Természettudományi Közlöny 1933 (65. évfolyam, 971-994. füzet)
1933-10-15 / 989-990. füzet
hogy a teret ne hordott földből készítsük, mert a hordott föld nehezen s néha egyenetlenül ülepedik. Vannak olyan repülőterek is, melyeknek futópályája betonból készült. Itt szerepet visz a beton simasága is, mert induláskor a sima felszín kedvező, de leszálláskor a csekély súrlódó ellenállása megnöveli az utószaladás hosszúságát. Ezért az amerikai repülőtereken csak az induláshoz használják a betonpályát ; a leszállás helyének felszíne gyepes. A gyepes felszín egyébként legjobb a repülőtér számára, ha kellőképpen kezelik, kaszálják, hengerelik. A gyep gyökérszálaival megköti a talajt, kellő nedvességben tartja s eléggé portalanítja is. Van rugalmassága, védi esőzés idején a térszínt a fölázás ellen. Ezért legtöbb helyen, például a mátyásföldi repülőtéren is mind az indulás, mind a leszállás helyének felszíne gyepes. Csakis ott, hol messze útra, országokon keresztül szálló, erősen terhelt repülőgépek indításáról van szó, szükséges a betonvagy szurokkal készült futópálya. Az ily futópályák szélessége mintegy 150 m szokott lenni s az uralkodó leggyakoribb szélirányban készülnek. A fennsíki, magaslati repülőterek némely tekintetben kedvezőbbek a völgyületi repülőtereknél, mert az észleletek azt mutatják, hogy a mélyen fekvő, folyómenti repülőtereken gyakoribb a köd, mint a széljárásban fekvő, szellős fennsíkokon. Másrészt a folyó melletti repülőtereknek megvan az a jó oldala, hogy ott vízirepülőgépek is kiköthetnek. A mátyásföldi, még csak ideiglenesnek tekinthető repülőtér fennsíki elrendezésű , tengerszín feletti magassága 140 m, vagyis körülbelül a Gellérthegy magasságával egyezik. Míg a tervbe vett végleges repülőtér, a csepeli gépgyár mai repülőterének átalakításával lehetővé teszi a vízi repülőgépek kikötését is, mert a Duna mellett fekszik. Megköveteljük a repülőtértől, hogy közel legyen ahhoz a városhoz, melynek légi kikötőjéül szolgál. Az olyan kikötő, mely pl. 1 órára van a várostól, nagyban csökkenti azt az időmegtakarítást, melyet a repüléssel elértünk. A mátyásföldi repülőtér 125 km-re van a fővárostól, de a csepeli jóval közelebb esik s az innen a fővárosba vezető út nincs is annyira megterhelve járóművekkel és akadályokkal, mint a Mátyásföldről jövő út. Végül szükséges, hogy a repülőtérnek közvetetlen vasúti, autó, vagy villamos kapcsolata legyen a várossal. Sőt jó, ha a repülőtérnek lehetőleg a városba vezető külön útja van, melyen a közlekedést a kocsik torlódása, utak és vasutak egy szintben kereszteződése nem zavarja. Ebben a tekintetben a Berlin melletti tempelhofi légi kikötő például szolgálhat, mert közvetetlenül a város mellett fekszik és a városi földalatti vasútnak külön ága kapcsolódik hozzá. Hogy a repülőtérről biztosan fölszállni lehessen, nem szabad a futópályákon vagy téren semmi akadályt, telegráf- vagy telefonoszlopot, fát, kifeszített drótot, építményt, stb. megtűrni. A repülőtérnek nemcsak vízszintes, hanem függőleges irányban is szabadnak kell lennie. Sőt mivel az erősen terhelt, világjáró nagy repülőgépek a földről fölszállva mintegy 1/16 hajlású vonalban emelkednek, nem szabad a repülőtér szélétől számított 1/15 hajlású vonalba ütköző építményt megtűrni. Vagyis pl. egy 30 m magas épületnek legalább is 15x30-450 m távolságban szabad lennie a repülőtér szélétől. Természetes, hogy ez a követelmény csakis az uralkodó szél irányában, vagyis a fel- és leszállás irányában áll fönn. Az uralkodó szélirányra merőlegesen az építmények a repülőtér szélére helyezhetők, illetőleg ez a hely a legalkalmasabb az elhelyezésükre. Az épületek a V-alakú repülőtereken, mint említettük, a V-szára között, a csúcs öblében mindkét szár mentén vannak. Ide torkollanak be a repülőtérre szolgáló közlekedő utak (vasút, közút) is. Egy másik elrendezés, ha a repülőtér hosszúkás alakú, az, hogy az épületeket a tér egyik oldalára helyezik. De itt az egymás mellé sorakozó építmények, ha a forgalom nagy, jelentékeny vonalhosszúságot, vagyis hosszú repülőteret kívánnak. Pl. a Párizs melletti bourgeti repülőtéren az építmények a tér egyik oldalán vannak s nagy hosszúságot foglalnak el s a középponti