Természettudományi Közlöny 1917 (49. évfolyam, 665-688. füzet)

1917-12-01 – 12-15 / 687-688. füzet

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 83- ban helyenként zavarok állanak elő , így keletkezik az örvény vagy forgó. Szőr­forgóról akkor beszélünk, ha egy pontból széjjeltörő (divergáló) szőrök indulnak ki (1. rajz, A), vagy pedig egy középpont felé térnek össze (1. rajz, B). Tarajok akkor keletkeznek, ha a szőrök menetekben rö­videbb-hosszabb vonalban széttérnek, vagy összetérnek (1. rajz, C és D, 3. rajz). A háziállatok szőrzetének irányulását KIDD, BOSCH, RAST, SCHWALBE, SIEGEL, újabban SCHOUPPÉ és NIEDORA tanulmá­nyozták, utóbbi a házinyúlra is kiterjesz­tette figyelmét. A m. kir. állatorvosi fő­iskola anatómiai intézetében már több év óta a házinyúl anatómiájára vonatkozó­lag folytatott vizsgálatok során a szőrze­tet, nevezetesen különböző fajtákhoz tar­tozó fiatalabb és idősebb házinyulak szőrmeneteit is megfigyeltük. A vizsgá­latokból kiderült, hogy az örvények vagy forgók ugyanazon az állaton, ugyanazon a testrészen az egész életen keresztül állandók és ezért az állat azonosságának megállapítására is jól felhasználható is­mertető jelül szolgálhatnak,­ ezzel szem­ben a kettős örvények vagy forgók (3. rajz) az évek során megváltoznak. Még na-1 A daktiloszkópiához hasonlóan a szőr­menetekről lenyomatok készíthetők viasz­lemezre és megőrizhetők az azonosság fölismerésére. gyobb változatosságot tüntetnek föl a széjjeltörő és összetörő tarajok. A házinyúlon szőrforgók találhatók az orron, a szem körül, a fülkagylón, a szégyen, a lágyéktájon (kutyán, marhán, lovon egyebütt is) ; a szőr menete általá­ban hátrafelé húzódik, helyenkint széjjeh­tér (például a felsőajkon). Az egyes házinyúlfajták szerint említésre méltó különbségeket nem sikerült megállapítani, éppen így az életkor és a nem szerint sem. Dr. Zimmermann Ágoston: Földrengés Zemplén vármegyében. 1917. július 30.-án a Bodrog közelében a Latorcza és Tisza szögében földrengést észleltek. Társulatunkhoz erről a termé­szeti tüneményről DR. LACSNY INCZE LAJOS tagtársunk a következő tudósítást küldte : ..Folyó hó 30.-án az éj folyamán Lelesz községben földrengés volt. Az első lökés a nyári időszámítás szerint 1 óra 20 perc­­kor volt érezhető. A rengés iránya észak­nyugatról délkelet felé haladt és erő­sen hallható földalatti dübörgés kisérte. A pohárszéken lévő poharak összekoc­­c­antak, s gyertyát gyújtva láttam, a­mint a mennyezeten a függőlámpa kilengett. A falon lévő ingaóra azonban nem állott meg. Egy ideig még figyeltem, azonban az álom elnyomott, de egészen szava­hihető emberektől hallottam, hogy az első rengést egy második is követte. Természettudományi Közlöny, XLIX. kötet, 1917. 53

Next