Természettudományi Közlöny, 1957 (1. [88.] évfolyam, 1-10. szám)

1957-05-01 / 3. szám

lást gyógyítják, hanem csak a beteg általános álla­potát javítják. E kisegítő gyógyszeres kezelés mel­lett meg kell kapni a betegnek a később ismerte­tendő kezelési eljárások közül azt, amely a bénulá­sán is segít. Mégis hányszor hallja a szakember, hogy a gondos, aprólékos, de egyedül eredményt hozó gyógytorna helyett injekciókat kér a szülő, gyógy­szert követel a beteg hozzátartozója. Ezért ismertet­jük intézetünk kezelési eljárásait s a nézetünk sze­rinti helyes kezelési időpontot, hogy minél több be­teg megfelelő időben kapja meg a jó kezelést, és ne szalassza el a beteg és hozzátartozója a gyógyítás legoptimálisabb idejét csodavárással, vagy csoda­­gyógyszerek keresésével. Ahogy a betegség nem új, nem újak a kezelési el­járások sem, csak igyekszünk a bevált módszereket a tapasztalat alapján jobbá tenni és kiegészíteni őket a technika és az újabb kutatások adta lehetőségek­kel. A betegségnek három fő szakasza van: 1. Heveny fertőző időszak. 2. A gyógyulás, a reparáció időszaka. 3. A végleges állapot időszaka. 1. A heveny fertőző időszakában alkalmazott keze­lési módszerek közül legelső feladatként a beteg nyu­galomba helyezését és nyugalmának biztosítását kell hangsúlyozni. Ezt az időszakot a betegek fertőző kórházi osztályon töltik. Tapasztalati tény, hogy e stádiumban minden testi és szellemi megerőltetés károsan hat, s a bénulást súlyosbítja. Gyermekbénu­lás gyanúja esetén a betegséget felismerő, vagy gya­nító orvosnak gondoskodnia kell fertőző mentőautó kihívásáról, és abban mindig fekve kell szállítani a beteget. A gondoskodásban el kell menni addig, hogy a beszállított beteget még akkor is fekve kell az el­különítő osztályon levő szobájába szállítani, ha járni tud, mert lábait nem érintette a betegség. A beteg­nek ne legyen süppedős fekhelye. Ezért a matrac és az ágy sodronya közé deszkát kell helyezni. Az ebben az időszakban jelentkező izomgörcsök, fájdalmak csillapítására fontosak a következő tenni­valók. Külföldön a nedves meleg (Kenny-féle) pa­kolásokat alkalmazzák, átgőzölt vastag gyapjútakaró segítségével. A László-kórházban, legnagyobb tér­tőző kórházunkban, ezt az eljárást meleg paraffin­pakolással helyettesítették, ami egyszerűbb és jól bevált. A meleg­ kezelés mindkét módja — tapasz­talat szerint — jól segít a betegség eme fájdalmas szakában. A fájdalom és láz múltával, tehát elég ko­rán, el kell kezdeni a betegek mozgatását, gyógytor­náját. Természetesen úgy, hogy a tornával a beteg­nek semmiféle fájdalmat, vagy kellemetlenséget ne okozzunk, és ki ne fárasszuk. Ezért a mozgatás min­dig passzív, abban a beteg tevőlegesen nem vesz részt. A mozgatást csak a gyógytornász végzi. Nem­csak a bénult izmokat tornáztatjuk, hanem az egész­ségeseket is, nehogy azok a kényszerpihenő alatt sor­vadásnak induljanak. Nem hangsúlyozható eléggé annak a tevékenység­nek a fontossága, amelyet ez időszakban a zsugoro­dások elkerülése végett kell kifejteni. A helyes, cél­szerű fektetési szabályok, a meleg pakolások és gyógytorna mellett gipsztokokkal és sínekkel, rög­zítő kötésekkel kell biztosítani az ízületek megfelelő helyzetben tartását és a helyes mozgások kivitelezé­sét. PL, ha egy csípő, vagy térd hajlított helyzetben zsugorodik a heveny időszak végére, az nemcsak a végtag rövidülését hozza létre, hanem esetleg járás­képtelenné is teszi a beteget. A hátizmok zsugoro­dása pedig a gerincoszlop különböző elhajlásaihoz vezethet. A mellékelt képeken egy hátdeformitást és egy csípő- és térdízületi zsugorodást mutatok be. A legegyszerűbb és leggyakoribb zsugorodás a lábfej lóláb állása, amelyet a hanyattfekvő beteg lábfején a takaró nyomása hoz létre. Az egyes ízületekben létrejövő zsugorodások jelen­tősen hátráltatják a beteg gyógyulását és igen sok fájdalmat okoznak a betegnek. Hátráltatják a gyó­gyulást azért, mert az izmok gyógytornával való ke­zelése a zsugorodás miatt nehézségbe ütközik. Min- Helyes takarás Első kargyakorlatok 116

Next