Természettudományi Közlöny, 1957 (1. [88.] évfolyam, 1-10. szám)

1957-05-01 / 3. szám

den esetben előbb fel kell oldani a zsugorodást és csak azután tudjuk a szükséges gyógytorna-gyakor­latokat a beteggel elvégeztetni. Fájdalommal pedig azért jár a kezelés ilyen esetekben, mert a hosszú ideig rendellenes tartásban levő ízület helyes tar­tásba való hozása erőszakolt nyújtás s a vele járó fájdalom nélkül nem oldható meg. Ezért küzdeni kell a zsugorodások ellen. Sajnos, elhanyagolt esetek kap­csán olyan zsugorodás is jut az orvos kezébe, me­lyen már csak műtéttel lehet segíteni. A közölt hát­deformitás képen levő zsugorodás esetében pl. hat műtétet kellett végezni ahhoz, hogy a gyógytornát egyáltalán elkezdhessük. A heveny időszakban — a nyugalom elvét elfo­gadva — természetesen nem lehet helye sem elekt­romos kezelésnek, sem álló, vagy járó gyakorlatok túl korai bevezetésének. Ekkor még a vízben való gyógytorna sem alkalmazható. Erre csak a fertőző időszak letelte után kerülhet sor. A gyermekbénulás a heveny időszakban nemcsak a törzs- és végtagok izmaiban okozhat bénulást, ha­nem a légző- és nyelő­izomzatokban is. A betegség­nek félelmetes formája a lélegeztető készülékek be­vezetése és gyakorlati alkalmazása óta már kevesebb áldozatot követel. A vastüdő és egyéb légzést segítő készülékek — amelyek közül a Ferencz—Boda-féle inspirátort külön ki kell emelnem — jó segítőtársai az orvosnak. A légzésbénulás elleni küzdelem nem­csak jól fölszerelt intézeteket és jól képzett szakem­bereket kíván, hanem rendkívül áldozatos, odaadó és pontos munkát is. A magyar gyártmányú vastüdő és a Ferencz— Boda-féle inspirátor ma már a gyakorlatban is be­vált és kitűnő konstrukciójuk a magyar műszeripart dicséri. 2. A gyógyulás, a reparáció időszaka a heveny stá­dium befejezésével, a betegség első 4—6 hete után kezdődik és általában 2 évig tart. Ennek az időszak­nak is az első felében van remény nagyobb ered­ményeket elérni. Természetesen jól tudjuk, hogy 2 év eltelte után is lehet a bénulásokon bizonyos mér­tékig segíteni, de tapasztalat szerint elsősorban ott, ahol az első 2 esztendőben a beteg megfelelő szak­kezelésben nem részesült. Ezért kell e helyen is fel­hívnom a figyelmet arra, hogy a betegeket korán kell kezelésre megfelelő szakintézetbe juttatni. A heveny időszakban jól alkalmazott kezelés mel­lett is, sajnos, elég nagy a visszamaradó bénulások száma (kb. 60%)­ A reparációs időszak feladata e bénulások lehető meggyógyítása, vagy legalábbis a betegek bizonyos fokú munkaképességének és moz­góképességének elérése. Az ekkor alkalmazott gyógy­­eljárásaink a következők: 1. A fektetési szabályok helyes betartása. 2. Nedves, meleg pakolások. 3. Paraffin-pakolás. 4. A zsugorodások nyújtása. 5. Passzív és aktív gyógytorna. 6. Vízben való gyógytorna. 7. Massage. 8. Elektromos kezelés. 9. A fizikoterápiás kezelések közül: rövidhullám, sollux, quart, hyazon fontoforézis és hőség­ke­­zelés. 10. Pszichoterápia, munkaterápia. A fő fektetési szabály, hogy a beteg ugyanolyan kemény fekhelyen feküdjön, mint a heveny időszak­ban és az ízületeket úgy kell elhelyezni, hogy zsugo­rodások létre ne jöhessenek. Nedves, meleg pakolások gyanánt a Kenny-féle nedves gyapjú-pakolásokat alkalmazzuk, elsősorban Ilasirom-gyakorla­t Hátizom-gyakorlat 117

Next