Természettudományi Közlöny 1909 (41. évfolyam, 473-496. füzet)
1909-12-15 / 496. füzet
840 harkányi béla tervvel tért haza, hogy Herényben fizikai laboratóriumot rendez be, de későbben, úgy látszik Konkoly-Thege Miklós befolyásának engedve, megváltoztatta tervét és egy asztrofizikai obszervatórium építésére határozta el magát. Az új obszervatórium épülete 1881-ben, belső berendezése 1882-ben készült el, de az észlelések már 1881. őszén megkezdődtek az akkor már kész kupolában. Ebben állott az intézet főműszere: egy 1074 hüvelyk (260 mm) nyílású és 77 hüvelyk (1967 mm) gyújtótávolságú Newtonféle reflektor, ezüstözött üvegtükörrel. Ezt a Browning műhelyében készült műszert Gothard, Konkolytól vásárolta, ki azt Dr. Kobolddal együtt 7 éven át használta volt kitűnő sikerrel úgy spektroszkópiai, mint mikrométeres megfigyelésekre. Gothard ezt a műszert, különösen a későbbi években, midőn már csaknem kizárólag fotográfiai czélokra használta, több részében átalakította, s hogy erre a feladatra alkalmasabb legyen, egy 472 hüvelyk nyílású kisebb, úgynevezett vezető távcsövet is erősített rá, mely hosszabb expozíciók alkalmával nélkülözhetetlen segédeszköz, így átalakítva, ez a mai fogalmak szerint, méretek dolgában szerény műszer Gothard kezében elsőrendű fotográfiai távcsőnek bizonyult, mint azt a vele készült kitűnő felvételek mutatják. Kisebb műszerei voltak még az intézetnek : egy passage-műszer, néhány spektroszkóp a hozzávaló segédeszközökkel, két óra és meteorológiai műszerek. Említést érdemel még a különböző fizikai műszereknek több mint 200 darabból álló gyűjteménye; ezek legnagyobbrészt az intézet műhelyében készültek az obszervatórium fejlődési szakában, s mint Gothard maga írja, azért, hogy a műszerek készítését és kezelési módját elsajátítsa, s hogy e téren kellő gyakorlatot szerezzen. Különben több műszer ezek közül későbbi vizsgálatai közben is jó szolgálatot tett. Az intézet további felszereléséhez tartozott még egy kis gáztelep, főképpen laboratóriumi czélokra, továbbá az elektromos világítási berendezés és a kitűnően fölszerelt mechanikai műhely. Az intézet személyzete Gothard Jenőn kívül még fivéréből , Gothard Sándorból állott, ki 1883-ig foglalkozott csillagászati megfigyelésekkel. Hozzájuk számítható még legifjabb testvérük Gothard István, ki fiatalabb korában, a szünidők alatt, gyakran segédkezett az észleléseknél, végül Molnár József mechanikus. Az obszervatórium első nagyobb kiadványa 1884-ben jelent meg német nyelven „Publikationen des Astrophysikalischen Observatoriums zu Herény in Ungarn. I. Heft" czímén s az intézet részletes leírását, az első két évben végzett spektroszkópiai megfigyeléseket, Jupiter- és Mars-észleléseket s egy-két alkalmi megfigyelést tartalmazott. Az ezt követő időszakban Gothard főképpen az égitestek szín-