Természettudományi Közlöny, 1967 (11. [98.] évfolyam, 1-11. szám)
1967-02-01 / 2. szám
sebészetben. Az eljárás nagy szakmai és műszeres felkészültséget igényel. Kialakulásában nagy szerepet játszott a műtéti mikroszkóp előállítása és az elektroakusztika fejlődése eredményeként megszerkesztett hallásmérő (audiométer). Ezzel új tudományág született, az audiológia, azaz a hallószerv funkcióvizsgálatával foglalkozó tudomány. A audiológiás vizsgálat pontosabb, finomabb eredményt mutat, mint a klasszikus hangvillalelet. A készülék segítségével különböző magasságú és erősségű hangot közlünk, aminek hallását a beteg fényjelzéssel adja tudomásunkra. Ezt egy koordináta-rendszerben ábrázoljuk, amit audiogramnak neveznek. Ezen a függőleges vonal a hangerősséget mutatja dib-ben 0—120-ig, a vízszintes vonal pedig a hang magasságát Hz-ben 60—8000- ig. Az átlag normális hallás 0 dbvonalnak felel meg 256—4096 Hz között. A vizsgálatot ún. süketszobában végezzük, ahonnan akülvilági zaj teljesen ki van küszöbölve. Idült középfülgyulladás esetén a légvezetéses hallásgörbe a 0-vonaltól lejjebb van, mivel a hosszan tartó folyamat károsítja a belsőfület, gyakran a légvezetéses halláscsökkenéshez csontvezetéses is társul. Az audiometriás vizsgálat kimutatja, hogy a károsodás a hallószerv melyik szakaszán van. Ezért ad nagy segítséget a klinikai kép a röntgenleletek mellett abban, hogy milyen műtéti megoldást célszerű választani, és attól milyen eredmény várható. A tympanoplasztika eredményességének feltételei vannak: jól átjárható fülkürt, és orrgarat, a belső fül károsodása ne legyen nagymértékű, az ovális és kerek ablakok jól mozogjanak. Természetes, hogy a séma mellett sok egyéni szempont is szerepet játszik. Attól függően, hogy milyen fokú a középfül károsodása, a tympanoplasztikának 5 típusa különböztethető meg: 1. Amikor csak a dobhártya sérült, ép hallócsontláncolat mellett. 2. A dobhártya-perforáció mellett a kalapács is károsodott. 3. A hallócsontokból csak a kengyel maradt meg. 4. A kengyel szárai is elpusztultak, s csak a kengyeltalp maradt épen. 5. Az egész hallócsontláncolat elpusztult. Az első esetben a felfrissített dobhártyát kell lefedni plasztikai lebennyel. A második csoportban is kisebb kitakarítás szükséges a zárás előtt. A harmadiknegyedik csoport a leggyakrabban fordul elő. Ebben az esetben a radikális műtét elvégzése után a lebenyt a kengyel fejére helyezzük. A hanghullámok így közvetlenül a kengyelt érik, a madarakhoz hasonlóan a hangvezetés egy kolumellán keresztül történik, ezért nevezik ezt kolumellaeffektusnak. Amennyiben a kengyel szárai is elpusztultak, mesterséges kolumellát készítenek, csontból vagy polietilén csőből, és ezt helyezik a talpra, majd lebennyel befedik. Az ötödik csoport mutatja a legnagyobb károsodást. ilyenkor rekonstrukcióra már nincs mód. Ekkor a lebenynyel a dobüreg alsó szakaszát fedik, és ezzel árnyékolják a kerek ablakot, mert az ablak és lebeny közt egy levegőpárna képződik. Ilyenkor a hanghullámok közvetlenül az ovális ablakot érik. A kerek ablak árnyékolásával fáziskülönbség érhető el, ami lehetővé teszi a mérsékelt hallásjavulást. A lebenyt bőrből, vénafalból vagy legújabban konzervált kötőszövetből készítik. A tympanoplasztika eredménye annál jobb, minél kisebb a középfül károsodása, ezért ajánlatos a műtét minél korábbi elvégzése. Dr. Budik Adriana János Kórház, fül-orr-gégeosztály Bereczki Máté, a magyar gyümölcsészet úttörő tudós kutatójának emlékét példás szeretettel és buzgalommal ápolják a kunágotaiak. Noha nem a község szülötte, de életének alkotó éveit itt töltötte, s itt is temették el. Gazdag hagyaték maradt utána: a 48-as szabadságharc törzstisztjének igazi, őszinte elvhűsége, sok kötetet magukba foglaló szakkönyvei, tanulmányai, széles körű ismeretterjesztő tevékenysége, s nem utolsósorban az 1864-ben telepített kunágotai gyümölcsöskertje, mely a kortársi vélemények szerint akkoriban Európa egyetlen hiteles kertje volt. A „tekintetes főkertész úr” emléke, ahogy az öregek tisztelettel és szeretettel emlegették, nem halványult el évtizedek múltán sem, noha híres kertje az enyészeté lett. Telepítésének 100. évfordulóján nagyszabású ünnepséget rendeztek, s a lelkes lokálpatrióta község tanácsi és párt vezetői elhatározták, hogy emlékművet állítanak a fáradhatatlan gyümölcsnemesítő tiszteletére. Az emlékmű és Bereczki Máté mellszobrának leleplezésére 1966. november 6-án került sor. Délelőtt 10 órakor az általános iskola úttörői, a szakközépiskola és a Bercsényi Termelőszövetkezet KISZ-fiataljai kegyeletstafétát indítottak a temetőbe, s megkoszorúzták a Magyar Természettudományi Társulat által emelt síremlékét. Fél 11-kor a község művelődési házában emlékülést tartottak. A termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt Szatmári Sándor, az MSZMP községi párttitkára nyitotta meg az ülést és az ízléses gyümölcs- és mezőgazdasági szakkönyvkiállítást, majd dr. Kozma Pál, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora tartott előadást Bereczki Máté életéről és alkotó munkásságáról. Bemutatta pályafutását, szólt a szorgos, rokonszenves, példamutató emberről, a vidéki elzárkózottságában, magányában is lankadatlanul tevékenykedő szakemberről, szakíróról, kutatóról és ismeretterjesztőről, aki a magyar gyümölcsjó hírének első nemzetközi propagátora is volt egyúttal. Utána dr. Gyúró Ferenc docens, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa diafilmmel szemléltetett előadásban ismertette az almatermesztés korszerű módjait és lehetőségeit a nagyüzemben és a házikertekben. Az ünnepségen megjelent dr. Varró József, a TIT országos tudományos titkára, dr. Szilágyi Géza, a TIT országos agrártudományi titkára, Frankó János, a TIT Békés megyei Agrártudományi Szakosztályának elnöke, a TIT Békés megyei és mezőkovácsházi járási titkárai, a járási és községi pártszervezet és a tanács vezetői és képviselői is. Az ülés berekesztése után a résztvevők a művelődési ház előtti községi főtérre vonultak. Itt állították fel Bereczki Máté emlékművét, melyet Katona Antal, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke leplezett le. Beszédében bejelentette, hogy a teret a tanács Bereczki Mátéról nevezte el, s az illetékes szervektől kérni fogják, hogy a kunágotai szakközépiskola felvehesse Bereczki Máté nevét. Az ünnepséget nemcsak azért kell nagyra értékelnünk, mert a neves pomológus előtt tisztelgett, hanem azért is, mert példát adott arra, hogyan őrizheti és ápolhatja egy község vagy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a nagy magyar tudósok emlékét. Dr. Krupa András a TIT Békés megyei titkára III. típusú tympanoplasztika. 1. plasztikai lebeny, 2. kengyel, 3. dobüreg V. típusú tympanoplasztika. 1. plasztikai lebeny, 2. kengyeltalp, 3. kisdobüreg Bereczki Mátéemlékünnepség Kunágotán 69