Természet Világa, 2004 (135. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
MÉRFÖLDKŐ Simonyi Károly professzor és munkássága emlékét eleveníti fel az a régi magfizikai részecskegyorsító berendezés, amelyet 2004 tavaszán az ELTE Természettudományi Karának lágymányosi épületében állítottak fel, és 2004. május 19-én - ünnepség keretében - mutattak be. A gyorsítót Simonyi Károly - akkori munkatársaival - az 1949/51-es években építette meg. Ez az a készülék, amelynek segítségével 1951. december 22-én Magyarországon először végeztek mesterségesen gyorsított elemi részecskékkel atommag-átalakítást. Lítiumfémet bombáztak protonokkal, és a protonok energiáját folyamatosan növelve - a 441 keV energián rezonanciaszerűen fellépő Li(p,y)Be magreakció révén - berillium keletkezett, amely azután jól detektálható, erős "/-sugárzás felléptével két a-részecskére bomlott. Bár a gyorsítót a későbbiekben valamennyire átalakították, szerkezete főként az eredeti felépítés darabjait tartalmazza (lásd címlapunkat). A készüléket ezért a hazai fizikatörténet jelentős emlékének tekinthetjük, befogadásával és felállításával az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara méltó emléket állított Simonyi Károlynak, és megmentette a berendezést a fizika, a természettudományok és a tudománytörténet érdeklődői és tisztelői számára. A gyorsító eredetileg a Műegyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának elektrotechnika tanszékén épült, amelynek tanszékvezetője Simonyi professzor volt. Amikor vezetésével 1952-ben megalakult a KFKI atomfizikai osztálya, a berendezés a KFKI-ba került, ahol átépítés után elektrongyorsítóként 1962-ig működött. Lebontása után először a KFKI, majd a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum raktáraiban volt, végül a TTK atomfizikai tanszéke vette oltalmába. A tárolás idején kétszer állították ki: 1973-ban a Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára rendezett kiállításon tekinthették meg más műszaki emlékekkel együtt az érdeklődők, majd 2001-ben az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok kiállításon. Az utóbbi kiállítást megelőzően - a több évtizedes raktározás nyomainak eltüntetése céljából - jelentős restaurálásra került sor, amit a KFKI RMKI munkatársai végeztek el. A gyorsító létrehozásáról és az evvel kapcsolatos munkákról Simonyi Károly és munkatársai 1951-ben, majd részletesen 1952-ben, a fizikus-vándorgyűléseken számoltak be [1,2,3]. Az első gyorsításról és az akkori körülményekről a leghitelesebben Simonyi professzor [4] beszél. A beszámolók alapján a berendezésről, a többéves előkészületekről, nehézségekről, de a továbblépés akkori elképzeléseiről is képet kaphatunk. Nem ez volt az egyetlen gyorsító, amely Simonyi professzor irányításával, elképzelései alapján készült. Néhány éven belül - szinte egy időben - több gyorsítót is építettek vagy kezdték meg tervezését, kivitelezését. Az egyiknél szerzett tapasztalatokat azon nyomban felhasználhatták a másiknál. Noha rendeltetésük különbözött, az építési tapasztalatok szempontjából hasonlítottak. Ezek a készülékek összetartozó csoportot alkotnak. Ezeknek a gyorsítóknak közös tulajdonságuk, hogy ún. direkt gyorsítók, amelyeknél egyetlen gyorsítási aktusban kapják meg a részecskék teljes végenergiájukat. A legelső feladat ezért mindenképpen egy olyan feszültségforrás megépítése volt, amely képes a szükséges több száz kV egyenfeszültség előállítására. Simonyi az 1940-es évek elején a Bay Zoltán vezette műegyetemi atomfizika tanszéken már foglalkozott egy kaszkádgenerátor és a hozzá csatlakozó gyorsítóegység létesítésével. Sajnos, a berendezés még üzembe vétele előtt, a háborús események kapcsán tönkrement, csupán egyes alkatrészeit használhatták később fel. Sopronban újabb kaszkádgenerátor építésére nem voltak meg az eszközök. KOSTKA PÁL A hazai fizikatörténet jeles emléke A berni szabadalmi hivatal „III. osztályú Ap ekvivalenciáját kifejező E—mc~ összeműszaki szakértője” 1905-ben több cikket , függést is közölt az Annalen der Physik című fp- — Einstein „csodaévének” centenárfulyóiratban. Ezekben magyarázatot adott (IX. smán, 2005-ben - szerte a világon - a fizik fényelektromos jelenségre, és bevezette a Mika évét ünnepük. A Természet Világában foton fogalmát, értelmezte a „nyugvó fo- '*&■»'• is kicsit több szó lesz a fizikáról és a fizilyadékban lebegő részecskéknek a homorkusokról. Első írásunkkal a legendás molekuláris elméletéből következő mozgá- egyetemi professzorra, szerkesztőbizottságát”; megalapozta a speciális relativitás- gunk tagjára, Simonyi Károlyra és úttörő elméletet; levezette a tömeg és az energia 2 He‘ (n® 2 He‘ munkájára emlékezünk. Ez történt SOPRONBAN ----------------------------------------------------------------------------------- jt~172MeV› ---------------------------------------------------------------------------------- 482 Természet Világa 2004. november _ _ w