Természettudományi Közlöny 1875 (7. évfolyam, 65-76. füzet)

1875-07-01 / 71. füzet

Me­g­j­e­l­e­n­i­k min­den hónap tizedi­kén,harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal , időn­ként fametszetű áb­rákkal illusztrálva. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. E folyóiratot a tár­sulat tagjai az év­díj fejében kapják ; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam elő­fizetési ára 5 forint. 71-11 FÜZET. 1875. JULIUS. VII. KÖTET. XVII. CSILLAGÁSZATI FELFEDEZÉSEK A TÁVCSŐ FELTALÁLÁSÁNAK KORÁBAN. (Előadatott az 1875 május 8-ikán tartott természettudományi estélyen.) Átalánosan ismeretes, hogy a­, olaszok már a XIII. század vége felé gyártottak pápaszemeket ; legalább Florencz egyik teme­tőjében a következő sírirat olvasható : „Itt nyugszik Salvino degli Armati Florenczból, a pápaszemek föltalálója, Isten bocsássa meg" bűneit." E sírirat a kő tanúsága szerint 1317-ben kelt. Azt tehát kétségtelennek tarthatjuk, hogy ez időben készítettek domború üve­geket messzelátók számára, továbbá vájt üvegeket rövidlátók szá­mára ; sík üvegeket — milyeneket olyanok használnak, kik a pápa­szemet csak hiúságból viselik — valószínűleg csak századunkban kezdettek g­yártani. Mivel a pápaszemek gyártása ily távol múltba vihető­ vissza, azt képzelhetnek, hogy könnyű szerrel akadt valaki, ki a pápaszem-lencséket combinálta és távcsövet állított össze. Ámde ilyen kísérletnek nyomát hiába keressük a találmányok tör­ténetében ; ellenkezőleg ebből arról értesülünk, hogy a távcső föl­találása a véletlen műve volt. Ugyanis Middelburgban, Németalföld egyik városkájában, hol a pápaszem köszörülését már rég­ ideje gya­korolták, egy pápaszemkészítő fia a XVII. század elején az apja által készített üvegekkel játszván, egy domború lencse által gyűj­tött fénysugarakba egy vájt lencsét tévén, tisztán látta a távoli torony gombját. A bámuló gyermek apját szólította oda, ki a táv­csővet már készen találta ; a két lencsét csak egy cső két végére erősítette és készen volt a színházi látcső — a lorgnon. Az igaz, hogy e tényeket nem lehet okiratok alapján bebizonyítani, sőt azt is meg kell vallanunk, hogy az általunk elbeszélt történethez nem egy kétség fér, azonban annyi bizonyos, hogy Hans Lip­per­she­y, middelburgi pápaszemkészítő, 1608-iki október 2-ikán szabadalmat kért a távcső kizárólagos gyártására és hogy ez idő­től fogva Hollandiában nagy mennyiségben gyártották az úgyne Természettudományi Közlöny, VII. kötet, 1875.

Next