Természettudományi Közlöny, 1957 (1. [88.] évfolyam, 1-10. szám)
1957-05-01 / 3. szám
den esetben előbb fel kell oldani a zsugorodást és csak azután tudjuk a szükséges gyógytorna-gyakorlatokat a beteggel elvégeztetni. Fájdalommal pedig azért jár a kezelés ilyen esetekben, mert a hosszú ideig rendellenes tartásban levő ízület helyes tartásba való hozása erőszakolt nyújtás s a vele járó fájdalom nélkül nem oldható meg. Ezért küzdeni kell a zsugorodások ellen. Sajnos, elhanyagolt esetek kapcsán olyan zsugorodás is jut az orvos kezébe, melyen már csak műtéttel lehet segíteni. A közölt hátdeformitás képen levő zsugorodás esetében pl. hat műtétet kellett végezni ahhoz, hogy a gyógytornát egyáltalán elkezdhessük. A heveny időszakban — a nyugalom elvét elfogadva — természetesen nem lehet helye sem elektromos kezelésnek, sem álló, vagy járó gyakorlatok túl korai bevezetésének. Ekkor még a vízben való gyógytorna sem alkalmazható. Erre csak a fertőző időszak letelte után kerülhet sor. A gyermekbénulás a heveny időszakban nemcsak a törzs- és végtagok izmaiban okozhat bénulást, hanem a légző- és nyelőizomzatokban is. A betegségnek félelmetes formája a lélegeztető készülékek bevezetése és gyakorlati alkalmazása óta már kevesebb áldozatot követel. A vastüdő és egyéb légzést segítő készülékek — amelyek közül a Ferencz—Boda-féle inspirátort külön ki kell emelnem — jó segítőtársai az orvosnak. A légzésbénulás elleni küzdelem nemcsak jól fölszerelt intézeteket és jól képzett szakembereket kíván, hanem rendkívül áldozatos, odaadó és pontos munkát is. A magyar gyártmányú vastüdő és a Ferencz— Boda-féle inspirátor ma már a gyakorlatban is bevált és kitűnő konstrukciójuk a magyar műszeripart dicséri. 2. A gyógyulás, a reparáció időszaka a heveny stádium befejezésével, a betegség első 4—6 hete után kezdődik és általában 2 évig tart. Ennek az időszaknak is az első felében van remény nagyobb eredményeket elérni. Természetesen jól tudjuk, hogy 2 év eltelte után is lehet a bénulásokon bizonyos mértékig segíteni, de tapasztalat szerint elsősorban ott, ahol az első 2 esztendőben a beteg megfelelő szakkezelésben nem részesült. Ezért kell e helyen is felhívnom a figyelmet arra, hogy a betegeket korán kell kezelésre megfelelő szakintézetbe juttatni. A heveny időszakban jól alkalmazott kezelés mellett is, sajnos, elég nagy a visszamaradó bénulások száma (kb. 60%) A reparációs időszak feladata e bénulások lehető meggyógyítása, vagy legalábbis a betegek bizonyos fokú munkaképességének és mozgóképességének elérése. Az ekkor alkalmazott gyógyeljárásaink a következők: 1. A fektetési szabályok helyes betartása. 2. Nedves, meleg pakolások. 3. Paraffin-pakolás. 4. A zsugorodások nyújtása. 5. Passzív és aktív gyógytorna. 6. Vízben való gyógytorna. 7. Massage. 8. Elektromos kezelés. 9. A fizikoterápiás kezelések közül: rövidhullám, sollux, quart, hyazon fontoforézis és hőségkezelés. 10. Pszichoterápia, munkaterápia. A fő fektetési szabály, hogy a beteg ugyanolyan kemény fekhelyen feküdjön, mint a heveny időszakban és az ízületeket úgy kell elhelyezni, hogy zsugorodások létre ne jöhessenek. Nedves, meleg pakolások gyanánt a Kenny-féle nedves gyapjú-pakolásokat alkalmazzuk, elsősorban Ilasirom-gyakorlat Hátizom-gyakorlat 117