Természettudományi Közlöny 1933 (65. évfolyam, 971-994. füzet)

1933-10-15 / 989-990. füzet

hogy a teret ne hordott földből készít­sük, mert a hordott föld nehezen s néha egyenetlenül ülepedik. Vannak olyan repülőterek is, melyeknek futó­pályája betonból készült. Itt szerepet visz a beton simasága is, mert indu­láskor a sima felszín kedvező, de le­szálláskor a csekély súrlódó ellenállása megnöveli az utószaladás hosszúságát. Ezért az amerikai repülőtereken csak az induláshoz használják a beton­pályát ; a leszállás helyének felszíne gyepes. A gyepes felszín egyébként legjobb a repülőtér számára, ha kellő­képpen kezelik, kaszálják, hengerelik. A gyep gyökérszálaival megköti a talajt, kellő nedvességben tartja s eléggé portalanítja is. Van rugalmas­sága, védi esőzés idején a térszínt a fölázás ellen. Ezért legtöbb helyen, például a mátyásföldi repülőtéren is mind az indulás, mind a leszállás helyének felszíne gyepes. Csakis ott, hol messze útra, országokon keresztül szálló, erősen terhelt repülőgépek indításáról van szó, szükséges a beton­vagy szurokkal készült futópálya. Az ily futópályák szélessége mintegy 150 m szokott lenni s az uralkodó leggyako­ribb szélirányban készülnek. A fennsíki, magaslati repülőterek némely tekintetben kedvezőbbek a völgyületi repülőtereknél, mert az ész­leletek azt mutatják, hogy a mélyen fekvő, folyómenti repülőtereken gya­koribb a köd, mint a széljárásban fekvő, szellős fennsíkokon. Másrészt a folyó melletti repülőtereknek megvan az a jó oldala, hogy ott vízirepülőgépek is kiköthetnek. A mátyásföldi, még csak ideiglenesnek tekinthető repülőtér fennsíki elrendezésű , tengerszín feletti magassága 140 m, vagyis körülbelül a Gellérthegy magasságával egyezik. Míg a tervbe vett végleges repülőtér, a cse­peli gépgyár mai repülőterének átala­kításával lehetővé teszi a vízi repülő­gépek kikötését is, mert a Duna mel­lett fekszik. Megköveteljük a repülőtértől, hogy közel legyen ahhoz a városhoz, melynek légi kikötőjéül szolgál. Az olyan ki­kötő, mely pl. 1 órára van a várostól, nagyban csökkenti azt az időmegtaka­rítást, melyet a repüléssel elértünk. A mátyásföldi repülőtér 12­5 km-re van a fővárostól, de a csepeli jóval közelebb esik s az innen a fővárosba vezető út nincs is annyira megterhelve járómű­vekkel és akadályokkal, mint a Mátyás­földről jövő út. Végül szükséges, hogy a repülőtér­nek közvetetlen vasúti, autó, vagy vil­lamos kapcsolata legyen a várossal. Sőt jó, ha a repülőtérnek lehetőleg a városba vezető külön útja van, melyen a közlekedést a kocsik torlódása, utak és vasutak egy szintben kereszteződése nem zavarja. Ebben a tekintetben a Berlin melletti tempelhofi légi kikötő például szolgálhat, mert közvetetlenül a város mellett fekszik és a városi föld­alatti vasútnak külön ága kapcsolódik hozzá. Hogy a repülőtérről biztosan föl­szállni lehessen, nem szabad a futópá­lyákon vagy téren semmi akadályt, te­legráf- vagy telefonoszlopot, fát, kife­szített drótot, építményt, stb. meg­tűrni. A repülőtérnek nemcsak vízszin­tes, hanem függőleges irányban is s­z­a­b­a­d­nak kell lennie. Sőt mivel az erő­sen terhelt, világjáró nagy repülőgépek a földről fölszáll­va mintegy 1/16 hajlású vonalban emelkednek, nem szabad a repülőtér szélétől számított 1/15 hajlású vonalba ütköző építményt megtűrni. Vagyis pl. egy 30 m magas épületnek legalább is 15x30-450 m távolságban szabad lennie a repülőtér szélétől. Ter­mészetes, hogy ez a követelmény csakis az uralkodó szél irányában, vagyis a fel- és leszállás irányában áll fönn. Az uralkodó szélirányra merőlegesen az építmények a repülőtér szélére helyez­hetők, illetőleg ez a hely a legalkalma­sabb az elhelyezésükre. Az épületek a V-alakú repülőtereken, mint említettük, a V-szára között, a csúcs öblében mindkét szár mentén vannak. Ide torkollanak be a repülő­térre szolgáló közlekedő utak (vasút, közút) is. Egy másik elrendezés, ha a repülőtér hosszúkás alakú, az, hogy az épületeket a tér egyik oldalára he­lyezik. De itt az egymás mellé sorakozó építmények, ha a forgalom nagy, jelen­tékeny vonalhosszúságot, vagyis hosszú repülőteret kívánnak. Pl. a Párizs mel­letti bourgeti repülőtéren az építmé­nyek a tér egyik oldalán vannak s nagy hosszúságot foglalnak el s a középponti

Next