Természet Világa, 2008 (139. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / II. Különszám
Bárdossy György: Fosszilis energiahordozók szerepe a jövő energiaellátásában jók. Kimagaslóan a legnagyobbak Ausztrália készletei, amit Kazahsztán, az Egyesült Államok és Kanada követ. A világon jelenleg 439 atomreaktor működik, és további 35 van épülőben. Az uránérctermelésnek ezek hosszú távú igényeit kell kielégíteni. Itt jegyzem meg, hogy a Paksi Atomerőmű jelenleg Magyarország villamos energiájának 40 százalékát állítja elő, a többi energiaforrásnál 7. táblázat. A világ legnagyobb urántermelő országai 2006-ban lényegesen olcsóbb áron. A világ legnagyobb uránérc termelő országai a 7. táblázaton láthatók. Ezek az országok a világ össztermelésének 93 százalékát adták. A világ össztermelése 2006-ban 40 kt U volt. Ugyanakkor az atomerőművek ugyanebben az évben 66 kt uránt használtak el. Tehát az uránérctermelés az igénynek csak kerek 60 százalékát fedezte. A különbözetet már kitermelt, raktározott ércből, valamint katonai uránkészletekből szerezték be. A bányászati kapacitás megfelelő fejlesztésével az ismert földtani uránérckészletek az atomerőművek igényeit legalább 100 évre fedezik. A reménybeli készletekkel együtt az ellátottság több száz évet ér el. Ismeretes, hogy hazánkban Pécstől nyugatra, Kővágószőllős térségében az ötvenes évektől uránérckutatás, majd mélyműveléses bányászat folyt. A nagy mélység (500-1000 m) és a kis uránkoncentráció miatt a kitermelés ráfizetésessé vált és ezért a kormányzat 1997-ben a bányát bezáratta. Az MBFH a bezárt bánya területén még 31 kt uránt tart nyilván, átlagosan 0,117 százalék urántartalommal. A legutóbbi években az ausztrál Whithorse Energy cég fúrásos kutatásokat kezdett Bátaszék térségében, ahol 140-230 méter mélységben megtalálták ugyanazt a permi homokkövet, amely a kővágószőllősi előfordulást alkotta. Az átlagos urántartalom itt 0,01-0,1 százalék urán. A kutatásokat a cég Pécstől nyugatra is kiterjesztette, ahol Dinnyeberki közelében is megtalálták a permi homokkő-formációt 40-60 méter mélységben. A homokkő itt az eddigi elemzések szerint átlagosan 0,13 százalék uránt tartalmaz. Remény van mindkét helyen az urán gazdaságos kitermelésére, és a kutatás folytatását is indokoltnak tartom. Globális következtetések 1. Nem látok reményt a konvencionális szénhidrogén-készletek auditálásának kiterjesztésére a közeli jövőben, mert ez az érintett országoknak nem érdeke. 2. A konvencionálisokhoz képest megnő a nem-konvencionális szénhidrogének szerepe. 3. Véleményem szerint a kőszenek, és különösen az atomenergia szerepe is megnő a következő évtizedekben. 4. Új globális energiapolitika kell, amely figyelembe veszi a peak-oil és peakcoal bekövetkezését: energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelése, atomenergia és a megújuló energiaforrások fejlesztése szükséges. Hazai következtetések és javaslatok 1. Kicsiny a valószínűség a hazai kőolaj- és földgázkészletek érdemi megnövelésére. 2. A geofizikai és fúrásos kutatások folytatása mégis indokolt, mert kis mezők is lehetnek gazdaságosak. 3. A makói BCGA típusú földgáz-felhalmozódás kitermelhetőségét tovább kell vizsgálni. 4. A mecseki kőszénből lehetségesnek tartom a metán gazdaságos kinyerését. 5. Fokozott erőfeszítések kellenek a megújuló energiaforrások hasznosítására (geotermikus energia, szél, nap, víz stb.). 6. Az atomenergia szerepének növelése a legfontosabb járható út: Paksi Erőmű élettartam-meghosszabítása, új harmadik generációs reaktor üzembe helyezése, radioaktív hulladékok tárolóinak megépítése. © AJÁNLOTT SZAKIRODALOM http://www.bp.com http ://www. eia. doe. gov http://www.energy.er.usgs.gov http ://www. iea. org http://peakoil.ie http://ww.worldenergy.org Bárdossy György, Lelkesné Felvári Gyöngyi (2006): Gondolatok és kételyek Földünk szénhidrogén készleteivel kapcsolatosan. Magyar Tudomány 1. pp 62-71. Bárdossy György-Lelkesné Felvári Gyöngyi-Pogácsás György (2008): A világ szénhidrogén vagyonáról. Publicisztika és valóság. Természet Világa, 139.2. pp 62-67. Höck Mikael-Zittel Werner-Schindler Jörg-Aleksett Kjell (2007): A supply-driven forecast for the future global coal production. Energy Policy Lakatos István (ed) (1999-2007): Edvances in Incre mental Petroleum Production. Progress in Mining and Oilfield Chemistry. I-VH. Akadémiai Kiadó. Budapest Pápay József (2003): Development in Petroleum Re servoirs. Akadémiai Kiadó, Budapest Pápay József (2007): Kőolaj- és földgáztermelés a XXI. században. Földtani Közlöny 137. pp. 1-61. Robelius Frederik (2007): Giant Oil Fields - The Highway to Oil. Uppsala University Vajda György (2006): Energia és környezet. Ezredforduló 2. pp. 3-7. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (2007): Magyarország ásványi nyersanyag vagyona 2007. OECD. NEA. (2008): Uranium 2007: Resources, Production and Demand. 420 p Sorszám Ország Százalék 1. Kanada 25 2. Ausztrália 19 3. Kazahsztán 13 4. Nigéria 9 5. Oroszország 8 6. Namibia 8 7. Üzbegisztán 6 8. Egyesült Államok 5 A Föld éve 22