Természet Világa, 1978 (109. évfolyam, 1-12. szám)

1978-06-01 / 6. szám

ÚJ KÖNYVE­­ zik a könyv a vírusok alapvető tulajdon­ságaival, a vírusok és a sejtek, ill. a szer­vezet kölcsönhatásával, a vírusfertőzések diagnosztikai lehetőségeivel. A könyv egyik érdekes fejezete a víruskutatás mo­dern irányzatait foglalja össze. Leírja a vírusbetegségek megelőzésére készülő oltóanyagokat, hiperimmunsavak és in­terferon-készítmények használatát, a ke­moterápiás eszközök kutatását. Talán a jövő útja lesz, hogy bizonyos vírusfertő­zések útján gén- vagy enzimhibákat kor­rigálnak. Részletesen foglalkozik a könyv a légúti vírusfertőzésekkel, az influenza­­vírus antigén szerkezeti változékonysá­gával, a vírus-hepatitiszek kutatásával, a citomegalovírussal. Az egyik nagyobb fe­jezet tisztázza a vírusok szerepét a szív megbetegedéseiben, a vírusfertőzések kö­vetkeztében fellépő vérképelváltozáso­kat. Áttekinti a fül-orr-gégészet és a sze­mészet vírus okozta szövődményeit, ill. betegségeit. Végül a vírus eredetű daga­natokkal foglalkozik. Lehetetlen a csaknem 500 oldalas könyv részletesebb tartalmi ismertetése, de a fenti kiragadott témák is igazolják, hogy a szerkesztő és a szerzők igen sokoldalú képet adnak a mai virológia eredményei­ről. A könyv az orvosok és biológusok körében nagy sikerre számíthat. (H. Zs ) BENKŐ SAMU: Apa és fiú. Bolyai-ta­­nulmányok (Magvető Könyvkiadó, Buda­pest, 1978) Sokan ismerik hazánkban Benkő Samu művelődéstörténeti munkásságát. Benkő neve legtöbbünkben már összekapcsoló­dik a Bolyaiakkal. Érdeme, hogy kitartó, nehézségektől sem visszariadó kutató­munkával tette világosabbá és igazabbá a Bolyaiakról kialakított — nem kevés valótlanságot is tartalmazó — képet. Ben­kő történetírására jellemző a szakmai pontosság, a felkutatott korabeli forrá­sokra támaszkodó, azokat messzemenően figyelembe vevő tárgyalásmód. A Bolyai­akról írt tanulmányai jól beleillenek tu­dományos történetírói munkásságának témakörébe. Erről a Hét című folyóirat­nak adott interjújában így beszél: ,,1952- ben elhatároztam, hogy most már tudo­mányágtól, tehát címkétől függetlenül — nevezzék azt szociológiának, filozófiá­nak, irodalomtörténetnek, történelem­nek —, megpróbálom az erdélyi múltban megkeresni az értelmiségi létezésnek, az értelmiségi munkának, az értelmiségi helytállásnak azokat a példáit, amikből én is és talán nemzedékem is valami tanul­ságot meríthet.” A most megjelent kötetének legnagyobb részét képező munkája az 1968-ban Bu­karestben már könyvalakban napvilágot látott híres tanulmánya: „Bolyai János vallomásai”. Ezt az írást méltán idézi az­óta minden Bolyai-kutató. Benkő ebben nagyrészt kiadatlan szövegekre támasz­kodva a Bolyai-kérdéskörben legilleté­kesebbet, a vallomásíró Bolyai Jánost szólaltatja meg. A kötetben további írá­sai Bolyai Farkas sokoldalú tudós tanárt mutatják be, valamint megtalálhatjuk a szerzőnek a Kriterion Könyvkiadónál 1975-ben megjelent „Bolyai-levelek” kö­tetének bevezető tanulmányát is. Benkő művelődéstörténeti tanulmányai a pontosság, szabatosság mellett szép stí­lusban, világosan megírt vérbeli szépírói munkák. Talán ezért, és napjainkban is sok tanulságot adó mondandójuk miatt kedveltek annyira ezek a mindenkihez szóló írások. —Mary— Virágoskert, pihenőkert (Szerk.: LELKES LAJOS) (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977.) A kertbarátoknak szánt könyv a vi­rágoskert és a pihenőkert berendezései­ről, virágairól, fáiról szól, és úgy mond­ja el a legfontosabb tudnivalókat, hogy azt a nem szakember kerttulajdonos is megérti és hasznosítani tudja. Nem a fárasztó kerti munkára, hanem kellemes időtöltésre, esztétikai élményszerzésre, biológiai ismeretekre, aktív pihenésre ta­nít. A 469 oldalas vaskos könyv úgyszólván mindenről tájékoztatást nyújt, ami a fen­ti cél érdekében fontosnak mondható. Megismerhetjük belőle a kerti berende­zésekre és a talaj minőségének megha­tározására vonatkozó legfontosabb tudni­valókat. Részletes tájékoztatást nyújta­nak a szerzők az egynyári, kétnyári és az évelő virágok sokféleségéről. Külön fejezet szól a sziklakertről, a hagymás virágokról, a mocsári és vízinövények­ről. A rózsák kedvelői is mindent meg­tudhatnak kedvenc növényükről, azok sokféleségéről, gondozásáról. A virágok mellett sok szó esik a könyv­ben a díszfákról, díszcserjékről és a min­denkit érdeklő gyepszőnyeg kialakításá­ról. Tanácsot adnak a szerzők a dísz­növényeinket károsító baktériumok, gombák és kártevő állatok elleni véde­kezéssel, a gyomirtó gomba- és rovar­ölő szerekkel történő bánásmóddal kap­csolatosan is. Végül a szívet-lelket gyönyörködtető környezet, a pihenőkert övezte térben a szabad idő ésszerű fel­használásával is foglalkozik a könyv. Itt szó esik moz­gásról, madárvédelemről, szellemi játé­kokról, szabadtéri sütés-főzés művészeté­ről egyaránt. Még a vetőmagvak, dugvá­nyok, facsemeték beszerzéséhez is segít­séget nyújt a könyv. A sokféle növény bármelyikét fellapozhatjuk a könyvben magyar és tudományos neve szerint ösz­­szeállított névmutató segítségével. A so­rok között számos jó ábrát találunk. Azt hiszem szívesen toldaná meg az olvasó a könyv árát, ha a benne lelhető sok virágképet színesben, eredeti színeiben láthatná. (Sz. P.) DR. VARGA—N­ASZONITS ZOLTÁN: Ag­­rometeorológia. (Mezőgazdasági Könyv­kiadó, Budapest, 1977.) A korszerű, fejlett mezőgazdaságban már nem elégedhet meg az ember a régi hagyományokon alapuló megfigyelések­kel, melyek az időjárásnak a növényter­mesztésre gyakorolt hatására vonatkoz­nak. A földművelők ősidőktől fogva fi­gyelték az időjárást, tapasztalatokat sze­reztek, hiszen ezek figyelembevétele nél­kül nem lehetett volna mezőgazdasági termelést folytatni. A fejlődés folyamán azonban már nem lehetett megelégedni ezekkel a tapasztalatokkal, szükség volt tudományosan megalapozott és rendsze­rezett ismeretekre. Már a múl­t század vé­gén Bromnov orosz meteorológus mun­kásságával megkezdődött a meteorológiai és növényi jelenségek együttes megfigye­lése és értékelése. Megindult a kutató­munka, az amerikai Smith 1920-ban szak­könyvet írt, melyben összegezte az ered­ményeket, a 20-as évek elején a Szovjet­unióban megkezdte működését az agro­meteorológiai szolgálat. Jelen kiadvány kimondottan szakembe­rek számára készült. A szerző segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemekben létesí­tett meteorológiai megfigyelőállomások­nak. Az újabb kutatási eredményeket és vizsgálati módszereket ismerteti. Tanácsot ad az agrometeorológiai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz. Az agroklimatológiá­­val foglalkozó részben a hőháztartási té­nyezőket (sugárzás, hőmérséklet) tár­gyalja. Vázolja a növényeket károsító je­lenségeket. Sorra veszi a gazdasági nö­vényeket (búza, árpa, kukorica stb.), rá­mutatva a rájuk gyakorolt meteorológiai viszonyok hatására. Bőven foglalkozik az agrometeorológiai előrejelzésekkel. A gya­korlati alkalmazás szempontjából haszno­sak a Függelékben közölt táblázatok. (M. L.) E SZÁMUNK SZERZŐI: DR. HORVÁTH JÓZSEF tanszékvezető egyetemi docens, ELTE TTK Filozófiai Tanszék, JOLÁNKAI GÉZA tudományos főmun­katárs, vízépítőmérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Bu­dapest, LÁNG ISTVÁN az MTA főtitkárhelyettese, agrokémikus, a Balaton Környezetvédelmi Kutatá­sokat Koordináló Tanács elnöke, Budapest, TÓTH ÁRPÁD­­halbiológus, főelőadó, MÉM Vadászati és Halászati Főosztály, Budapest, TÓTH LÁSZLÓ tu­dományos főmunkatárs, hidrobiológus, Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Központ, Budapest, MA­­RÓTHY LÁSZLÓ a Paksi Atomerőmű Vállalat Re­aktor Osztályának vezetője, Paks; DR. MOLNÁR JÓZSEF tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE TTK Geometriai Tanszék, DR. KOCSIS ELEMÉR kandi­dátus, Budapesti Műszaki Egyetem Tanreaktora, DR. BIERBAUER JÓZSEF egyetemi tanársegéd, Sem­melweis Orvostudományi Egyetem Biológiai Tanszék, Budapest, SÁRHIDAI GYULA szerkesztő, Haditech­nikai Szemle, Budapest, DR. KIRÁLY FERENC tu­dományos főmunkatárs, Szőlészeti és Borászati Kuta­tó Intézet Kutató Állomása, Eger, DR. KISKÉRI RE­ZSŐ tudományos főmunkatárs, Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Kutató Intézete, Kompolt, DR. Tö­­Rö IMRE akadémikus, folyóiratunk szerkesztő bi­zottságának örökös tiszteletbeli elnöke, Budapest, HAZSLINSZKY TAMÁS irányító tervező, Városépí­tési Tudományos és Tervező Intézet, Budapest, LÁ­ZÁR PÉTER, Ajka, DR. EKE KÁROLY a Magyar Rádió munkatársa, Budapest, DR. NAGY LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, 288

Next