Természettudományi Közlöny 1902 (34. évfolyam, 389-400. füzet)

1901-04-10 / 392. füzet

310 LEVÉLSZEKRÉNY, 310 ekliptikának osztáspontjain át paralleleket, majd meglátja, hogy ezek az egyenlítő kö­rül állnak legtávolabb egymástól és a térítők felé szorulnak össze leginkább. Ezért van, hogy a nappalok növekedése sem egyenle­tes, június 21-ike és deczember 22-ike táján a leglassúbb a változás. Ha glóbuson kíséri a Nap útját a glóbus fakarikáján rajzolt naptár és napjárás értelmében, és közben forgatja a Magyarországra kellően beállított glóbust (föld- vagy égteke egyaránt alkal­mas), nagyon szemlélhetően megítélheti a nappalok és éjjelek váltakozó hosszát az egyes évszakokban. Éjjel van a parallelkör­nek a fakarika alatti részében, nappal a fa­karika fölötti ívben. Más erőnek, például a vonzó erőnek, a jelenséghez köze nincsen. K. R. (30.) Mind a víznek, mind a levegőnek létezése a Földön, vagy általán valamely bolygón, a hőmérsékletnek egy felső hatá­rához van ugyan kötve, de tudtunkkal ezen alúl nem függ a bolygó belső hőtartalmá­tól. A Földön annál inkább áll ez, minthogy a Földnek belső melege a felszínén csak kis törtrészét teszi annak a hőnek, melyet bolygónk a Naptól kap, a­mely ennélfogva tulajdonképeni melegforrásunknak nevezhető. A Holdon nem azért nem találunk levegőt és vizet, mert kihűlt test, hanem mivel felületi hőmérséklete a holdtölte idején a napsugárzás következtében még most is ama határmérséklet fölé emelkedik, a­melyen a világtest bármily gázból — vízgőzből is — álló légkört állandóan leköthet. Minden pillanatban számtalan hulló­csillag esik a Földre és ezek a légkörben elégve, anhidritokat alkotnak. Ezek és más anhidrit-vegyületeknek hidrátokká való át­alakítása veszélyezteti a víz jövőjét, nem pedig a Föld lassú kihűlése. K. R. (31.) A lecithin (Ci2 Hse NPOo) a vér-, agy- és idegállomány, a tojássárgája, fehér­vérsejtek, tej és egyebek szükséges alkatrésze és lényegében gliczerin-foszforsavas neurin, melyben mint gyökben két hidrogén mole­kulát két stearinsav, palmitinsav vagy olein­­­sav helyettesít. Ha még hozzáteszszük, hogy a megevett lecithin az emésztőrendszert nem terheli meg s kitűnően használódik ki, a lecithint tényleg könnyen értékesíthető, hasznos tápláléknak kell mondanunk. De nem kell ám hinni, hogy az ember minden táplálékszükségletét lecithinnel pótolhatja. A fehérjéket a lecithin nem pótolhatja, a­mint a szénhidrátokat sem teheti nélkü­lözhetőkké. K. N. (32.) A Nap Földünkön minden élet fentartója ; minden életjelenség formája a Nap energiájára vezethető vissza. Hozzá­járul, hogy a világosság, még inkább a napsugarak, ingerlőleg hatnak az ember szervezetére, és pedig nem csak a szemre, hanem különben is, az ingerhatás az anyag­forgalmat növeli, az anyagforgalom pedig az élet lényeges föltétele. Mindezek termé­szetes következménye, hogy jobban érez­zük magunkat nappal, hogy a Napnak tényleg van »gyógyító ereje« is. Ha hozzá­veszszük, hogy a beteget nappal a látott s hallott dolgok szórakoztatják, hogy keserűen kínos az átvirrasztott unalmas éjszaka, könnyen érthető, hogy a beteg jobban érzi magát nappal mint éjjel. K. R. (33.) Cserépben való növénytenyésztés­ről szóló hasznavehető magyar- és német­nyelvű könyvek czímei a következők : 1. Czapári, Cserepes növények te­nyésztése ; ára kötve 4 korona. 2. Walter Aliendorff, Kultur­praxis der besten Kalt- und Warmhaus­pflanzen ; ára kötve 8 márka. 3. Karl Salomon, Handbuch der höheren Pflanzenkultur ; ára finom kötésben 11 márka. 4. Karl Salomon, Das wichtigste über Gewächshaus- uud Zimmerpflanzen ; I ára 1 márka. RÄDE KÁROLY. (34.) Balogh Kálmán gyógyszer­tani kézikönyvének 46. lapján azt mondja, hogy »A levegőben 10 térfogatszázalék az a széndioxidmennyiség, melynél az ember még megélhet«. W. V.

Next