Természettudományi Közlöny 1917 (49. évfolyam, 665-688. füzet)
1917-12-01 – 12-15 / 687-688. füzet
APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 83- ban helyenként zavarok állanak elő , így keletkezik az örvény vagy forgó. Szőrforgóról akkor beszélünk, ha egy pontból széjjeltörő (divergáló) szőrök indulnak ki (1. rajz, A), vagy pedig egy középpont felé térnek össze (1. rajz, B). Tarajok akkor keletkeznek, ha a szőrök menetekben rövidebb-hosszabb vonalban széttérnek, vagy összetérnek (1. rajz, C és D, 3. rajz). A háziállatok szőrzetének irányulását KIDD, BOSCH, RAST, SCHWALBE, SIEGEL, újabban SCHOUPPÉ és NIEDORA tanulmányozták, utóbbi a házinyúlra is kiterjesztette figyelmét. A m. kir. állatorvosi főiskola anatómiai intézetében már több év óta a házinyúl anatómiájára vonatkozólag folytatott vizsgálatok során a szőrzetet, nevezetesen különböző fajtákhoz tartozó fiatalabb és idősebb házinyulak szőrmeneteit is megfigyeltük. A vizsgálatokból kiderült, hogy az örvények vagy forgók ugyanazon az állaton, ugyanazon a testrészen az egész életen keresztül állandók és ezért az állat azonosságának megállapítására is jól felhasználható ismertető jelül szolgálhatnak, ezzel szemben a kettős örvények vagy forgók (3. rajz) az évek során megváltoznak. Még na-1 A daktiloszkópiához hasonlóan a szőrmenetekről lenyomatok készíthetők viaszlemezre és megőrizhetők az azonosság fölismerésére. gyobb változatosságot tüntetnek föl a széjjeltörő és összetörő tarajok. A házinyúlon szőrforgók találhatók az orron, a szem körül, a fülkagylón, a szégyen, a lágyéktájon (kutyán, marhán, lovon egyebütt is) ; a szőr menete általában hátrafelé húzódik, helyenkint széjjehtér (például a felsőajkon). Az egyes házinyúlfajták szerint említésre méltó különbségeket nem sikerült megállapítani, éppen így az életkor és a nem szerint sem. Dr. Zimmermann Ágoston: Földrengés Zemplén vármegyében. 1917. július 30.-án a Bodrog közelében a Latorcza és Tisza szögében földrengést észleltek. Társulatunkhoz erről a természeti tüneményről DR. LACSNY INCZE LAJOS tagtársunk a következő tudósítást küldte : ..Folyó hó 30.-án az éj folyamán Lelesz községben földrengés volt. Az első lökés a nyári időszámítás szerint 1 óra 20 perckor volt érezhető. A rengés iránya északnyugatról délkelet felé haladt és erősen hallható földalatti dübörgés kisérte. A pohárszéken lévő poharak összekoccantak, s gyertyát gyújtva láttam, amint a mennyezeten a függőlámpa kilengett. A falon lévő ingaóra azonban nem állott meg. Egy ideig még figyeltem, azonban az álom elnyomott, de egészen szavahihető emberektől hallottam, hogy az első rengést egy második is követte. Természettudományi Közlöny, XLIX. kötet, 1917. 53