Természettudományi Közlöny 1873 (5. évfolyam, 41-52. füzet)
1873-07-01 / 47. füzet
Megjelenik minden hónap ötödikén, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal, időnként fametszetű ábrákkal illusztrálva. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. E folyóiratot a társulat tagjai az évdíj fejében kapják ; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam előfizetési ára 5 forint. 47-11 FÜZET. 1873. JULIUS. V. KÖTET. XX. A LASSÚ ÉGÉS. (Előadatott az 1873. márczius 7-én tartott természettudományi estélyen.) Nem régen volt szerencsém t. hallgatóimmal a levegő sajátságait megismertetni, és egy előbbi előadásban az égés tüneményeit tárgyalni. Akkor azt ígértem, hogy adandó alkalommal a lassú égésről is meg fogok emlékezni. Az alkalom elérkezvén, ígéretemhez képest jelen előadásom tárgyául a lassú égést választottam. Mielőtt tulajdonképpeni tárgyamra áttérek, szükséges lesz röviden magyarázatát adni azon folyamatnak, melyet átalában égésnek nevezünk. Midőn valamely test egy másikkal vegyileg egyesül, és az egyesülést hő- és fényfejlődés kíséri, azt mondjuk, hogy a test ég. A mondottakból következik, hogy az égés létrejövetelére két, egymástól vegyileg különböző, egyszerű vagy összetett test kívántatik meg, melyek alkalmas körülmények között gyorsan képesek egymással egyesülni. Ezt egyszerű kísérletekkel igen könnyen be lehet bizonyítani. E kémcsőbe vizet öntök, és azt felforralom , midőn a víz forr, egy darabka phosphort vetek bele. Láthatják, hogy a phosphor megolvad ugyan a víz alatt, de meg nem gyulad, mivel nincs egy másik olyan test jelen, melylyel a phosphor egyesülhetne, mert a víz nem ilyen test, a levegő pedig , melynek egyik alkatrészével a phosphor egyesül, a víztől nem férhet hozzá. Ez az oka, hogy égés nem jöhet létre, és nem az, amit talán sokan. hallgatóim közel gondolhatnak, hogy a forró víz hőmérséke nem elég magas az égés előidézésére, mert ha e kémcsővel egy darabka phosphort a levegőn megérintek , az azonnal lángra lobban. Abból, hogy égés létrejöveteléhez két test szükséges, következik, hogy nem fejezzük ki egészen az égés fogalmát, midőn azt mondjuk, hogy a gyertya ég, vagy a phosphor ég. Ezen kifejezések olyanok, melyek azt engedik gyanítani, hogy a phosphornak, gyertyának, szénnek stb. különös tulajdonságuk, hogy égnek, míg péld. az élenynek ilyen sajátsága nincs; pedig a valóságban ez nem áll, mert Természettudományi Közlöny, V. kötet, 1873-17