Természettudományi Közlöny 1877 (9. évfolyam, 89-100. füzet)
1877-10-10 / 98. füzet
IX. KÖTET. 1877. OKTOBER. 98-I FÜZET. Megjelenik minden hónap tizedikén, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi T fl D H P 0 7 n T T [T fi flM A 1\T Y T E ^iratot a tár[ MIYIEU/JE 1 1 U IJ U IVL A VN II -lat tagjai az év" __ ii XT T díj fejében kapják ; K ( ) / I ( ) IN Y nem tag°k részére tartalommal; idén* a 30 ívből állóként fametszetű áb- HAVI FOLYÓIRAT egész évfolyam előrákkal illusztrálva. KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. fizetési ára 5 forin XXV. HELMHOLTZ TUDOMÁNYOS JELLEMZÉSE*. A szolgálatok, melyeket Helmholtz a mathematikának, physikának, physiologiának, psychologiának és aesthetikának tett, ismeretesek e különféle tudományok minden egyes művelője előtt. Mindazok, kik e tudományok közül egyik vagy másikban kitűnő polctra emelkedtek, rendszerint az által érdemelték ki a hírnevet, hogy egész figyelmöket kizárólag annak az egy tudománynak szentelik vala. Ritkaság, hogy különböző tudományok művelői, az egyikben szerzett ügyességeket a másikra is akarván alkalmazni, mindenikben érdemeket szerezhessenek maguknak. Innen van, hogy az emberi ismeretek gyarapodása rendszerint egyes különvált centrumok körüli csoportosulásban áll. Azonban előbb vagy utóbb el kell érkezni az időnek, midőn a tudománynak két vagy több ágazata már nem maradhat tovább is függetlenül egy a mástól, s midőn már azontúl egybetartozó egészszé kell olvadniok. De ha a tudomány emberei mélyen meg vannak is győződve e fusio szüksége felől, a keresztülvitel mégis szerfölött nehéz feladat. A természet tüneményei egytől egyig kapcsolatosak ugyan egymással, de nekünk nem csupán ezekkel van dolgunk, hanem a hypothesisekkel is, melyeket a tünemények rendszerbe foglalása végett kitaláltak. Márpedig igen könnyen megeshik, hogy azok a hypothesisek, melyeket egy bizonyos tárgy körül búvárkodó tudósok az ő körükbe tartozó jelenségek rendszerezése végett a legnagyobb lelkiismeretességgel megalkottak, nem fognak összeférni a másik tudománykörben más tudósok által és más jelenségek magyarázata végett kigondolt hypothesisekkel. Mindegyik tudomány a maga körében tűrhetőleg összeegyezőnek .A kitűnően szerkesztett „Na tu re" minden évfolyamában egy-egy természettudományi kitűnőség (scientific worthy) aczélmetszetű arczképét szokta közleni megfelelő tumányos jellemrajz kíséretében. Az ezidei márczius 8-ai szám Helmholtz arczképét hozta, Clerk Maxwell-től írt életrajzzal. Azt hiszszük, minden olvasónkat érdekelni fogja meghallani, miként itél Maxwell, ki Sir William Thomson után most az első angol physikus, a jelenleg kétségtelenül legelső német physikusról, Helmholtzról. Szerk. Természettudományi Közlöny, IX kötet. 1877. 23%*