Természettudományi Közlöny 1917 (49. évfolyam, 665-688. füzet)

1917-12-01 – 12-15 / 687-688. füzet

830 MENDE JENŐ kívánatos. 16 mm 2 keresztmetszetű réz­drótnak 26 mtn 2-es aluminium felel meg 12 szálból. A 25—35—50 mm 2-es réz­drótot 41-2—58—825 mm 2-es alumi­nium pótolja 19 szálból. Még nagyobb keresztmetszetű sodrott vezetéket 32 szál­ból kell fonni. Az elektromos művek Trier-ben 1909­töl 1914-ig 125000 kg alumíniumvezeté­ket szereltek föl. A 10 mm 2-es réz helyett 16 mm 2-es alumíniumot használnak, főleg ott, a hol kisebb telepek bekapcsolása végett a fővezetékről elágazásokat kell létesíteni. 1917. januárius és februárius hónapokban a nagy hidegben a 10 mm 2-es rézvezeték négy helyen elszakadt, de az alumíniumvezeték sehol. 1914. januárius­ban az aluminium a hó szokatlanul nagy megterhelését is kibirta. Szakadékok és mély völgyek fölött 350 m hosszú veze­téket feszítettek ki és ez is bevált. A ta­pasztalat szerint az alumíniumvezeték minden tekintetben pótolja a rezet. Az alumíniumba vetett nagy bizalom követ­keztében 1909-ben kohótelep fölött 82-5 mm 2-es alumíniumvezetéket feszítettek ki, ezen sem mutatkozik semmiféle változás. Még a költségeket kell összehasonlí­tani. HENNEY következő adatai 1 km hosz­szú, teljesen fölszerelt vezeték árát mu­tatják márkában, ha 1 kg réz l-50 M, 1 kg aluminium 2 M, az árbóczokra pe­dig az 1914. évi árak irányadók. Minden rézvezeték alatt azt az aluminiumkereszt­metszetet találjuk, a mely a rezet pótolja. Kereszt­metszet mm 2-ben Ár­különbség Réz .. 35 2241-30) o Q 4.o n Aluminium 58 1847 J 894 J U Réz 50 2893-40) fi Q-. fi n Aluminium 82 2197-80 / 090 D U Réz 70 3724-30 1 a B-. Aluminium ...... 116 283930 j 800 — Réz 95 4801-70) ,or;7.on Aluminium 155 3444 40 J J d u Réz 150 7063-70 ) of m , m Aluminium 248 5032-10 J ^ o u Éppen nagy keresztmetszetnél az alu­minium technikai és gazdasági tekintetben egyaránt előnyösebb. Ha pedig egyenlő költségeket használunk fel, akkor az alu­minium nagyobb vezetőképessége miatt a feszültséget csökkenteni lehet. Németország a háború alatt az alumi­nium előállítására nagymértékben be­rendezkedett, s már oly olcsón tudja az alumíniumot előállítani, hogy 1 kg alu­minium 1 márkába kerül. A háború után nem barnaszenet akarnak erre a czélra használni, hanem a vízi erőt, első sorban a Rajnáét akarják értékesíteni. Újabban a Genfi-tó mellett levő Lutry község elektromos telepe is alumínium­vezetékkel kapcsolta össze a hegyekben szétszórtan fekvő házakat. 13 km távol­ságon át 51 km hosszú, 5—7 mm vastag aluminiumdrótot használtak fel. A veze­téket az elmúlt télen néhol 15 cm vastag hóréteg fedte. Néhány helyen a szigete­lök a falból a kövekkel együtt kiszakad­tak, de maga a vezeték sértetlen maradt. Itt is tapasztalták, mennyire iontos, hogy a szerelés gondos legyen. A megsérült részeket eltávolították, drótfogón kívül más szerszámot nem használtak, hanem minden munkát kézzel végeztek. 1 Még egy téren sikerült a háborús pót­lások közben maradandó eredményt, söt elég jelentékeny haladást elérni, tudniillik VIDMAR 2 a gyakorlatban beváló alumí­nium-transzformátort szerkesztett. Az első ilyen kisérlet ugyancsak a háború előtt az Oerlikon-gépgyártól ered, majd a Brown, Bovery & Cie gyár igyekezett ezt a fel­adatot megoldani, de szerkezeteik a gya­korlati igényeket nem elégítették ki. Az aluminium-transzformátor méretei nagyobbak, mint a réz-transzformátoré, mert az aluminium ellenállása 70%-kal nagyobb, mint a rézé, azért általában 30%-kal nagyobb keresztmetszetet kell használni. Az aluminium feldolgozása is drágább, mint a rézé. Mégis sikerült száraz aluminium-transzformátorokat ké­szíteni. Ha a rézvezetéket fölcseréljük alumi­niummal a nélkül, hogy a transzformátor szerkezete egyébként változnék, akkor 1 Elektrotechnik u. Maschinenbau, 1917, 35. köt., Anzeiger, 240. lap. 2 Ugyanott, 321. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék