Természet Világa, 2002 (133. évfolyam, 1-12. szám)
2002-01-01 / 1. szám
(ha utána futok valakinek, akkor elérhetem, amikor is véget ér a futásom). A kezdőpont megadása viszont nem befolyásolja a cselekvés, történés típusát, az ige folyamat- vagy teljesítményjelölő voltát - ezért nem alkalmas az eredetet jelölő névutó igekötői szerepre. A legutóbbi időkben a tagadás problémakörével foglalkoztunk legtöbbet. Olyan kérdéseket próbálunk megválaszolni, mint hogy vajon mi korlátozza a tagadó mondatokban a pozitív, mindenki típusú, valamint a negatív, senki típusú általános névmások használatát. Vajon mi zárja ki a helyes 8. alatti mondatokkal szemben a helytelen 9. alatti típusokat? 8. a) Nálunk senki sem a sört szereti. b) Nálunk mindenki a sört nem szereti. c) Nálunk a sört nem szereti senki. d) Nálunk a sört nem szereti mindenki. 9. a) *Nálunk mindenki nem a sört szereti. b) *Nálunk mindenki nem szereti a sört. c) *Nálunk szereti a sört senki sem. Sikerült felismerni a nem, sem és a senki, illetve mindenki helyére és egymáshoz való távolságára vonatkozó megszorításokat, és a 8. alatti mondatváltozatok jelentéskülönbségei is következnek grammatikánkból. Minthogy a magyarban megfigyelt mondattani jelenségek mögött az emberi nyelv univerzális törvényeit keressük, eredményeink az egyetemes nyelvtudomány számára is relevánsak. Ennek megfelelően folyamatosan jelen vagyunk a vezető nemzetközi nyelvészeti folyóiratokban és a nemzetközi tudományos kiadók kiadványaiban - mind szerzőkként, mind hivatkozott forrásként. A munkámról való beszámolóban következetesen többes szám első személyt használtam, hiszen azokban az eredményekben, melyek alapján a Charles Simonyi Ösztöndíjat elnyertem, kollégáim munkája is benne van. Elsősorban azoké, akikkel együtt dolgozom az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Köszönettel tartozom nekik ezért. Sokat köszönhetek a magyar nyelv generatív leírásán dolgozó nyelvészek tágabb közösségének is, valamint tanítványaimnak az ELTE Elméleti Nyelvészet szakán és doktori programjában. Egy kutató hipotéziseinek gyengéire, a hipotéziseit cáfoló nyelvi tényekre a kollégái könnyebben figyelnek fel, mint saját maga. Engem is a kollégáimmal, tanítványaimmal való mindennapos beszélgetéseink, az ő ellenhipotéziseik és eredményeik visznek előre a magyar nyelv megismerésében. Hálával emlékezem hajdani tanáraimra is, köztük a közelmúltban elhunyt Papp Ferencre, aki a nyelv formális tanulmányozásának útján elindított. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy rendkívül nagy örömömre szolgál, hogy a Charles Simonyi Ösztöndíj Kuratóriuma által az idén elismerésben részesített kutatók között két nő is van. Az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályához tartozó tudományterületen a kutatónők aránya több mint 25%. Ugyanakkor az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának még soha nem volt, és most sincs női tagja. Ez a tény azt a látszatot keltheti, hogy a női kutatók munkájának értéke, színvonala nem éri el férfi kollégáik munkájának színvonalát. Szeretnénk, ha bárki meggyőződhetne róla, hogy valóban erről van-e szó. Ezennel bejelentem, hogy az Akadémia I. osztályához tartozó női nagydoktorok honlapot nyitottak tudományos munkájuk dokumentálására. A www.nagydoktornok.hu címen közzétettük az I. osztály 25 női nagydoktorának tudományos életrajzát, publikációs listáját, valamint a műveikre való hivatkozások listáját. Még egyszer köszönöm az elismerést, melyben magam s rajtam keresztül a magyar generatív nyelvészek, valamint a kutatónők részesültek. 2001. évi cikkpályázatunk eredményhirdetése Hagyományos cikkpályázatunkra 2001-ben 31 pályamunka érkezett szerkesztőségünkbe. A dolgozatokat a szerkesztőség, valamint a szerkesztőbizottság tagjaiból álló bírálóbizottság értékelte, melynek tagjai voltak: dr. Abonyi Iván, dr. Inzelt György, dr. Kecskeméti Tibor, Dürr János, Kapitány Katalin és Németh Géza. A bírálóbizottság az alábbi pályamunkákat díjazta: I. díj Karkus Zsolt: ŐSEINKKEL JÁTSZÓ FÖLDI LELEMÉNY II. díj Dr. Vetter János: CLUSIUS NYOMÁBAN II. díj Sólymos Péter: A CSIGA-PARADOXON III. díj Fehér Péter: AZ „IGAZI” IFJÚ EINSTEIN III. díj Schubert Félix: TÖBB MILLIÓ ÉVES FOLYADÉKOK ÁSVÁNYOKBAN... III. díj Csorba F. László: FABRE ÉS AZ ETOLÓGIA KEZDETEI Dicséretben részesültek: Fodorpataki László: AZ A-VITAMIN ÉS AZ ALGÁK Dr. Gyúró György: A LÉGKÖR MODELLEZÉSE SZÁMÍTÓGÉPPEL Szabó D. Zoltán: TELEPESSÉG A MADÁRVILÁGBAN: EVOLÚCIÓ ÉS ÚJ PERSPEKTÍVÁK Uzonyi Barbara: A SZÖVET- ÉS SZERVÁTÜLTETÉSEK IMMUNOLÓGIAI OLDALA Dr. Szalay Tibor KÉMIA ITT, KÉMIA OTT, KÉMIA MINDENHOL A díjakat december 14-én, szokásos kis bensőséges ünnepség keretében adtuk át. A bírálóbizottság elnöke, Inzelt György professzor a pályázati munkák rövid értékelése után megköszönte a színvonalas írásokat a díjazott szerzőknek, s azt, hogy feszített munkájuk mellett tudásuk továbbadására is időt szakítottak. Örömmel látta, hogy a természettudományok szinte minden ágából érkeztek pályamunkák, s a nyertesek között több középiskolai tanár is volt. 30 E SZÁMUNK SZERZŐI DR. ÁCS TIBOR, az MTA doktora, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest; DR. BÁLDI TAMÁS geológus, a földtudomány doktora, ELTE földtani tanszék, Budapest; DR. CSABA GYÖRGY professzor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet, Budapest; DR. É. KISS KATALIN tudományos tanácsadó, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest; DR. KÉTYI IVÁN egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Orvosi, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Pécs; DR. KOZMA-BOGNÁR LÁSZLÓ tudományos munkatárs, MTA Szegedi Biológiai Központ, Szeged; DR. NAGY FERENC, a biológiai tudomány doktora, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő; PAP JÁNOS, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, Budapest; DR. PATKÓS ANDRÁS fizikus, tszv. egyetemi tanár, akadémikus, ELTE atomfizika tanszék, Budapest; RÁTÓTI BENŐ, az MTT Földtudományi Szakosztályának elnöke, Budapest; SÍK ANDRÁS egyetemi hallgató, ELTE, Budapest; SZILI ISTVÁN biológus, ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest; WEINBERG, STEVEN, Nobeldíjas fizikus, Texas Egyetem professzora, Austin, Amerikai Egyesült Államok. Természet Világa 2002. január