Természet Világa, 1998 (129. évfolyam, 1-12. szám)
Mellékletek
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETÉ val letakarították a szerdát. A hóhúzó gereblyeszerű szerszám volt, csak a fogak helyét deszka töltötte ki. A nád olcsó, jól hozzáférhető anyag volt. Természetesen, mint mindennek, ennek is megvolt a hátránya. Nagyon gyúlékony volt, aminek eredményeként tűzeset is előfordult. Egyik adatközlőm elmondása szerint volt család, melynél minden évben tűz ütött ki. Aszegen a 20-as években egy nyáron majdnem egy egész utca leégett. Ezután az újonnan felépült házaknál már égetett agyagcserepet használtak. Nádtetőt viszont egészen a II. világháborúig készítettek. Hiába tiltották ugyanis a nádat a tűzveszélyessége miatt már a múlt században, olcsósága végett sokáig használták, így a két háború között a falu házainak mintegy 25%-a nádtetős volt. Bár a nádtető készítését nem tudták hatóságilag megszüntetni, de a fejlődés kiszorította a divatból. Ennek ellenére az istállókon, pajtákon, górékon megmaradt a hagyományos nádtető. A nád nemcsak a házakon és pajtákon fordult elő, hanem más jó tulajdonságát kihasználva pl. a jégvermeket is náddal fedték. A jégverem 150-160 cm mély volt. Ennek teteje szintén nyeregtető vagy félnyeregtető volt, amely leért a földig. Tehát nyugodtan be lehetett menni rajta. A jégvermeket minden évben télvíz idején töltötték meg. Ilyen vermeik csak a henteseknek és kocsmárosoknak voltak. A nádat felhasználták még csőszkunyhó, juhakos, gazdasági épületek készítésére. A csőszkunyhó kétféle lehetett. Az egyik típusúnak külön rámát csináltak és azt borították be náddal. A másik esetében pedig kúpcsan állítgatták össze a karókat, majd nekitámasztották a nádkévéket, a tetejüket összekötötték, az alsó kötőt pedig elvágták. Széthúzták, majd kötővel rászorították a karóra. Ezt a módszert kihasználták a pásztorok is. Nem szabad elfeledkezni a nád egyik legújabb fontos felhasználási módjáról sem. Ez a stukatúnnád, melyet az épületek mennyezetének készítésére használtak fel. A stukatúr fogta fel a vakolatot. Készítése: háromszor két karó között acéldrótot feszítettek ki. Ezekre ráhelyezték a lehántolt nádat, majd rózsadróttal ráfonták erre az acéldrótra. Mindenki olyan hosszú stukatúrt készített magának, amekkorára szüksége volt. A kertészetben használt hasúra (nádtakaró) ugyanezzel a módszerrel készült, csak itt nem hántolták le a nádat és drót helyett spárgával dolgoztak. Erre azért volt szükség, hogy könnyen lehessen összecsomagolni. A hasurát a kertészetben általában a melegágyak takarására használták. A nádból művészeti alkotásokat is készítettek, sőt erre a célra még ma is felhasználják (pl. nádbábuk, játékok, nádból készült képek). Most a nád újra reneszánszát éli. Nagyapámnak haláláig sok nádas munkája elkészült: a diószegi állami gazdaság borospincéje, a vinceerdei pihenők, magánszemélyek számára készült pihenők, a nyitrai Agrokomplex éttermeinek, falatozóknak, a galántai járásban levő födémesi, sellyei és taksonyi tájházak teteje. Utolsó pillanatáig ezekkel a munkálatokkal foglalkozott. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Szayi Mária néprajzkutatónak és osztályfőnökömnek, Kulcsár Mónikának, akik segítsége nélkül ez a munka soha nem készülhetett volna el. Ezúttal köszönöm adatközlőim - Budai Ferenc, Domonkos László, Németh Tibor, Radimák Katalin, Radimák Károly, Winkler Ernő - végtelen türelmét, idejét és pozitív hozzállását. SZÓJEGYZÉK állás - faszerkezet, melyen a nádfedőmester állt, leszorításra is szolgált boglya -a nádtető befejező díszítő eleme, a nádtető két végén volt elhelyezve ereszalja - a fal és a horogfák kieresztése által bezárt háromszög góré - tárolásra szolgáló, fonott vagy lécezett építmény gúzs - szívós fanemek (fűz stb.) héjából párolás és csavarás útján előállított kötélszerű kötőszer hasára - zsúpból, gyékényből, nádból, kóróból font göngyöleg, amelyet a kertészetben melegágyak és üvegházak betakarására használnak hőszigetelés céljából hóhúzó - télen, ha sok hó esett, a hóhúzóval takarították le a tetőt, hogy be ne szakadjon Hajduna -a Dunának egyik holtága holtág - a folyónak az az ága, melynek egyik végét a folyó sodrának megváltozása következtében beiszapolta, ezért középső és alacsony vízállás alkalmával kiszárad, vagy ha a megelőző áradásból marad benne víz, ez nem folyik, hanem állóvizet képez kéve - a levágott nádat kévékbe kötötték kígyóház - a nádtető fonott befejezése, amely a csúcsban végződik ladik - hajózásra használt eszköz lapos fenékkel, nagy stabilitással és teherbírással nádvágó kasza - nádvágásra használt rövid nyelű kasza nádvágó sarló - hosszú nyelű sarló, szintén nádvágásra használták nádverő - lépcsőzetesen kialakított faszerszámát - a nádvágó kasza nyelén bevágott rés, melybe a kasza pengéjét rögzítették nyaláb - egyszerre átfogható nádmennyiség nyárs - a nádverő „varrószerszáma”, hosszú tűféleség tycovina - „csicsovina”, gömbfa, állások készítésére használták vessző - általában fűzfaág, melyet fonásos kötözésre használtak „zidei nád” - egy éven belül termett nád IRODALOM Angyal Béla: Nádvágás és a nád fölhasználása Gútán, In: Új mindenes gyűjtemény 6, Bratislava 1986. Sapis pamiatok na Slovesku, Bratislava 1969, 3. Barabás Jenő-Gibsén Nándor: Vezérvonal népi építészetünk kutatásában, Műszaki könyvkiadó, Budapest 1979 Községi hivatal: Nagyfödémes (látnivalók), 1996. 775. évforduló alkalmából kiadott tájékoztató Az önálló kutatások... kategória II. díjas írása A A mester leköti a nádat A nád verése CIV