Természettudományi Közlöny 1877 (9. évfolyam, 89-100. füzet)

1877-10-10 / 98. füzet

IX. KÖTET. 1877. OKTOBER. 98-I FÜZET. Megj­elenik min­­den hónap tizedi­­kén, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi T fl D H P 0 7 n T T [T fi flM A 1\T Y T E ^iratot a tár­[ MIYIEU/JE 1 1 U IJ U IVL A VN II -lat tagjai az év­" __ ii XT­ T díj fejében kapják ; K ( ) / I ( ) IN Y nem tag°k részére tartalommal; idén­­* a 30 ívből álló­ként fametszetű áb- HAVI FOLYÓIRAT egész évfolyam elő­rákkal illusztrálva. KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. fizetési ára 5 forin XXV. HELMHOLTZ TUDOMÁNYOS JELLEM­ZÉSE*. A szolgálatok, melyeket Helmholtz a mathematikának, physi­kának, physiologiának, psychologiának és aesthetikának tett, isme­retesek e különféle tudományok minden egyes művelője előtt. Mindazok, kik e tudományok közül egyik vagy másikban kitűnő polctra emelkedtek, rendszerint az által érdemelték ki a hírnevet, hogy egész figyelmöket kizárólag annak az egy tudománynak szen­telik vala. Ritkaság, hogy különböző tudományok művelői, az egyikben szerzett ügyességeket a másikra is akarván alkalmazni, mindenikben érdemeket szerezhessenek maguknak. Innen van, hogy az emberi ismeretek gyarapodása rendsze­rint egyes különvált centrumok körüli csoportosulásban áll. Azonban előbb vagy utóbb el kell érkezni az időnek, midőn a tudománynak két vagy több ágazata már nem maradhat tovább is függetlenül egy a mástól, s midőn már azontúl egybetartozó egészszé kell olvadniok. De ha a tudomány emberei mélyen meg vannak is győződve e fusio szüksége felől, a keresztülvitel mégis szer­fölött nehéz feladat. A természet tüneményei egytől egyig kapcso­latosak ugyan egymással, de nekünk nem csupán ezekkel van dolgunk, hanem a hypothesisekkel is, melyeket a tünemények rend­szerbe foglalása végett kitaláltak. Már­pedig igen könnyen meges­h­­ik, hogy azok a hypothesisek, melyeket egy bizonyos tárgy körül búvárkodó tudósok az ő körükbe tartozó jelenségek rend­szerezése végett a legnag­yobb lelkiismeretességgel megalkottak, nem fognak összeférni a másik tudománykörben más tudósok által és más jelenségek magyarázata végett kigondolt hypothesisekkel. Mindegyik tudomány a maga körében tűrhetőleg összeegyezőnek .A kitűnően szerkesztett „N­a t­u r­e" minden évfolyamában egy-egy természettudo­mányi kitűnőség (scientific worthy) aczélmetszetű arczképét szokta közleni megfelelő tu­mányos jellemrajz kíséretében. Az ezidei márczius 8-ai szám Helmholtz arczképét hozta, Clerk Maxwel­l-től írt életrajzzal. Azt hiszszük, minden olvasónkat érdekelni fogja meghallani, miként itél Maxwell, ki Si­r William Thomson után most az első angol physikus, a jelenleg kétségtelenül legelső német physikusról, Helmholtzról. Szerk. Természettudományi Közlöny, IX kötet. 1877. 23%*

Next