Természet Világa, 2007 (138. évfolyam, 1-12. szám)
2007-09-01 / 9. szám
100 éve született Horváth Árpád 2007-ben ünnepeljük a XX. század kiváló technikatörténeti és természettudományos ismeretterjesztője, Horváth Árpád születésének 100. évfordulóját. Horváth Árpád Horváth Lajos fiákeres és taxis fiaként született 1907. augusztus 3-án Győrött. Az elemi iskolát, majd a bencés gimnáziumot szülővárosában végezte, tanári diplomáját a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kapta, de rendelkezett textiltechnikusi végzettséggel is, szakképzett órásmester volt, 1941-ben pedig műszaki doktorátust szerzett Budapesten. Győrben a Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Jankovits-féle gőzmalomban, a helyi Vegyvizsgáló Állomáson, és a Grab M. & Fiai Első Magyar Viaszosvászon és Műbőrgyárban dolgozott, Budapesten az Iparügyi Minisztériumban állt alkalmazásban. Tanárként a győri Női Felsőkereskedelmi Iskolában; a Gépipari Gimnáziumban és Textilipari Szakiskolában; a Rejtő Sándor Textilipari Technikumban; a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán; Budapesten a Rákóczi Gimnáziumban és az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban oktatott. Szakíróként, illetve műszaki és tudományos népszerűsítőként több tankönyve, közel három tucat ismeretterjesztő műve, megszámlálhatatlan szakcikke és népszerűsítő írása jelent meg. 1990. január 6-án hunyt el. A csillagászattal gimnáziumi évei alatt került kapcsolatba. Visszaemlékezése szerint „egy hideg téli estén, fizikatanárunk a szertár ablakába régimódi lencsés távcsövet helyezett, és azon át megnézhettük a holdhegyeket, a Vénusz sarlóját, a Jupiter holdjait és az Orion ködét”. E feledhetetlen és életre szóló élményt követően fokozott figyelemmel forgatta a csillagászati szakirodalmat, illetve műszaki beállítottságából adódóan különösen nagy érdeklődést tanúsított a távcsövekkel kapcsolatosan. Egyetemi tanulmányai során nagy hatást gyakoroltak rá Kövesligethy Radó remekbe szabott égi mechanikai és geofizikai előadásai, különösen ezek csillagászat- és műszertörténeti adalékai. Az első Magyar Csillagászati Egyesülethez az alapítás évében, 1946-ban csatlakozott. Szervezője a Győri Helyi Csoportnak, illetve rendszeres szerzője az egyesület Csillagok Világa című lapjának. A Természettudományi Társulat tagjaként ezt követően is fontos szerepet játszott a csillagászati ismeretterjesztésben. Ott találjuk az 1955-ben indult győri csillagászati szakkör indításánál, 1957-ig ő vezeti a Vagon- és Gépgyárban működő csoportot, valamint az intézmény bemutató csillagvizsgálójának 1970-es megszületésénél is bábáskodott. Az ötvenes évektől a hetvenes évekig gyakori és kedvelt előadója a budapesti Uránia csütörtöki előadás-sorozatainak, a győri csillagászati szakkörnek és csillagvizsgálónak, a Csillagászati Hét budapesti és győri rendezvényeinek, a TIT Kossuth Klubban szervezett csillagászati szakosztályi előadásainak, valamint a József Attila Szabadegyetemnek. Asztronómiai könyvei közül a legmonumentálisabb alkotás, a „Csillagnézők” 1961 -ben látott napvilágot. A mű csillagászattörténeti munka, de nem elsősorban tudománytörténet. A szerző „emberi sorsokon, jellemeken, epizódokon és anekdotákon keresztül ismerteti meg olvasóival a tudományág fejlődését”. A „Csillagnézők”ről tehát teljes joggal állíthatjuk azt, amit Horváth Árpád könyve alcíméül is választott: „A csillagászat regénye”. A mű az asztronómia egyetemes és hazai történetének kiváló esszenciája, az ókori Mezopotámiától a rádiótávcsövek, és az űrkutatás hőskorának csillagászati vonatkozású felhasználási lehetőségeiig mutatja be a diszciplína történetét. Az 1988-ban megjelentetett „A távcső regénye” 167 oldalon foglalja össze a távcsövek történetét az ókori és középkori előzményektől Galilei teleszkópján át, a XIX. század óriásrefraktorain és -reflektorain keresztül az akkor még csak tervezőasztalon létező Hubble-űrtávcsőig. A könyv Horváth talán legfontosabb csillagászati műve, hiánypótló alkotás. Tudomány- és technikatörténeti népszerűsítő alapmű. Fontos csillagászati ismeretterjesztő alkotása „A végtelen Világegyetem”, valamint az elmúlt évszázad egyik legkiválóbb magyar űrkutatási szakemberével, Nagy István Györgygyel közösen írt, „A csillagok felé” című űrhajózási népszerűsítő kiadvány. REZSABEK NÁNDOR Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat CSILLAGÁSZATI HETET rendez 1956. szeptember 10-től szeptember 16-ig a BUDAPESTI URÁNIA CSILLAGVIZSGÁLÓVAL előadások : SZEMKÖZTI SZABAD TÉREN (I., Sánc u. 3 b.) Szept. 10, 111 óra Szept. 11, 10 óra ■Szept. 12, 18 óra Szept. 18, 18 óra Kulin György: Merre halad a csillagászat Zerinváry Szilárd: A Mars bolygó szeptemberi nagy földközelsége Herczeg Tibor: A bolygókutatás legújabb eredményei Horváth Árpád: Mell Miksa, egy elfelejtett magyar csillagász KISEBBET, OLCSÓBBAN A mai laptopok hamarosan a süllyesztőbe kerülhetnek: új gépek váltják fel őket, amelyek „tudása” és ára is széles skálán változhat. Számos csodát már bemutattak a világ második legnagyobb PC-kiállításán, a Computexen. Volt olyan laptop, amelyiknek a hossza a hagyományos 30-35 cm-ről 18 centire csökkent, súlya pedig 900 gramm. Ekkora gép befér egy közönséges táskába, de a billentyűzete még elég nagy ahhoz, hogy kényelmesen használhassuk. A méretet azonban tovább csökkentik. A „kézi ultramobil PC”-k olyan kicsik, hogy az ember még számítógépnek sem nézné őket. Ezek is képesek azonban minden számítási trükkre, videókat nézhetünk és játszhatunk is rajtuk. A hatékony szoftverek, az új processzorok és a megnövekedett élettartamú akkumulátorok jóvoltából fényes jövő várhat rájuk. A Sony UMPC-jén például Windows operációs rendszer és beépített webkamera van. Az Asustek cég gépébe, amely mindent tud, amit egy laptop, a digitális fényképezőgépen kívül GPS-t is telepítettek. Sok gyártó nem a méret, hanem inkább az árak csökkentésén dolgozik. A kiállításon nagy sikert aratott az a 18 centis Asustek-laptop, amelynek ára 200-300 dollár lehet majd. A gépet idén nyáron dobják piacra, és azt remélik, hogy az év végére 200 000 darabot adnak majd el. (www.sciam.com., 2007. június 8.) Természettudományi Közlöny 138. évf. 9. füzet 417 ÉVFORDULÓ