Természettudományi Közlöny 1873 (5. évfolyam, 41-52. füzet)

1873-07-01 / 47. füzet

Megjelenik min­den hónap ötödi­kén, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal, időn­ként fametszetű áb­rákkal illusztrálva. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. E folyóiratot a tár­sulat tagjai az év­díj fejében kapják ; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam elő­fizetési ára 5 forint. 47-11 FÜZET. 1873. JULIUS. V. KÖTET. XX. A LASSÚ ÉGÉS. (Előadatott az 1873. márczius 7-én tartott természettudományi estélyen.) Nem régen volt szerencsém t. hallgatóimmal a levegő saját­ságait megismertetni, és egy előbbi előadásban az égés tüneményeit tárgyalni. Akkor azt ígértem, hogy adandó alkalommal a lassú égésről is meg fogok emlékezni. Az alkalom elérkezvén, ígéretemhez képest jelen előadásom tárgyául a lassú égést választottam. Mielőtt tulajdonképpeni tárgyamra áttérek, szükséges lesz rö­viden magyarázatát adni azon folyamatnak, melyet átalában égésnek nevezünk. Midőn valamely test egy másikkal vegyileg egyesül,­ és az egyesülést hő- és fényfejlődés kíséri, azt mondjuk, hogy a test­ ég. A mondottakból következik, hogy az égés létrejövetelére két, egymástól vegyileg különböző, egyszerű vagy összetett test kíván­tatik meg, melyek alkalmas körülmények között gyorsan képesek egymással egyesülni. Ezt egyszerű kísérletekkel igen könnyen be lehet bizonyítani. E kémcsőbe vizet öntök, és azt felforralom , midőn a víz forr, egy darabka phosphort vetek bele. Láthatják, hogy a phosphor megolvad ugyan a víz alatt, de meg nem gyulad, mivel nincs egy másik olyan test jelen, melylyel a phosphor egyesülhetne, mert a víz nem ilyen test, a levegő pedig , melynek egyik alkat­részével a phosphor egyesül, a víztől nem férhet hozzá. Ez az oka, hogy égés nem jöhet létre, és nem az, a­mit talán sokan­­. hall­gatóim közel gondolhatnak, hogy a forró víz hőmérséke nem elég magas az égés előidézésére, mert ha e kémcsővel egy darabka phosphort a levegőn megérintek , az azonnal lángra lobban.­­ Abból, hogy égés létrejöveteléhez két test szükséges, következik, hogy nem fejezzük ki egészen az égés fogalmát, midőn azt mondjuk, hogy a gyertya ég, vagy a phosphor ég. Ezen kifejezések olyanok, melyek azt engedik gyanítani, hogy a phosphornak, gyertyának, szénnek stb. különös tulajdonságuk, hogy égnek, míg péld. az éleny­nek ilyen sajátsága nincs; pedig a valóságban ez nem áll, mert Természettudományi Közlöny, V. kötet, 1873-17

Next