Természettudományi Közlöny 1877 (9. évfolyam, 89-100. füzet)
1877-05-10 / 93. füzet
HERMAN OTTO nemzetek, városok vagy egyes családok szerint rendszerbe foglalja és nevezi. Az itt futólagosan elősoroltak a tulajdonképeni sasokra, az Aquila nem fajaira tartoznának, mint a melyek a sas fogalmához tartozó tulajdonokkal leginkább felruháztattak. Mindazonáltal úgy találjuk, hogy az irodalomban, jelesen a történelem hagyományos részében és a költészetben sok az olyan „sas", amely voltaképen nem sas, sőt hogy a sas a hangzatosság kedvéért összeházasíttatik olyanokkal, a minőkkel összeházasítani nem lehet, mint: „saskeselyű", „sólyomsas." Különösen a „saskeselyű" az, mely a magyar költészetben előszeretettel alkalmaztatik, így péld. Arany János „Keveháza" költeményét így kezdi: „Mért vijjog a saskeselyű ? Mért szállong a turul sölyű Hadintéző baljós madár Széles Dunának partinál ? Azér vijjog a keselyű, Azér szállong turul sölyű , Mert holnap ilyenkor, halott Százezrivel fog veszni ott." .A természetrajz rideg prózája beleakad ilyenekbe, mihelyt a ragadozók alkatát és életmódját alkalmazza mértékül. Arany a „saskeselyűt" és „keselyűt" egyazon értelműnek veszi. Tekintettel a kilátásba helyezett százezernyi halottra a keselyű egészen helyén is van, a tunul mint „hadintéző" föltételesen maradhat sasnak s az ölyű is ölyünek, a mennyiben „öldöklésre" czéloz. De már a „saskeselyű" ez egészen más, mert e madárnál feltétel az, hogy a „sasnak" és a „keselyűnek", mint különben külön fogalmaknak jellegeit magán viselje, műszóval kifejezve, hogy „átmeneti" alak legyen. És ilyen átmeneti alak, mely a sasokat a keselyűkkel összeköti, tényleg létezik is a szakállas saskeselyű képében (Gypaetos barbatus Stor), mely azonban az életmódjából folyó ritkaságnál s tartózkodásnál fogva nem lehet a költészet tárgya oly értelemben, a minőben rendesen alkalmaztatik, mint teszi például Tolnai Lajos is Lenau „A három lovag" czímű költeménye fordításában : „Fent a három lovag felett Három saskeselyű lebeg. És osztakoznak éhesen : Te őt, te azt, én ezt veszem." E „saskeselyük" csak dögvészek, keselyük lehetnek, amelyeknek a sasokkal semmi közük; „saskeselyük" pedig semmi esetre