Természettudományi Közlöny 1933 (65. évfolyam, 189-192. pótfüzet)

1933-01-03 / 189. pótfüzet

8 DR. STEINER LAJOS. II és IV pontokban metszi. 1,111 a,II, IV egyenesre merőleges és ugyancsak a földpálya síkjában fekvő egyenes (a távlati rajz folytán a két egyenes által bezárt szög a rajzban nem látszik derékszögnek). /,/// egyenest aequinoctiumvonalnak (napéjegyenlőség-vonal) is hívják. Az I, II, III, IV pontokban a Földet ábrázoló kör és a vékony vonallal jelzett forgási tengely (ns) és egyenlítő mutatja, hogy amikor a Föld I pontban van, a Nap a meghosszabbítva képzelt földi egyenlítő síknak és a földpálya síkjának metszéspontjában, vagyis a Nap az egyenlítő síkjában is van. Amikor a Föld II pontban van a Napnak szögtávolsága az egyenlítő síkjától (deklináció) legnagyobb észak felé, ez a nyári solstitium idő­pontja (június 21 körül). Amikor a Föld III pontba jutott, a Nap ismét az egyen­lítőben van (deklinációja ( szeptember 23 körül) és amikor a Föld IV pontban van, a Napnak szögtávolsága az egyenlítő síkjától délfelé legnagyobb, ez a téli solstitium időpontja (december 21 körül). E jelenségeket úgy is leírhatjuk, hogy a Napot képzeljük keringve az álló Föld körül, így kapjuk a szakadozott vonallal megrajzolt nappályát és amikor a Föld pályáján rendre az I, II, III,IV pontok­ban van, a Nap látszólagos pályáján a Y (tavaszpont), o (nyári solstitium), f' (ősz­pont), o­ (téli solstitium) pontokban van. E pályának megfelelően az S pont helyén a Földet (T) kell képzelnünk, amint zárjelbe oda is írtuk. Az az idő­tartam, mialatt a Föld pályáján 1-ből N­ pontba vagy, ami ugyanaz, a Nap látszólagos pályáján Y-ból a-ba jut az északi félgömbön a csillagászati tavasz, a n­y' ívnek az északi félgömbön a csillagászati nyár, Y'6'-nek a csillagászati ősz és O'V-nak a csillagászati tél felel meg. E pályarészeknek a déli félgömbön rendre a csillagászati ősz, tél, tavasz és nyár felel meg. A precesszió folytán S N irány 26.000 év alatt S V körül a kettős nyíl irá­nyában (a Napnak látszólagos pályáján végzett mozgásával ellenkező irányban) történő forgással egy kúppalástot ír le, vagyis a Föld forgástengelye 26.000 év alatt a térben körülfordul és vele együtt az /,//,///,/ V pontok is évente 50"-2 ívmásodperccel fordulnak el a kettős nyíl irányában. PA az ellipszis alakú földpálya nagytengelye, SP a Föld legkisebb távol­sága a Naptól (perihelium), S A a Föld legnagyobb távolsága a Naptól (aphe­lium). III S P szög a perihelium heliocentrikus hossza és a későbbiekben rövid­ség kedvéért TT-vel jelöljük. (Ez egyúttal az aphelium geocentrikus hossza.) A Földet állónak és a Napot körülötte keringőnek képzelve, a perihelium geocen­trikus hossza a tavaszponttól mérve a YCA'Y'D'P' ívnek megfelelő f - P' domború szög, amely nyilvánvalóan annyi, mint TT -f- 180®. Szokásos az alsónak feltétele­zett Földhöz viszonyított nappályán a P'TY szöget a tavaszpont anomáliájának (v0) nevezni. Amikor a Nap látszólagos pályáján valamely M pontban van, Y T M szög a Napnak a tavaszponttól számított hosszúsága (X) és P' T M a Nap anomáliája (v) és nyilván v0 -f 0T = 180° és v = X-fv0- — APA nagytengely a bolygók háborgató hatása következtében a hármas nyíl irányában évente mintegy 11z-5 ívmásodperccel (a Nap látszólagos mozgá­sával egyező irányban) eltolódik. Ennek következtében és a precesszió folytán az I, II, II 1,1 V pontoknak a pálya nagytengelyéhez (AP) képest elfoglalt viszony­lagos helyzete kerek 21.000 éves időszakokban megismétlődik.­ A földpálya síkja kis ingást is végez a térben, minek következtében V - - szög (az ekliptika ferdesége) mintegy 40.000 évhez kötött időszakos változást mutat. A Naptól a Földre érkező melegsugárzás változásainak megítélésében tekintetbe jön azonkívül az ellipszis alakú földpálya úgynevezett excentrumos- 1 A precesszió okozza a különbséget a sziderikus év (azon időtartam, mely eltelik, míg a Nap látszólagos pályáján kétszer egymás után ugyanazon csillaghoz visszatér ; hossza 365 nap, 6 óra, 9 perc, 9­ 35 másodperc) és a tropikus év (azon idő­tartam, mely eltelik, míg a Nap kétszer egymás után a tavaszpontba — az ekliptika és egyenlítő sík metszésvonalába — visszatér ; hossza 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc) között. Az apszisvonal eltolódása okozza a különbséget a sziderikus év és az anomalisztikus év (azon időtartam, mely eltelik, míg a Nap kétszer egymás­után földközelbe jut ; hossza 365 nap, 6 óra, 14 perc, 18­87 másodperc) között.

Next