Természettudományi Közlöny 1920 (52. évfolyam, 731-754. füzet)
1920-03-01 – 04-15 / 735-738. füzet
rövidesen valóban be fognak következni s melyek mellett a Mars megfigyelése különösen kedvezővé válik. Miként ismeretes, a Mars az első külső bolygó, vagyis Naprendszerünknek ama bolygói közül, melyek a Nap körül távolabb keringenek, mint a Föld, a Mars van legközelebb a Földhöz. A Föld keringési pályája tehát a Mars pályáján belül van, amint ez a valósággal egyező arányban szerkesztett 1. rajzon is látható. Földünknek egy évi keringési idejével szemben bolygószomszédunk keringési ideje egy év és 322 nap, de két évnek és 48 napnak kell eltelni, míg a két bolygó egymással találkozik (találkozáson értvén azt a helyzetet, midőn a Nap, a Föld és a Mars egy egyenesbe esik). Ilyenkor a két bolygó keringése közben legközelebb jut egymáshoz s a Mars megfigyelése a legkedvezőbb. Ekkor ugyanis a Mars szemben lévén a Nappal, megvilágított oldalával néz felénk, körülbelül éjfél táján delel s így egész éjszakán át látható, s aránylag közel lévén a Földhöz, látszólagos nagysága is jóval nagyobb, mint máskor. Ebben a helyzetben, az úgynevezett oppozíczióban, kecsegtet tehát a megfigyelés a legtöbb eredménynyel. A két bolygó keringési idejének tartamából következik, hogy az oppozícziók folyton a pálya más és más helyén állnak be. A megfigyelés szempontjából sem egyformák az oppozícziók, mégpedig azért, mert ezeknél a találkozásoknál a két bolygó kölcsönös távolsága . Erre nézve meg kell jegyeznünk, hogy a Mars sötét, árnyékos felét tulajdonképpen sohasem fordítja felénk teljesen, mivel külső bolygó lévén, csak igen gyenge fázist mutat, szemben a Merkur és Vénus belső bolygókkal, melyek a Holdhoz hasonlóan sarló alakot is ölthetnek. Legszélső esetben a Mars alakja olyan lehet, mint a Holdé három nappal holdtölte előtt vagy után, igen eltérő. A Mars ugyanis, miként a Földünk is, nem körben, hanem ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, mégpedig a többi bolygóhoz képest aránylag igen elnyúlt ellipszis alakú pályán úgy, hogy keringése alatt a Naptól, valamint a Földpályától való távolsága igen erősen változik, amint ez az 1. rajzon jól látható. A két bolygó azon a helyen kerülhet legközelebb egymáshoz, ahol a Föld augusztusban szokott tartózkodni. Ha tehát a Mars ebben az időben van oppozícióban, akkor a megfigyelésre különösen alkalmas. A pálya valamely helyére (szigorúan véve csak azon hely környezetére) vonatkozólag az oppozícziók 15—16 évben meg szoktak ismétlődni ; ez áll tehát az év augusztus tájára eső oppozícziókra is, amelyek az igen kedvező oppozi- 2. rajz A földközel ideje A Földtől ! Látszóvalósagos távolság nagyság 190. szept. 18 0-389 24-0 11 november 17 0-511 18-3 14 januárius 1 0622 150 16 februárius 19 0-675 13-9 18 márczius 18 0-661 141 20 április 28 0-583 160 22 június 18 0-456 20-5 1924 aug. 23 0373 25 1 26 oktober 27 0-459 204 28 dec. 15 0-585 160 31 januárius 25 0-662 141 33 márczius 3 0-675 139 35 április 12 0-621 150 37 május 28 0-509 184 1939 július 28 0-389 24 1