Természettudományi Közlöny 1927 (59. évfolyam, 839-850. füzet)

1927-05-01 / 843. füzet

apró közlemények. 287 pontusi vidékeken él, hanem egye- A földrengések gyakorisága. A bütt is, ahonnan mérges mézre sem- földkéreg kisebb-nagyobb megmoz­a­iféle adatunk sem volt. Szóba jött dúlásai sokkal gyakoriabbak, mint az oleander (Nerium oleander) is, azt földrengésekben szegény orszá­g, ez is meglehetős ritka éppen azo­­gokban általában hiszik. Amint a­zon a vidékeken. Krause, ki a múlt hazai földrengési statisztikából tud­év májusától júliusáig a mérges méz juk, nálunk évente 15—20 földrengés vidékein botanikai tanulmányokat fordul csak elő, s ezek között is folytatott, arra az eredményre jó­ csak 4—5, amelyik kisebb károkat tett, hogy a mérges méz kizárólag is okoz, nagyobb károkat okozó a sárga virágú (Rhododendron fia­­földrengés )pedig­ sokszor évekig nem a mj és az ibolyavirágú havasi rózsa fordul nálunk elő 1 Sieberg a g()k (Rhododendron ponti­cum) rovására ,földrengési statisztika alapján írandó. Hatalmas területeket bori- .. .­­, , . , . ,,, , . , ., összeállította mindezeket az erez­tanak azon a vidékén es virágaik , , „ ... , .. , átható, bódító illatot árasztanak, valamint a­­ csak műszerek A két havasi rózsának egyéb részei által jelzett földkéregmozgásoknak is mérgesek, úgy hogy a legelő gyakoriságát és meglepő nagy sza­jószág félre kerüli őket, elterjedési m­okat kapott. Bizony az emberiség­területük pontosan összeesik a mér­­nek egyik legnagyobb csapását ges méz elterjedési területével. Nincs éppen ebben a természeti jelenség­kizárva, hogy már Plinius is ben- ben találjuk meg. (Lásd az alant­nak kereste a mérges méz okozóját, táblázatot.) mert említi a Rhododendront. A ké- Az óceáni eredésű földrengések tőbbi téves következtetéseknek az leg­nagyobb gyakorisága egyrészt azzal het a magyarázata, hogy az ókorban magyarázható, hogy a földfelület rendesen oleandert értettek a Rho- kétharmad részét tengerek borítják dodendron­on. A méreg már régen­ és a földnek két nagy szerkezeti­dé­ben ismeretes, nitrogént nem tar­­nala, amelyek legnagyobb eredő ha­talmazó andromedotoxin, mely ha­­lyei a földrengéseknek nagyrészt gyon sok hangafélében (Ericaceae) tengereken mennek keresztül, kimutatható. Érdekes, hogy az euró­­- j­r. Réthly Antal. Mai havasi rózsák (Rhododendron ferrugineum, R. hirsutum, R. Kot- I GUTENBERG G. : Lehrbuch der Geophysik : schyi) a mérget nem tartalmazzák. Sieberg, Erdbeben-Geologie (172 old.) Born-G. E­­traeger, Berlin 1926. Az összes érzett és jelzett rengések száma 9000, minden órára jut 1—1 Az összes érzett rengések száma 5000, „ 13/1 „ 1—1 Pusztítást okozott földrengések a száraz­földeken 107, „ 31/2 napra „ 1—1 Műszerek által jelzett világrengések 114, „ 3­5 „ .. 1—1 Műszerek által jelzett kontinentális világ­rengések 73, „ 5 „ »» x Műszerek által jelzett tengerrengések 41, „9 ., „ 1—1 Kisebb rengések a kontinenseken 17, „ 3 hétre „ 1—1 Közepes rengések a szárazföldeken 4, ., 3 hónapra „ 1—1 Közepes rengések a tengerek alatt 15, „24 napra „ 1—1 Nagy földrengések a kontinenseken 22, „17 „ " 1 Nagy rengések a tengerek alatt 35, „10 ,. „ 1—1 Világrengések általában (a földkerekség ösz­szes obszervatóriumai feljegyzik) 20, „18 „ „ 1­­ Kontinentális világrengések 7, „52 „ „ 1—1 Óceáni eredésű világrengések 13, „28 „ „ 1—1

Next