Természet Világa, 2004 (135. évfolyam, 1-12. szám)

2004-11-01 / 11. szám

MÉRFÖLDKŐ S­imonyi Károly professzor és mun­kássága emlékét eleveníti fel az a régi magfizikai részecskegyorsító berendezés, amelyet 2004 tavaszán az ELTE Természettudományi Karának lágymányosi épületében állítottak fel, és 2004. május 19-én - ünnepség keretében - mutattak be. A gyorsítót Simonyi Károly - akkori munkatársaival - az 1949/51-es években építette meg. Ez az a készülék, amelynek segítségével 1951. december 22-én Magyarországon először végeztek mesterségesen gyorsított elemi részecskékkel atommag-átalakítást. Lí­tiumfémet bombáztak protonokkal, és a protonok energiáját folyamatosan növel­ve - a 441 keV energián rezonancia­­szerűen fellépő Li(p,y)Be magreakció ré­vén - berillium keletkezett, amely azután jól detektálható, erős "/-sugárzás fellép­tével két a-részecskére bomlott. Bár a gyorsítót a későbbiekben valamennyire átalakították, szerkezete főként az erede­ti felépítés darabjait tartalmazza (lásd címlapunkat). A készüléket ezért a hazai fizikatörté­net jelentős emlékének tekinthetjük, be­fogadásával és felállításával az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettu­dományi Kara méltó emléket állított Si­monyi Károlynak, és megmentette a be­rendezést a fizika, a természettudomá­nyok és a tudománytörténet érdeklődői és tisztelői számára. A gyorsító eredetileg a Műegyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának elektrotechnika tanszékén épült, amelynek tanszékvezetője Simonyi pro­fesszor volt. Amikor vezetésével 1952-ben megalakult a KFKI atomfizikai osztálya, a berendezés a KFKI-ba került, ahol át­építés után elektrongyorsítóként 1962-ig működött. Lebontása után először a KFKI, majd a Budapesti Történeti Mú­zeum és az Országos Műszaki Múzeum raktáraiban volt, végül a TTK atomfizikai tanszéke vette oltalmába. A tárolás ide­jén kétszer állították ki: 1973-ban a Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 100. évfor­dulójára rendezett kiállításon tekinthet­ték meg más műszaki emlékekkel együtt az érdeklődők, majd 2001-ben az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok kiállí­táson. Az utóbbi kiállítást megelőzően - a több évtizedes raktározás nyomainak eltüntetése céljából - jelentős restaurá­lásra került sor, amit a KFKI RMKI munkatársai végeztek el. A gyorsító létrehozásáról és az evvel kapcsolatos munkákról Simonyi Károly és munkatársai 1951-ben, majd részlete­sen 1952-ben, a fizikus-vándorgyűléseken számoltak be [1,2,3]. Az első gyorsításról és az akkori körülményekről a leghitele­sebben Simonyi professzor [4] beszél. A beszámolók alapján a berendezésről, a többéves előkészületekről, nehézségek­ről, de a továbblépés akkori elképzelése­iről is képet kaphatunk. Nem ez volt az egyetlen gyorsító, amely Simonyi professzor irányításával, elképzelései alapján készült. Néhány éven belül - szinte egy időben - több gyorsítót is építettek vagy kezdték meg tervezését, kivitelezését. Az egyiknél szerzett tapasztalatokat azon nyomban felhasználhatták a másiknál. Noha ren­deltetésük különbözött, az építési tapasz­talatok szempontjából hasonlítottak. Ezek a készülékek összetartozó csopor­tot alkotnak. Ezeknek a gyorsítóknak közös tulaj­donságuk, hogy ún. direkt gyorsítók, amelyeknél egyetlen gyorsítási aktusban kapják meg a részecskék teljes végener­giájukat. A legelső feladat ezért minden­képpen egy olyan feszültségforrás meg­építése volt, amely képes a szükséges több száz kV egyenfeszültség előállításá­ra. Simonyi az 1940-es évek elején a Bay Zoltán vezette műegyetemi atomfizika tanszéken már foglalkozott egy kaszkád­­generátor és a hozzá csatlakozó gyorsító­egység létesítésével. Sajnos, a berendezés még üzembe vétele előtt, a háborús ese­mények kapcsán tönkrement, csupán egyes alkatrészeit használhatták később fel. Sopronban újabb kaszkádgenerátor építésére nem voltak meg az eszközök. KOSTKA PÁL A hazai fizikatörténet jeles emléke A berni szabadalmi hivatal „III. osztályú Ap ekvivalenciáját kifejező E—mc~ össze­műszaki szakértője” 1905-ben több cikket , függést­ is közölt az Annalen der Physik című fp- — Einstein „csodaévének” centenárfu­lyóiratban. Ezekben magyarázatot adott (IX. s­­­mán, 2005-ben - szerte a világon - a fizi­k fényelektromos jelenségre, és bevezette a Mi­­ka évét ünnepük. A Természet Világában foton fogalmát, értelmezte a „nyugvó fo- '*&■»'• is kicsit több szó lesz a fizikáról és a fizi­lyadékban lebegő részecskéknek a ho­mo­­r­­kusokról. Első írásunkkal a legendás mo­lekuláris elméletéből következő mozgá-­­ egyetemi professzorra, szerkesztőbizottsá­gát”; megalapozta a speciális relativitás-­­ gunk tagjára, Simonyi Károlyra és úttörő elméletet; levezette a tömeg és az energia 2 He‘ (n® 2 He‘ munkájára emlékezünk. Ez történt SOPRONBAN ----------------------------------------------------------------------------------- jt~172MeV› ----------------------------------------------------------------------------------­ 482 Természet Világa 2004. november _­ ­ _ w

Next