Természettudományi Közlöny 1902 (34. évfolyam, 389-400. füzet)

IV Frey—Kisbacska Jukonowski J. Mérges hernyószőr 391*. — A holdússág és a fa megszuvasodása 421. — Hangyák a szoba padlója alatt 422. — A szőlő lisztharmatjának tele­lése 496. — A szőlő száradása 533. — A hangyák időjóslásáról 588. J­ailles. A hangtan haladása a XIX. század­ban (Mikola) 572. Jolilll­ássik E. Iconographia clinica (361). Justus .1. A sejtek fiziológiai jódtartalmá­ról (86). Kulecsinszky 8. »A magyar korona or­szágainak ásványszenei« czímű munká­ról (300). Ka il fin an il. Az elektron-fogalom fejlődése (Csopey) P31. Kertész K. Az állattani szakosztály ülé­seiről 299, 360, 470. — A chloroform hatásáról (360). — A »Catalogus Diptero­rum« első két kötete (695). Klug­ N. Adatok a pancreas fehérjeemész­téséhez (300). — Az anyatej és a mes­terséges tej 307. — A lecithinről 310. Kocll A. Földünk felszíni alakulásáról. (Suess Ede búcsúelőadása a bécsi egye­temen) 450. Kosutithy T. A mindennapi kenyérről : A búza 425*. A liszt 481*. A kenyér 537*. — A búzaliszt sikértartalma és kiadós­sága (418), 613.­­ Kovács J. Délibáb a főváros közepén 698. Eötvösligethy R. A csillagos ég, minden füzetben. — A Nap delelése Budapesten középidőben és zónaidőben, minden fü­zetben. — A Capella-csillag kettős csillag 83. - Változások a Nova Perseit kör­nyező ködben 83. — A Nova Perseit körülvevő ködfolt mozgásáról 173.­­— A Vénus bolygó legnagyobb fényében 152*. — Az égbolt fénye a csillagok fényével mérve 173. — A testekre eső fénysuga­rak nyomásáról 243. — A »Csillagos ég« csillagképeinek magyar neve 297. — A nappalok hosszának változásáról 309. — A földi élet és a légkör létének föltétele 310. — A fény gyógyító erejéről 310.— Fényképfölvételek a Nova Persei új csil­lagról 357. — A Sirius parallaxisa 417. — A Saturnus megfigyelése 469. — Új bolygó 527. — A ködfoltok mozgása 527. — Az asteroidák átmérője 527. — Az október 17-iki teljes holdfogyatkozás 583. — Ez évi periodikus üstökösök 583. — Ismeretlen bolygók fölfedezésének új módja 767. Kövessi F. A fás növények vesszejének nyesése (301). Knikker K. A szarka rabló természete 475. Krécsy 11. A búzakérdés 624. Kisbacska A. Hazai tölgyfajok és a rájok vonatkozó munkák 478. — A gabona­félék meghűlésének oka 588. — A fák Frey E. A hemiathetosis egy esetének kór­szövettani készítményei (85). Gilhn­ay F. A postagalamb tájékozódása 218. — Az arab mézga képződéséről 241. — Fába nőtt kő (247). — Gibraltár majmai 293. — Kőbe zárt béka 293. — A keresztes pók szívása 294. — A Fahren­heit-hőmérő eredete 363. — A Föld ki­hűlése és a nap hossza 411. — Áram­zavaró rovarok 411. — A kaliforniai czédrusfák (Sequoia gigantea) kora 414. — A hangyasav szerepe a mézben 466. — A ganajtúró bogár és az időjelzés 467. — A gerlicze életkora 467. — Magvatlan gyümölcs 522. — A fák gyűrűzésének következményeiről (528). — Hússal táp­lált tyúk 578. — A bolygók és a Nap hőmérséklete 581. — A növény- és állat­világ határterülete (694). — Különbség a luczfenyő és jegenyefenyő fája közt 781. (torka ). A szervezetekben működő erők (Ranke J. ny­omán) 66. — Okapia John­stoni, új emlős állat 1668. — A chitin és keratin oldhatósága 197. — Az állatok pszichikai életéről (360). — A kakukról 577. — Az állatok öncsonkítása és fáj­dalomérzése P28. — A sejtmag működése és hatása a sejt növekedésére P39. Embervér kimutatása szérummal P40. — A növények tájékozódása a térben P44. Grittner A. Calcium és magnézium meg­határozása természetes vizekben (585). Györffy I. Magyar növénynevek (695). Ha­miis­. A. A megőszülésről (76). — Az emberi testnek magától való elégése 350. A tej minőségének öröklése 410.­­A földi kutyáról 473.— A fájdalomérzés­ről 575. Iliinké V. Az Országos balneologiai egye­sület közgyűléséről 364. Hegy­fok . K. A vándorló madár és a szél 289. — A zivatarok napi periódusa hazánk­ban 629.­­— Az eső eloszlása hazánkban évszakonként­­'97. — A levegő valódi hőfoka és nedvessége PICO. Merman D. Ironya, szánkó, kecze 5*. — Jelentése »Az ősfoglalkozások« czímű művéről 358. Hol­lós II. A föld alatt termő gombák ke­resése (471) 519. — Adatok a Kaukázus gombáinak ismeretéhez (528). — Poto­­ romyces loculatus Mill in herb. (695). llorusitzky II. A lösz rétegességéről 368*. Horváth (•'. A magyar fauna-terület hatá­rainak kiterjesztése (470). II(il11 E. A Becquerel-sugarak a chemiá­ban 567. Ilosvay II. A chemia-ásványtani szakosz­tály üléseiről 300, 585. Istvánffi Gy. A növények kettős terméke­nyítéséről 323*.

Next