Természet Világa, 1978 (109. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
ÚJ KÖNYVE zik a könyv a vírusok alapvető tulajdonságaival, a vírusok és a sejtek, ill. a szervezet kölcsönhatásával, a vírusfertőzések diagnosztikai lehetőségeivel. A könyv egyik érdekes fejezete a víruskutatás modern irányzatait foglalja össze. Leírja a vírusbetegségek megelőzésére készülő oltóanyagokat, hiperimmunsavak és interferon-készítmények használatát, a kemoterápiás eszközök kutatását. Talán a jövő útja lesz, hogy bizonyos vírusfertőzések útján gén- vagy enzimhibákat korrigálnak. Részletesen foglalkozik a könyv a légúti vírusfertőzésekkel, az influenzavírus antigén szerkezeti változékonyságával, a vírus-hepatitiszek kutatásával, a citomegalovírussal. Az egyik nagyobb fejezet tisztázza a vírusok szerepét a szív megbetegedéseiben, a vírusfertőzések következtében fellépő vérképelváltozásokat. Áttekinti a fül-orr-gégészet és a szemészet vírus okozta szövődményeit, ill. betegségeit. Végül a vírus eredetű daganatokkal foglalkozik. Lehetetlen a csaknem 500 oldalas könyv részletesebb tartalmi ismertetése, de a fenti kiragadott témák is igazolják, hogy a szerkesztő és a szerzők igen sokoldalú képet adnak a mai virológia eredményeiről. A könyv az orvosok és biológusok körében nagy sikerre számíthat. (H. Zs ) BENKŐ SAMU: Apa és fiú. Bolyai-tanulmányok (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978) Sokan ismerik hazánkban Benkő Samu művelődéstörténeti munkásságát. Benkő neve legtöbbünkben már összekapcsolódik a Bolyaiakkal. Érdeme, hogy kitartó, nehézségektől sem visszariadó kutatómunkával tette világosabbá és igazabbá a Bolyaiakról kialakított — nem kevés valótlanságot is tartalmazó — képet. Benkő történetírására jellemző a szakmai pontosság, a felkutatott korabeli forrásokra támaszkodó, azokat messzemenően figyelembe vevő tárgyalásmód. A Bolyaiakról írt tanulmányai jól beleillenek tudományos történetírói munkásságának témakörébe. Erről a Hét című folyóiratnak adott interjújában így beszél: ,,1952- ben elhatároztam, hogy most már tudományágtól, tehát címkétől függetlenül — nevezzék azt szociológiának, filozófiának, irodalomtörténetnek, történelemnek —, megpróbálom az erdélyi múltban megkeresni az értelmiségi létezésnek, az értelmiségi munkának, az értelmiségi helytállásnak azokat a példáit, amikből én is és talán nemzedékem is valami tanulságot meríthet.” A most megjelent kötetének legnagyobb részét képező munkája az 1968-ban Bukarestben már könyvalakban napvilágot látott híres tanulmánya: „Bolyai János vallomásai”. Ezt az írást méltán idézi azóta minden Bolyai-kutató. Benkő ebben nagyrészt kiadatlan szövegekre támaszkodva a Bolyai-kérdéskörben legilletékesebbet, a vallomásíró Bolyai Jánost szólaltatja meg. A kötetben további írásai Bolyai Farkas sokoldalú tudós tanárt mutatják be, valamint megtalálhatjuk a szerzőnek a Kriterion Könyvkiadónál 1975-ben megjelent „Bolyai-levelek” kötetének bevezető tanulmányát is. Benkő művelődéstörténeti tanulmányai a pontosság, szabatosság mellett szép stílusban, világosan megírt vérbeli szépírói munkák. Talán ezért, és napjainkban is sok tanulságot adó mondandójuk miatt kedveltek annyira ezek a mindenkihez szóló írások. —Mary— Virágoskert, pihenőkert (Szerk.: LELKES LAJOS) (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977.) A kertbarátoknak szánt könyv a virágoskert és a pihenőkert berendezéseiről, virágairól, fáiról szól, és úgy mondja el a legfontosabb tudnivalókat, hogy azt a nem szakember kerttulajdonos is megérti és hasznosítani tudja. Nem a fárasztó kerti munkára, hanem kellemes időtöltésre, esztétikai élményszerzésre, biológiai ismeretekre, aktív pihenésre tanít. A 469 oldalas vaskos könyv úgyszólván mindenről tájékoztatást nyújt, ami a fenti cél érdekében fontosnak mondható. Megismerhetjük belőle a kerti berendezésekre és a talaj minőségének meghatározására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Részletes tájékoztatást nyújtanak a szerzők az egynyári, kétnyári és az évelő virágok sokféleségéről. Külön fejezet szól a sziklakertről, a hagymás virágokról, a mocsári és vízinövényekről. A rózsák kedvelői is mindent megtudhatnak kedvenc növényükről, azok sokféleségéről, gondozásáról. A virágok mellett sok szó esik a könyvben a díszfákról, díszcserjékről és a mindenkit érdeklő gyepszőnyeg kialakításáról. Tanácsot adnak a szerzők a dísznövényeinket károsító baktériumok, gombák és kártevő állatok elleni védekezéssel, a gyomirtó gomba- és rovarölő szerekkel történő bánásmóddal kapcsolatosan is. Végül a szívet-lelket gyönyörködtető környezet, a pihenőkert övezte térben a szabad idő ésszerű felhasználásával is foglalkozik a könyv. Itt szó esik mozgásról, madárvédelemről, szellemi játékokról, szabadtéri sütés-főzés művészetéről egyaránt. Még a vetőmagvak, dugványok, facsemeték beszerzéséhez is segítséget nyújt a könyv. A sokféle növény bármelyikét fellapozhatjuk a könyvben magyar és tudományos neve szerint öszszeállított névmutató segítségével. A sorok között számos jó ábrát találunk. Azt hiszem szívesen toldaná meg az olvasó a könyv árát, ha a benne lelhető sok virágképet színesben, eredeti színeiben láthatná. (Sz. P.) DR. VARGA—NASZONITS ZOLTÁN: Agrometeorológia. (Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1977.) A korszerű, fejlett mezőgazdaságban már nem elégedhet meg az ember a régi hagyományokon alapuló megfigyelésekkel, melyek az időjárásnak a növénytermesztésre gyakorolt hatására vonatkoznak. A földművelők ősidőktől fogva figyelték az időjárást, tapasztalatokat szereztek, hiszen ezek figyelembevétele nélkül nem lehetett volna mezőgazdasági termelést folytatni. A fejlődés folyamán azonban már nem lehetett megelégedni ezekkel a tapasztalatokkal, szükség volt tudományosan megalapozott és rendszerezett ismeretekre. Már a múlt század végén Bromnov orosz meteorológus munkásságával megkezdődött a meteorológiai és növényi jelenségek együttes megfigyelése és értékelése. Megindult a kutatómunka, az amerikai Smith 1920-ban szakkönyvet írt, melyben összegezte az eredményeket, a 20-as évek elején a Szovjetunióban megkezdte működését az agrometeorológiai szolgálat. Jelen kiadvány kimondottan szakemberek számára készült. A szerző segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemekben létesített meteorológiai megfigyelőállomásoknak. Az újabb kutatási eredményeket és vizsgálati módszereket ismerteti. Tanácsot ad az agrometeorológiai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz. Az agroklimatológiával foglalkozó részben a hőháztartási tényezőket (sugárzás, hőmérséklet) tárgyalja. Vázolja a növényeket károsító jelenségeket. Sorra veszi a gazdasági növényeket (búza, árpa, kukorica stb.), rámutatva a rájuk gyakorolt meteorológiai viszonyok hatására. Bőven foglalkozik az agrometeorológiai előrejelzésekkel. A gyakorlati alkalmazás szempontjából hasznosak a Függelékben közölt táblázatok. (M. L.) E SZÁMUNK SZERZŐI: DR. HORVÁTH JÓZSEF tanszékvezető egyetemi docens, ELTE TTK Filozófiai Tanszék, JOLÁNKAI GÉZA tudományos főmunkatárs, vízépítőmérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest, LÁNG ISTVÁN az MTA főtitkárhelyettese, agrokémikus, a Balaton Környezetvédelmi Kutatásokat Koordináló Tanács elnöke, Budapest, TÓTH ÁRPÁDhalbiológus, főelőadó, MÉM Vadászati és Halászati Főosztály, Budapest, TÓTH LÁSZLÓ tudományos főmunkatárs, hidrobiológus, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest, MARÓTHY LÁSZLÓ a Paksi Atomerőmű Vállalat Reaktor Osztályának vezetője, Paks; DR. MOLNÁR JÓZSEF tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE TTK Geometriai Tanszék, DR. KOCSIS ELEMÉR kandidátus, Budapesti Műszaki Egyetem Tanreaktora, DR. BIERBAUER JÓZSEF egyetemi tanársegéd, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biológiai Tanszék, Budapest, SÁRHIDAI GYULA szerkesztő, Haditechnikai Szemle, Budapest, DR. KIRÁLY FERENC tudományos főmunkatárs, Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kutató Állomása, Eger, DR. KISKÉRI REZSŐ tudományos főmunkatárs, Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kutató Intézete, Kompolt, DR. TöRö IMRE akadémikus, folyóiratunk szerkesztő bizottságának örökös tiszteletbeli elnöke, Budapest, HAZSLINSZKY TAMÁS irányító tervező, Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, Budapest, LÁZÁR PÉTER, Ajka, DR. EKE KÁROLY a Magyar Rádió munkatársa, Budapest, DR. NAGY LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, 288