XVII. század elején. 41.­­ — Adatok a személyes észleleti hibák elméletéhez. 457. KRIESCH JÁNOS. A korálokról. (6 fametszetű ábrával.) 161. KRUSPÉR ISTVÁN. Thermochronométer. 201. KVASSAY JENŐ A meteorok legújabb elméletéről. 136. LENGYEL BÉLA. A levegőről. 81. — — A lassú égésről. 257. MORREN E. A növények táplálkozása. (Közli D. L.) 389. NAVRATIL IMRE. A gégetükör története és jelentősége. 262. STAUB MÓR. Növényfejlődési megfigyelések Buda környékén 1872-ben. 229. SZABÓ JÓZSEF. Az Etna utolsó kitörése alkalmával szerzett tapasztalataim. 337. SZILY KÁLMÁN. A bécsi világtárlat mágnesei. (4 fametszetű ábrával.) 417. SZTOCZEK JÓZSEF. Ujabb nyomozások a színképelemzés terén. 214. — — Apró időközök és nagy sebességek mérése. 377. TERNEK ADOLF: AZ északi sark és az északkeleti átjárat kérdéséhez. 53.

Next