Természettudományi Közlöny, 1957 (1. [88.] évfolyam, 1-10. szám)

1957-05-01 / 3. szám

állapotára. A vízben végzett gyógytorna-gyakorlatok teljesen azonosak a szárazon végzettekkel. Egyes külföldi intézetek a víz hullámzó, áramló mozgását használják ki, ami nem egyéb egy jól végzett víz­alatti massage-nál. Az eredménye is csak ennek meg­felelő. A massage-t különben szárazon a gyógytorna kiegészítőjeként alkalmazzuk, a gyógytorna-gyakor­latok megkezdése előtt, mintegy bevezetőül. Az elektromos kezelést betegeinken a kortól füg­getlenül alkalmazzuk. A kicsiny gyermekek és fel­nőttek között egyaránt vannak olyan betegek, akik az elektromos kezelést jól tűrik és arra kedvezően reagálnak. Viszont azoknál a betegeknél, akik az elektromos kezeléstől hamar kifáradnak, vagy in­gerlékenyek lesznek, vagy azt nem szívesen tűrik, helyesebb eltekinteni e kezelési módtól, mert eről­tetése megbontja a kezelő és beteg közötti olyannyira kívánatos jó viszonyt. Gyakran tapasztaljuk, hogy a betegek bizonyos gyakorlatokat megtanulnak, s ké­sőbb, nem tudják azokat kivitelezni, mintegy „elfe­lejtik” azokat. Ilyenkor kitűnő segítség az elektro­mos kezelés, melynek segítségével pontosan a bénult izmot ingerelhetjük, ha az az idegközpontból nem kap elegendő ingert, vagy hozzá az ingerek egyálta­lán el sem jutnak. Ezt a fajta kezelést is természete­sen éppen olyan gondosan kell végezni, mint a gyógytornát, mert az izmokat éppúgy kifáraszthatja. Az ilyenféle kezeléshez csak hozzáértő szakember fogjon. Nagyon jelentős lehet az az izomkárosodás, amit az avatatlan kéz okozhat a bénult izmon. Az eddig említett kezelési eljárások mellett hatá­sos­­segítőtárs a fizikoterápiás kezelések sok fajtája. Céljuk az, hogy a beteg testét átmelegítsük, vérke­ringését jobbá tegyük, segítségükkel a zsugorodáso­kat elkerüljük, vagy gyógyítsuk. Intézetünkben, kü­lönösen téli időben, a bejáró betegeinknél vettük igen nagy hasznát az eljárásoknak, mert a hideg vég­tagokat, testrészeket hőséggel, solluxszal átmelegítve, a zsugorodásokat rövidhullámmal kezelve gyógy­torna előtt, a gyakorlatokat betegeinknél könnyeb­ben tudtuk kivitelezni. Még jól fűtött kórtermekben is e kezelések és a quartkezelés nélkülözhetetlen új eljárások a Heines Medin gyógyításában. Orvosnak, a gyógytornásznak és a beteggel leg­többet foglalkozó ápolónőnek a legjobb viszonyban kell lennie a beteggel és a szaktudás mellett kellő szuggesztív erővel kell bírniuk, hogy a beteget ne csak a szükséges terápiás kezelésnek tudják alávetni, hanem kedélyileg is jó kondícióban tudják tartani. Nálunk e munkára az intézetünkben alkalmazott óvónőket és tanítónőket is bevontuk. A tornagyakor­latok mellett munkaterápia, óvodai, iskolai foglal­kozás keretében végeztetünk gyakorlatokat a min­dennapi élet számára. Megtanul a beteg lépcsőn, lej­tőn és emelkedőn járni. A mindennapi életre való neveléshez hozzátartoznak azok a mozdulatok és fo­gások — esetleg mozdulat egységekre bontva —, amelyek a villamosra, autóbuszra való felszálláshoz, evő- és ivóeszközök használatához szükségesek. Az iskolai oktatást pszichológiailag képzett pedagógu­soknak kell végezni. A tantervnek és órarendnek a gyógy­eljáráshoz kell alkalmazkodnia. A munkaterá­piában alkalmazkodni kell a beteg szakképesítésé­hez, hajlamaihoz, ügyességéhez, meg kell keresni, hogy milyen különleges képességekkel rendelkezik a beteg és azokat kifejleszteni. Amennyire csak le­hetséges, mindenkit eredeti szakmájának folytatá­sára kell alkalmassá tenni; ha ez nem megy, akkor jöhet csak szóba az átképzés. A munkaterápiában nemcsak a kézműiparosság legkülönbözőbb szakmáit kell számításba venni (szőnyegcsomózás, könyvköté­szet, rádióműszerészet, bőrdíszművesség, gyors- és gépírás, kézimunka, varrás stb.), hanem gondolni kell a művészi tevékenységre is, mint festés, rajz, zongora stb. Az óvodai foglalkozás keretében is a gyermekek játéka és szórakozása nemcsak időtöltés­ t­ tek­ezik a betegekhez a mindennapi életet közelebb hozza Raffiafonás, a munkaterápia alkalmazásának egyik példája 120

Next