Természettudományi Közlöny 1941 (73. évfolyam, 1115-1126. füzet)
1941-09-15 / 1123. füzet
408 DR. BALLENKGGER RÓBERT A fenyér szolgáltatja a fenyérföldet. A fenyér növényzete alatt többé-kevésbbé vastag nyershumusz-réteg alakul ki, mely a fenyérnövényzet kevéssé elkorhadt részeiből, levelekből, gyökerekből áll ; ezt a nyershumuszt az alatta levő homokkal elkeverve hozzák forgalomba. Ez rendkívül nyitott, de tápanyagokban nagyon szegény, erősen savanyú, meszet sohasem tartalmazó földnem, amelyben a meszet nem tűrő növények jól tenyésznek. Régebben ilyen célokra nélkülözhetetlennek tartották ; újabban használata háttérbe szorul és helyette lápföld és homok keverékét használják. Az erdő szolgáltatja a lombföldet. Az ősszel lehullott lomb idővel sötétbarna morzsás szerkezetű humusznemmé korhad el. A lombföld jóval több tápanyagot tartalmaz, mint a fenyérföld ; kémhatása sem olyan savanyú, sőt vannak közömbös és gyengén meszes lombföldek is. Tápanyagokban való gazdagsága és kémhatása nagy mértékben függ attól, hogy milyen növények lombjából készült, de befolyásolja az is, hogy összegyűjtése után hogyan tartották el. A meszes talajok bükk- és tölgyerdeinek lombföldje bőven tartalmaz bázist és tápanyagokat , de ha az erdő sovány, kilúgozott talajon áll, akkor a lombföld tápanyagokban jóval szegényebb és erősebben savanyú is lehet. Nagyon savanyú lombföldet szolgáltatnak a kilúgzott talajú fenyőerdők, amelyekben a fenyér növényzete foglalta el a fák közti teret ; az ilyen helyekről származó homokos lombföldet fenyérföld néven forgalomba is hozzák, a tulajdonképeni fenyérföld pótlására. A lombföld összetétele még nagy mértékben függ attól is, hogy mennyi ideig és hogyan tartották el, mielőtt felhasználásra került. A kellő vastagságú kupacban, megfelelően nyirkosan tartott és időnként átforgatott lombföldben sok salétrom keletkezik; az ilyen lombföld valóságos hajtató hatást fejt ki. A túl nedvesen vagy túl szárazon tartott lombföld azonban nem tartalmaz salétromot. A különböző helyekről származó és különbözőképen kezelt lombföldek közt tehát nagy különbségek vannak. A lombföld nagy szerepet játszik a cserepes kultúrák földkeverékeiben ; egyes növények tiszta lombföldben is jól tenyésznek , de alig van kultúra, amelynek földjéhez ne kevernének egy bizonyos mennyiségű lombföldet. A lápok humuszát is felhasználják a cserepes kultúrákban. A lápok szolgáltatják a tőzeget és a lápföldet. A lápok humuszképződményei nagyon eltérő tulajdonságúak, a szerint, hogy milyen a láp vizének az összetétele. A tápanyagokban gazdag vizekben a káka, a nád és a sás szerepel mint tőzegképző növény. Nálunk az Alföldön gyakran mind a három növény tőzege megtalálható ugyanabban a lápban ; a lápképződés első időszakában a lápot a káka növi be ; a második időszakban a káka tőzegén a nád telepszik meg és amikor a nád a lápot teljesen benőtte, a lápképződés harmadik szakaszában, a nádat a sás váltja fel, amelynek vízben álló részei szintén eltőzegesednek. Az ilyen lápok felszíne sík, ezért síklápoknak is mondják őket ; a bennök levő tőzeg vastagsága igen tekintélyes lehet. A tőzeg tulajdonságai nagyon különbözőek, a szerint, hogy milyen vastag a tőzegréteg, milyen idős a tőzeg, milyen növényekből lett és milyen volt a víz összetétele.