Természettudományi Közlöny, 1957 (1. [88.] évfolyam, 1-10. szám)
1957-05-01 / 3. szám
állapotára. A vízben végzett gyógytorna-gyakorlatok teljesen azonosak a szárazon végzettekkel. Egyes külföldi intézetek a víz hullámzó, áramló mozgását használják ki, ami nem egyéb egy jól végzett vízalatti massage-nál. Az eredménye is csak ennek megfelelő. A massage-t különben szárazon a gyógytorna kiegészítőjeként alkalmazzuk, a gyógytorna-gyakorlatok megkezdése előtt, mintegy bevezetőül. Az elektromos kezelést betegeinken a kortól függetlenül alkalmazzuk. A kicsiny gyermekek és felnőttek között egyaránt vannak olyan betegek, akik az elektromos kezelést jól tűrik és arra kedvezően reagálnak. Viszont azoknál a betegeknél, akik az elektromos kezeléstől hamar kifáradnak, vagy ingerlékenyek lesznek, vagy azt nem szívesen tűrik, helyesebb eltekinteni e kezelési módtól, mert erőltetése megbontja a kezelő és beteg közötti olyannyira kívánatos jó viszonyt. Gyakran tapasztaljuk, hogy a betegek bizonyos gyakorlatokat megtanulnak, s később, nem tudják azokat kivitelezni, mintegy „elfelejtik” azokat. Ilyenkor kitűnő segítség az elektromos kezelés, melynek segítségével pontosan a bénult izmot ingerelhetjük, ha az az idegközpontból nem kap elegendő ingert, vagy hozzá az ingerek egyáltalán el sem jutnak. Ezt a fajta kezelést is természetesen éppen olyan gondosan kell végezni, mint a gyógytornát, mert az izmokat éppúgy kifáraszthatja. Az ilyenféle kezeléshez csak hozzáértő szakember fogjon. Nagyon jelentős lehet az az izomkárosodás, amit az avatatlan kéz okozhat a bénult izmon. Az eddig említett kezelési eljárások mellett hatásossegítőtárs a fizikoterápiás kezelések sok fajtája. Céljuk az, hogy a beteg testét átmelegítsük, vérkeringését jobbá tegyük, segítségükkel a zsugorodásokat elkerüljük, vagy gyógyítsuk. Intézetünkben, különösen téli időben, a bejáró betegeinknél vettük igen nagy hasznát az eljárásoknak, mert a hideg végtagokat, testrészeket hőséggel, solluxszal átmelegítve, a zsugorodásokat rövidhullámmal kezelve gyógytorna előtt, a gyakorlatokat betegeinknél könnyebben tudtuk kivitelezni. Még jól fűtött kórtermekben is e kezelések és a quartkezelés nélkülözhetetlen új eljárások a Heines Medin gyógyításában. Orvosnak, a gyógytornásznak és a beteggel legtöbbet foglalkozó ápolónőnek a legjobb viszonyban kell lennie a beteggel és a szaktudás mellett kellő szuggesztív erővel kell bírniuk, hogy a beteget ne csak a szükséges terápiás kezelésnek tudják alávetni, hanem kedélyileg is jó kondícióban tudják tartani. Nálunk e munkára az intézetünkben alkalmazott óvónőket és tanítónőket is bevontuk. A tornagyakorlatok mellett munkaterápia, óvodai, iskolai foglalkozás keretében végeztetünk gyakorlatokat a mindennapi élet számára. Megtanul a beteg lépcsőn, lejtőn és emelkedőn járni. A mindennapi életre való neveléshez hozzátartoznak azok a mozdulatok és fogások — esetleg mozdulat egységekre bontva —, amelyek a villamosra, autóbuszra való felszálláshoz, evő- és ivóeszközök használatához szükségesek. Az iskolai oktatást pszichológiailag képzett pedagógusoknak kell végezni. A tantervnek és órarendnek a gyógyeljáráshoz kell alkalmazkodnia. A munkaterápiában alkalmazkodni kell a beteg szakképesítéséhez, hajlamaihoz, ügyességéhez, meg kell keresni, hogy milyen különleges képességekkel rendelkezik a beteg és azokat kifejleszteni. Amennyire csak lehetséges, mindenkit eredeti szakmájának folytatására kell alkalmassá tenni; ha ez nem megy, akkor jöhet csak szóba az átképzés. A munkaterápiában nemcsak a kézműiparosság legkülönbözőbb szakmáit kell számításba venni (szőnyegcsomózás, könyvkötészet, rádióműszerészet, bőrdíszművesség, gyors- és gépírás, kézimunka, varrás stb.), hanem gondolni kell a művészi tevékenységre is, mint festés, rajz, zongora stb. Az óvodai foglalkozás keretében is a gyermekek játéka és szórakozása nemcsak időtöltés t tekezik a betegekhez a mindennapi életet közelebb hozza Raffiafonás, a munkaterápia alkalmazásának egyik példája 120